2019.11.25-én Katalin - Virág

és András névnaposok köszöntése

 Szathmáry Olga Ottilia

2019.november 25 –én Katalin

26-án Virág

és 30-án András névnapok alkalmából

szeretettel köszöntök minden  névnapjátünneplő ismerősöm

és barátom.

Köszöntőmben csak rövid ismertetőre vetemedem.
(Szerkesztő: Szathmáry Olga Ottilia)

Katalin név  jelentése:

leggyakrabban a  „mindig tiszta”;  „nyilazó”, „biztosan célzó”.

Átvittebb értelemben lehet jelentése korona, vagy ártatlan, érintetlen is.

Már a kora keresztény korban is gyakran használt név volt.

Híres Katalinok:

-   Catherine Elizabeth Middleton, Vilmos cambridge-i herceg felesége és Cambridge hercegnéje

2011. április 29-e óta.

-     Katalin a középkor egyik legtiszteltebb,

legnépszerűbb női szentje,

a  tizennégy segítő szent egyike.

Középkori nagy népszerűségébe belejátszott

Alexandriai Szent Katalin legendája, aki bölcsességével ötven tudóst nyert meg a kereszténységnek,

s mikor Maxentius császár kerékbe törette volna, a kínzóeszköz a legenda szerint darabokra hullt.

-    Sienai Szent Katalin

1347-ben született, a Szent Domonkos harmadik rendjében tevékenykedett, betegeket ápolt, szegényeket segített, bűnösöket térített, kongregációkat szervezett. Kora politikai életébe nagy békítő befolyása volt.

Ő bírta rá XI. Gergely pápát, hogy visszatérjen Avignonból Rómába.  Részt vett a Firenze és a római kúria kibékülésében, valamint VI. Orbán pápa hatalomra segítésében.

A lélek bölcsességével tűnt ki, ő az első nő, akit egyháztanítóvá avattak. 33 éves korában halt meg a magára kiszabott szigorú aszkézis következtében.

-    Katharina von Bora

(régiesen: Bóra Katalin;

Lippendorf, 1499. január 29. – Torgau, Németország, 1552. december 20.)

Luther Márton felesége és hat gyermekük anyja.

-    II. (Nagy) Katalin orosz cárnő (1729. május 2. – 1796. november 17.) 1762-től haláláig Oroszország cárnője. Uralkodása alatt megerősödött Oroszország európai helyzete, és immár nagyhatalomként tekintettek az országra. Katalin jelentősen támogatta az orosz művészetet is: számtalan műalkotás, palota született uralkodása idején.

Katalin-napi népszokások, időjóslás

-Katalin-nap a régi pásztoremberek emlékezetes napja volt, mivel ezen a napon hajtották ki utoljára a csordát.
-Katalin napja időjósló és szerelmi varázsnap is.

-Régen az ünnep után sem lakodalmat, sem táncmulatságot nem szoktak rendezni,

mivel közelgett az adventi időszak.
-Szokás volt Katalin-napján valamely gyümölcsfa ágát vízbe tenni - ez volt a Katalin-gally - , ha ez karácsonyig kivirágzott, azt jelentette, hogy az a lány, aki az ágat vízbe tette, a következő évben férjhez mehet.

-Időjósló megfigyelés szerint, ha Katalinkor kopog, karácsonykor tocsog.

Ennek a fordítottja is érvényes,

ami azt jelenti:

hogy a Katalin-napi fagy esős karácsonyt  hoz, a Katalin-napi eső pedig szép, fagyos ünnepet.
Ha Katalin szépen fénylik, a Karácsony vízben úszik.
Ezt bizonyítja a közmondás is:

ha Katalinkor megállott a liba a jégen, akkor karácsonykor sáros lesz.

-    A Virág név eredete:

régi magyar női név felújítása

a Flóra név magyarítása.

Számos névnek több névnapja is van a naptárban, ebben az esetben a 26.-ai, a leginkább elfogadott dátum.

Amennyiben -szerintem- fenti névhez kapcsolódik, a római mitológiában a virágok és a tavasz istennője... Szerintem nem egyértelmüsíthető és egyéni és születésnaptól teszik függővé, legalábbis ismerőseim körében ezen névnap ünneplését. (szerk.:Olgi)

-    Az András év jelentése:

"Férfi, férfias",  eredete:görög-latin eredetű, az Andreasz név átvétele.

    -András apostol vagy Szent András születésének ideje bizonytalan. Halála: 

isz. 70. egyike volt a tizenkét tanítványnak, akik szem- és fültanúi lettek Jézus földi művének.

A Galileából származó András testvére volt Simon Péter, akit Jézus az egyház alapjává tett meg.

András Isten-keresésére jellemző, hogy a Jézus szolgálatát előkészítő utolsó próféta,

Keresztelő János tanítványává szegődött, majd miután szolgálata csúcsán Keresztelő János rámutatott az „Isten Bárányára” (Jézusra)!

    -András azonnal Jézus követője lett. Testvérét, Pétert is András vitte Jézushoz, s míg András a maga elhatározásából akart Jézus tanítványa lenni, addig Pétert Jézus szólította fel erre a szolgálatra.

Így a két testvér otthagyta a halászéletet és háromévnyi tanítványságot vállaltak, utána pedig életük végéig tanúságot tettek szerte a világon, és Jézus Krisztus mellett életük árán is kiálltak.

    -Az evangéliumokban András apostol a józan gondolkodású, kulturálisan nyitott, tettre kész tanítvány képét jeleníti meg.

Kulturális nyitottságát pedig akkor érjük tetten, mikor a Júdeában örökké fennálló idegengyűlölet ellenére szívélyes az idegen görögökhöz, ugyanis meghallgatja kérésüket

és azt tolmácsolja is Jézus felé.

Valószínűleg ezen mélyen emberséges tulajdonságainak köszönhető az is, hogy Jézus feltámadása után

az isteni elhívást elsőként

Kis-Ázsiában teljesíti,

de nem a Pál által látogatott tengerparti területeken,

hanem Örményországban és Kurdisztánban,

tehát a Fekete-tengertől délre eső vidékeken.

Valószínűsíthető, hogy András szeretettel és nem erőszakkal végzett szolgálatának eredménye.

-Nyitottságának, megértő szemléletének köszönhetjük talán, hogy a különböző kultúrákban is képviselni tudta Jézus Krisztus evangéliumát.

A számára újszerűnek tűnő kultúrára nem ráerőszakolta, a sajátját. A hozott üzenet megértése végett,  ő vette magára az adott kultúrát, és annak a népnek a hagyomány-elemeit használva adta tovább a jóhírt.
-    Ennél hatékonyabb misszionáriusi módszer azóta sem létezik.
Magyar vonatkozása András tevékenységének...
-    Csak ennek tudjuk tulajdonítani azt a soha felül nem múlt tettét, hogy a legendás és titokzatos szkíták is beengedték Jézus apostolát belső életükbe, miután átlépte a Dunát.

A „szkíta erkölcs” és a „szkíta törvény” igen híresek voltak az ókorban, s ma már azt is tudjuk, hogy elképesztően szervezett társadalmú, magas kultúrát művelő ősi és hatalmas nép voltak. 
András nem csak hogy az országukban telepedhetett le egy időre, hanem komoly mértékben részt vett Szkítia vallási életének alakításában is.

András apostol, ahogy más kultúrák esetében, úgy a szkítáknál is alaposan elmerülhetett a hagyományokban, a nép Isten-hitében.
Nem írnak róla sokat, pedig megilletné a dicséret az apostolt, hogy András ezzel egyedülálló dolgot kísérelt és valósított meg az egész ókort tekintve!

Ezt a teljesítményt András apostolon kívül, csak Fülöp apostol közelítette meg, a „ló-szerető”. Ezért nevezzük Andrást és Fülöpöt máig úgy, hogy „a két szkíta-térítő”.

Jellemző a szkítákra, hogy Jézus tanítványain kívül más történelmi személy nem mondhatja el magáról, hogy ilyen mélyre hatolhatott a titokzatos szkíták életébe.

András apostoli műve óta

keresztények a szkíták.

Néhány épi hagyomány:

-András az utolsó mulatságnap, éjfelén kezdődik a népi ádvent, az egyházi újév kezdete.
-A gazdasági életben „disznóölő”-nek nevezik, mert e nap szokás kezdeni a disznóölést;
-termőnap a tyúketető-napok közé tartozik,

de üresnap a malacültetésre, a vadászokra;
-asszonyi dologtiltó-nap;!!!!
-főképp bontónap, meg a háziférgek űzőnapja.
-    Az ádvent kezdetét néhol éjféli harangszó jelzi. Ettől kezdve lakodalmat, zenét és táncos összejöveteleket nem tartanak, az asszonyok és lányok fekete, vagy legalább sötét ruhában mennek a templomi kezdőének első szaváról róráténak nevezett hajnali misére.
-    A protestánsok az ádventkezdő vasárnap szombat délutánján tartják első áhitatosságukat.
-    Mint minden évnegyedkezdő és újévkezdő nap, gonoszjáró idő „elzárják” tehát a házat és ólakat.
-Az utcánjáró hátra nem néz,száját ki nem nyitja. De termőidő a malacok és kutyák születésére, a fák ültetésére meg a kotlóvarázslásra.
-Férjvarázsló andrásolónap is, karácsony páros napja.
-A Dunántúl egyes helyein már e nap készítik a hagymakalendáriumot és kezdik a kántálást.

Forrás:http://okosanya.blog.hu/2009/11/24/
katalin_nap_eredete_nepszokasok_idojoslas;
https://turul.info/napok/szentandras
https://www.magyarkurir.hu/hirek/mai-nap-szent-andras-apostol
https://hu.wikipedia.org/wiki/November_26.
Szerk.: Szathmáry Olga Ottilia