A gyermekek nagy hatalma

Pedagógusoktól, pszichológusoktól és nevelési tanácsadóktól pedig azt halljuk, hogyan is legyünk tökéletes szülők.

Az elvárások tengerében szülő legyen a talpán, aki önálló és saját szabad akaratából származó „okos” döntést tud hozni. 
Az információgyűjtés során ma már egyértelmű forrás az internet. Terhesség címszó alatt a Google 750 000 találatot jelez, csecsemőre „csak” ötszázezret, míg gyerek alatt már több mint 6 milliót. 

Egyre kevesebben vagyunk!
Sokat hallunk arról, hogy kevés gyermek születik mostanában.

Valóban, drasztikusan lecsökkent a születések száma, ezzel párhuzamosan viszont nő az életkor, vagyis a társadalom elöregedése tovább folytatódik. 
A KSH adatai szerint a családok 35 százalékában nincsen gyermek, 34 százalékuknál egy gyermek van, míg a kétgyermekes családok aránya 23 százalék, a 3 vagy több gyermeket nevelőké pedig 8 százalék. 

Mennyibe kerül egy gyerek?
Azok a gyerekek, akik azonban megszülettek, minden bizonnyal magasabb életszínvonalon élnek majd, mint a szüleik.

A magasabb életszínvonal egyenes következménye a vásárlóerő évtizedes növekedésének, ezzel párhuzamosan pedig a szülők is többet költenek gyerekeikre.

Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a családokban a gyerekszám csökken, az egy gyerekre eső költés természetesen megnő. 
A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet egy 2007-es felmérése szerint, a születéstől az egyetemi tanulmányok végéig átlagosan 30 milliót költenek el egy gyermekre a családok, így évente átlagosan 1,26 millió forintba kerül egy gyermek nevelése. Ebben az összegben nemcsak a készpénz-kiadások vannak benne, hanem összegezték a háztartási munka becsült értékét is. 
Egy gyermek születése alapvetően megváltoztatja a háztartás költségvetési szerkezetét: bizonyos kiadások csökkennek, viszont újak bukkannak fel.

Mérések szerint egy gyermek évente 288-417 ezer forintnyi árut (élelmiszert és tartós fogyasztási cikket) fogyaszt el.

A tág intervallumot a gyermekek száma magyarázza.

Legtöbbe az egykék kerülnek, az egy főre jutó költség a három vagy több gyereket nevelő családban a fenti intervallum alsó szélén mozog.

Küzdelem a foltokkal ...
Egy új jövevény a család mindennapjait, vásárlási-étkezési szokásait is megváltoztatja. 
„A GfK Hungária háztartások privát fogyasztását mérő ConsumerTracking adatai a fentieket jól alátámasztják, pl. a mosóporoknál az 5 évnél fiatalabb gyerekkel rendelkező háztartások közel kétszer annyi mosóport vásárolnak egy személyre vetítve, mint a gyermek nélküli háztartások. A „mosó masák mosodájának” nyertese azonban a 15-19 év közötti gyermekkel együtt élő családok” – mondta el Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. 

Anya csak egy van!
Egy gyermek érkezése megváltoztatja a szülők önmagukhoz és egymáshoz való viszonyát. A szülőszerepben az egyik legjelentősebb változást az eredményezi, hogy az „én” és az önmagunk fontossága háttérbe szorul, és a „mi”, valamint a gyerek kerül a középpontba. 
Több társadalomkutatási forrás is alátámasztja, hogy a megváltozott férfi szerepek azt eredményezték, hogy a mai apák erőteljesebben részt vesznek gyermekeik mindennapjaiban, mint akár az ő apáik generációja. 
A gyermekes nők számára a legfontosabb érték a család, annak minden pozitív és negatív hozadékával együtt. A mai magyar társadalom konzervatív abban az értelemben, hogy a klasszikus női-férfi szerepek még mindig fennállnak.

Vagyis amíg a férfi fő feladata a család anyagi jólétéről való gondoskodás, addig a nők legfőbb szerepe, hogy gondoskodjanak a háztartás és a család dolgairól. 
A napfényes oldal mellett azonban előfordulnak, stresszes pillanatok, időszakok is. A többség úgy érzi, hogy a családért több mindenről le kell mondania, csak az igazán szükséges dolgokra tud pénzt kiadni.

Az anyai szerepek között megjelenik az állandó kompromisszum kötés is, és egyre gyakrabban fordul elő a „soha nincs időm semmire” érzés. 

Az élet kevésbé napos oldala!
2009-ben több mint minden ötödik gyerek olyan családban élt, ahol nem volt aktív kereső.

A keresők hiánya számos egyéb probléma forrása is. Hazánkban a szegény gyerekek kétharmada a kistelepüléseken él, s ez az adat várhatóan tovább nő a jövőben. 
Magyarországon 620 ezer 18 évnél fiatalabb él a szegénységi küszöb alatt, és ezen belül mélyszegénységben nevelkedik legalább 2-300 ezer gyermek, de pesszimistább számítások szerint számuk ennek duplája is lehet, attól függően, mit nevezünk mélyszegénységnek.
A társadalom erősödő kettészakadása a kisgyermek korban is érezteti hatását, sőt ott kezdődik... 

Forrás: GFK