Budakeszi Református templomának építészeti ismertetése.
Új templom épült Budakeszin.
A helyi reformátusság régi vágyát öltve testbe, másrészt jelét adva !Magyarország második legnépesebb felekezete jelenlétének.
A faluképet ezentúl két templom határozza meg: a régi, klasszikus és méltóságteljes katolikus- és a szerényebb modern református templom.
Tűszerű zsindelyes tornya azonban ennek is messziről látszódik és hívogat.
Valószínű, hogy mindenkit elsőként a ház formája ragad meg: miért pont ilyen? Ki kell ábrándítanom azokat, akik mélyen megideologizált bonyolult szimbólumrendszeren alapuló magyarázatra számítanak.
Ez a templom részben a régóta bennem dédelgetett előképek és vágyak hatására lett ilyen.
Részben viszont sok-sok egyéb tényező és építési szándék összhatásaként nyerte el alakját. Az épület formája egyébként a belső tér kivetülésének tudatosan komponált eredménye! A templom tervezésekor a belső volt számomra elsőrendű.
A belső tartalmat és igényeket tükröző formálást tartom hitelesnek és őszintének, ha úgy tetszik - organikusnak.
Emellett bizonyára fölmerülnek asszociációs lehetőségek.
Lehet a templom teteje egy vitorla és alatta az íves fal által határolt tér a hajó! Lehet, hogy a belső egy halat idéz, ki tudja.
Nem akarhatom saját gondolataimat másokra erőltetni, az a fontos, hogy az épület mindenkiben megindítson valamit!
Saját asszociációkra sarkalljon s a látott élményanyag jó emlékként rakódjék le a befogadóban.
A református templom nekem fényt, tisztaságot, szabadságot jelent. Budakeszi református temploma ezért a nagy fehér falból, az erre támaszkodó faszerkezetből és az ezek közt beáramló fényből épül föl.
A bejövő fényt farácsok szűrik és töltik meg melegséggel.
A falak fehér színe hagyomány, de ma sem tudunk ennél szebbet.
A főút felőli falak ívelt vonalvezetése a belsőben kedvező akusztikai hatást eredményez. Emellett a falat merevvé teszi, kívül pedig jó rálátást enged a templom mögötti emlékműre, illetve a templom előtti útkereszteződésre.
A másik fontos építőanyag a fa: ősi anyag, mely ma is kiválóan alkalmazható! Emellett melegséget áraszt, sőt, még illata is van.
A fa tudatos használatával kívántam e templomot a református hagyományokhoz
(Felső-Tiszavidék, fa haranglábak) kapcsolni és megszólítani határainkon túli magyarjainkat. Kiknek emléktemploma is egyben ez az épület. Itt a fa, mint anyag a múlthoz (is) köt, felhasználásának részletmegoldásai viszont a mai kort, jelenünk technikáját jelzik.
Befejezésül essék szó azokról, akik nélkül az építész gondolatai csak tervrajzok, modellek maradnának. Elsőként az építtető gyülekezetet, annak is lelkipásztorát,
Merétey Sándort
kell megemlítenem!
Továbbá a templom építése körül bábáskodó presbitereket. Az ő nyitott szellemiségüket, nagyvonalú és az utókornak szóló döntéseiket, törhetetlen következetességüket példaértékűnek tartom.
Az építő, Kámán Ferenc és csapata derék, becsületes és ügyes mesterekből állt, akik átérezték a nem mindennapi feladat súlyát és felelősségét. A berendezéseket készítő helyi asztalosok is tudásuk legjavát nyújtották. Örömteli volt számomra Keresztes Dóra művészetét közelebbről is megismerni, érzékeny alkotásai finoman gazdagítják a belsőt. Közvetlen társaim, Kiss Ervin statikus és Balogh Lajos elektromos tervező is a nemes feladatnak kijáró gondossággal végezték munkájukat. Jó volt velük dolgozni.
Csináltunk egy templomot.
Kapcsolódó hírek:
BASA PÉTER BUDAKESZIN ÉLT TERVEZŐ ÉLETTÖRTÉNETE, MUNKÁSSÁGA