A miniszterelnök a Klubrádiónak azt mondta, "sztrájkolni Magyarországon mindenkinek van joga", de ehhez azt is hozzátette: azt gondolja, hogy ami itt történik, az "nem sztrájk, hanem zsarolás", hiszen a BKV egy közszolgáltató cég, és rajta kívül más nem tudja megoldani azt, hogy milliók eljussanak a munkahelyükre.

Szerinte ezzel a budapestiek mindennapi életét teszik tönkre. Mint mondta: azért zsarolás, ami történik, mert nem állapodtak meg a kötelező elégséges szolgáltatásról. Az nem elégséges szolgáltatás, hogy az emberek ott állnak az utcán, fagyoskodnak és nem tudnak közlekedni - tette hozzá.

Azt is mondta: szívesen tárgyal bárkivel, ha majd megállapodnak a szakszervezetek az elégséges szolgáltatásról.

De egy vállalatnál nem a menedzsment feladata kijelölni mi legyen az elégséges szolgáltatás? Megtehetik ezt a BKV-nál maguk a dolgozók és azok szervezetei? És vajon tényleg ez az oka a sztrájknak, a megegyezés hiányának? Derítsük ki együtt!

Kósa András cikke

Senki nem állítja, hogy a kormány és a főváros között a BKV megsegítéséről megkötött szándéknyilatkozat miatt sztrájkolnak a BKV sofőrei, mégis naponta került elő a nyilatkozatokban a dokumentum. Mi van a megállapodásban? Megnéztük, és megkértük a feleket, értelmezzék ők is a leírtakat.

"A BKV 2010 végén fennálló pénzügyi adósságállománya (amely most 80 milliárd forint - a szerk.) a továbbiakban nem növekedhet, és biztosítani kell annak fokozatos csökkentését is (…) csökkenteni kell a BKV működésének ún. 'belső műszaki eladósodottságát', ezért a BKV rendelkezésére álló pénzügyi forrásokból 2011 és 2013 között legalább évi 18,5 milliárd forint, 2014-től kezdődően pedig legalább évi 20 milliárd forint összeget társasági beruházásra kell fordítani (…) csak annyi szolgáltatási volumen (férőhely-kilométer) rendelhető meg, amennyire a meghatározott pénzügyi források, és tarifabevételek, valamint a BKV egyéb bevételeinek együttes összege fedezetet biztosít" - a fentebb említett feltételekkel.

Ezek voltak a legfontosabb megállapításai annak a szándéknyilatkozatnak, amit Demszky Gábor, Bajnai Gordon és Horváth Csaba szignált, karácsony előtt egy nappal. Ez volt a feltétele annak, hogy a BKV összesen mintegy 23 milliárd forint állami forráshoz jusson tőkejuttatás és hitel formájában - ez az összeg nagyjából annyi, amennyi a közlekedési cég egy év alatt termelt vesztesége. 

Ő aláírta - de hogy értelmezi?

A nyilatkozatra gyakran hivatkoztak az elmúlt napokban a BKV-sztrájk kapcsán a tárgyaló felek. A szakszervezetek ugyanis azt állítják, hogy a BKV vezetése erre hivatkozva nem szeretné teljesíteni követeléseiket, holott ebben semmi nem szerepel a bérekre vonatkozóan. Ezért megkérdeztük az egyik aláírót, ő mit gondol.

"A szándéknyilatkozat nem tartalmaz a bérekre vonatkozó részt, de a BKV ajánlata nem is eredményez bércsökkenést, sőt az adószabályok változása révén 13 százalékos nettó béremelést jelent" - mondta a Hírszerzőnek Horváth Csaba, Budapestért felelős kormánybiztos, hozzátéve ugyanakkor, hogy "a BKV nem azért kapja a kormányzati segítséget, hogy azt bérpolitikára költse".

Kérdésünkre, hogy a BKV adósságállományának folyamatos csökkentését hogy lehet elérni, a kormánybiztos azt mondta, ezt nem a kormány hatásköre meghatározni, "de a vállalat hatékonyabb működésével", és a "jelenleg létező párhuzamosságok megszüntetésével" meg lehet takarítani pénzt, amiből csökkenteni lehet az adósságot. "A jelenlegi, mintegy 80 milliárdos adósságot persze konszolidálni kell" - mondta a kormánybiztos.

Ahol vonat jár, ott busz már nem fog? Egy szándéknyilatkozat kérdései (Fotó: Magócsi Márton)

Végül arra a kérdésünkre, hogy a veszteségesen működő cégtől 2011-től csak annyi szolgáltatás rendelhető meg, hogy mellette az adósságcsökkentésre, és fejlesztésre vonatkozó kitételek is teljesüljenek, Horváth Csaba azt mondta, hogy ez nem fog kapacitás-csökkenéssel járni az utasok számára, ha megvalósul az integrált közlekedési rendszer.

A szándéknyilatkozat része az is, hogy ki kell alakítani a BKV-ra, Volánbuszra és a MÁV-ra alapozott integrált közlekedési rendszert a fővárosi régióban, aminek hangsúlyos része a "párhuzamosságok megszüntetése" - vagyis ez alapján ahol "kék busz" járna, ott már nem menne sárga, vagy ahol vonat is megy, nem menne a BKV - a további kombinációs lehetőségeket olvasóinkra bízzuk, ezzel kapcsolatban ugyanis senkitől nem kaptunk még konkrét válaszokat a megvalósításról. Mindenestre a kormány és a főváros vezetése is ettől vár jelentős megtakarítást. 

Mi is az a "busztörvény"?

Nehezen képzeli el ugyanakkor - a jelenlegi törvényi feltételek mellett - a "vagy BKV, vagy Volán, vagy MÁV" szisztémát Bartha Pál, a mostani sztrájk egyik főszervezője. A Fürst Autóbusz Szakszervezet elnöke szerint ugyanis ez ellentétes lenne az autóbusz-közlekedésről szóló törvénnyel, amely kimondja, hogy egyes szolgáltatók (BKV, Volán társaságok) meghatározott régiókban, meghatározott feltételek mellett nyújthatnak szolgáltatást.

Bartha Pál egyébként megismételte korábbi érvelésüket, miszerint nem értik, hogy ha a kormány nem írt elő semmit a bérekre vonatkozóan, a BKV miért ragaszkodik ehhez, miközben a szakszervezetek szerint követeléseik nem jelentenek többletköltséget a mostani állapothoz képest, márpedig a tőkejuttatással idénre nullszaldós lesz a cég.

"A nyilatkozatban valóban nincs szó a bérekről, de a megállapodás feltétele az adósságot folyamatosan csökkentő üzleti terv benyújtása, amit mi meg is tettünk a kormány felé" - mondta a Hírszerzőnek Székelyné Pásztor Erzsébet. A BKV kommunikációs igazgatója szerint egyszerűen nem lehet kikerülni, hogy a juttatásokhoz is hozzányúljanak, ha javítani szeretnék a társaság mérlegét.

A szembenálló felek tehát nagyrészt ugyanazt mondják, de homlokegyenest ellenkező következtetéseket vonnak le belőle. A szakszervezet és a BKV menedzsment között napok óta holtponton lévő tárgyalásokat most váratlanul az érdekképviseletek pezsdítették fel, amikor nyilvánosan Bajnai Gordonhoz fordultak: mondaná már meg a kormány, mit, merre, meddig.

A válaszra egyelőre mindenki vár.