55 éves férfi

a nyugdíjreform első áldozata

Magyarországon

Szombaton meghalt az a zirci férfi, aki a december közepén a Veszprém Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság ügyfélszolgálatán szíven szúrta magát.

Januártól a rokkantsági nyugdíj megszűnt, a megváltozott munkaképességűek két típusú ellátást kaphatnak:

rehabilitációsat vagy rokkantságit.

A rokkantsági nyugdíjsegélyben részesülők továbbra is saját jogú nyugdíjasnak számítanak, így igénybe vehetik a kiegészítő tevékenységű vállalkozásokra vonatkozó járulékkedvezményt.

A veszprémi kórházban szombaton meghalt az a zirci férfi, aki a december közepén a veszprémi nyugdíjbiztosítási igazgatóság ügyfélszolgálatán szíven szúrta magát - erősítette meg a Veszprém megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója. Rácz Jenő hozzátette: a rokkantnyugdíjas az életmentő műtétet követően végig súlyos, életveszélyes állapotban volt.

A férfi december közepén a Veszprém Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságon az ügyintézőnek bemutatta azt a határozatot, amely szerint rokkantsági nyugdíját jelentősen csökkentették.

A hírek szerint a férfi évek óta rendszeres szociális ellátásban és nyugellátásban részesült, emiatt időszakonként orvosi vizsgálatra kell menni. Az orvos azt állapította meg, hogy állapota javult, így csupán szociális támogatásban részesülhet.

"Az úr ma délelőtt nyugodtan kivárta a sorát, majd az ügyfélszolgálaton megmutatta a határozatot és annyit mondott, ha ő ennyit ér az országnak, akkor ezt teszi - majd szívtájékon szúrta magát egy késsel. Olyan hirtelen történt, hogy senki nem tudott időben közbelépni. A jelenlevőket is megviselték a történtek, sajnálják, hogy ilyen megtörténhet" - mondta akkor Dr. Réfi Jenő, a Veszprém Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igazgatója.

KATTINTS A GRAFIKONRA A NAGYÍTÁSHOZ!

Rokkantnyugdíj:

ki mennyit kap 2012-ben?

December 20-án fogadta el az Országgyűlés a megváltozott munkaképességű emberek ellátásainak átalakításáról szóló törvényt.

A rokkantsági nyugdíj megszűnik, a megváltozott munkaképességűek két típusú ellátást kaphatnak: rehabilitációsat vagy rokkantságit.

A jogszabály rögzíti, hogy január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék és a bányászok egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg.

Januártól az jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátásaira, akinek az egészségi állapota - a rehabilitációs hatóság komplex minősítés alapján - 60 százalékos vagy kisebb mértékű. Ez az egészségkárosodás mértékének mostani meghatározása szerint azt jelenti, hogy az ellátásokra a legalább 40 százalékban egészségkárosodottak szerezhetnek jogosultságot.

A megváltozott munkaképességűek ellátásai jövedelempótló jellegűek, ezért csak akkor megállapíthatók, ha kedvezményezettjük egészségi állapota miatt nem tud dolgozni, és ha a kérelem benyújtását megelőző öt évben legalább 1095 napon - tehát összesen három éven - át volt társadalombiztosítása. Utóbbi feltétel azonban nem vonatkozik azokra, akik 2011. december 31-én részesültek az átalakuló ellátások valamelyikében.

A megváltozott munkaképességű emberek két típusú ellátást kaphatnak: rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást. Az előbbiben azok részesülhetnek - legfeljebb három évig -, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, illetve akik tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek. Az utóbbit pedig azok kaphatják, akiknek a rehabilitációja nem javasolt.

A jogszabály kimondja, hogy annak, aki rehabilitációs ellátást kap - ennek összege a minimálbér 30 és 50 százaléka között lehet-, együttműködési kötelezettsége van, amely kiterjed az aktív munkahelykeresésre, a felajánlott képzési vagy munkaerő-piaci programban való részvételre, valamint a rehabilitációs hatóság által felajánlott munkalehetőség elfogadására is. A rehabilitációs ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amíg az ellátott keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt.

A rokkantsági ellátás legkevesebb a minimálbér 30 százaléka lehet, maximum pedig annak 150 százaléka. A szabályozás szerint meg kell szüntetni a rokkantsági ellátást, ha az ellátott nem tesz eleget bejelentési és felülvizsgálati kötelezettségének. Ennek az ellátásnak a folyósítása mellett lehet keresőtevékenységet folytatni, ám az abból származó jövedelem háromhavi átlaga nem haladhatná meg a minimálbér 150 százalékát.

Azoknak ugyanakkor, akik a III-as csoportú egészségkárosodási rokkantsági nyugdíjban részesülnek - ők 110 ezren vannak -, felülvizsgálatra kell jelentkezniük. A vizsgálatok eredményeképpen akik rehabilitálhatók, rehabilitációs ellátást kapnak majd, akik nem, azok pedig rokkantsági ellátást. Ugyanez vonatkozik a rendszeres szociális járadékban részesülő 84 ezer emberre.

A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához nyújtott támogatásokkal kapcsolatban bevezetik az akkreditált munkáltató intézményét. Bevezetik a rehabilitációs kártyát is, amely mentességet ad a munkabérre rakodó munkaadói terhek befizetésének teljesítése alól.

A rokkantsági nyugdíjsegélyben részesülőknek marad a vállalkozói kedvezmény

Mint azt a Pénzcentrum.hu megírta, január 1-től már nem vehetik igénybe az öregségi korhatár alatti nyugdíjasok a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozókra vonatkozó járulékkedvezményeket. Ez óriási tehernövekedést jelent a számukra.

Cikkünk nyomán több levél érkezett szerkesztőségünkhoz, amely a korábbi rokkantnyugdíjas, mostantól rokkantsági nyugdíjsegélyben részesülők vállalkozói státuszára vonatkozik.

A törvénymódosítások szerint az érintettek a jövőben is saját jogú nyugdíjasnak számítanak, vagyis igénybe vehetik a kiegészítő tevékenységet folytatókra vonatkozó jelentős járulékkedvezményeket.

Forrás: Pénzcentrum.hu

Szerk.: Szathmáry Olga Ottilia