A Duna-Ipoly Nemzeti Park területén található az 556 méteres Nagy Csikóvár.

Ennek déli lejtőjén kis tavacskák, úgynevezett „Tólakok” vannak jégkorszakból visszamaradt növényritkaságokkal, itt húzódik a Holdvilág-árok.

Kiskovácsi vagy Lajosforrás felől gyalogosan megközelíthető. Látogatása nedves időben a csúszásveszély miatt nem javasolható, mivel nehéz és sokszor nem veszélytelen mászás után közelíthető csak meg.

Közvetlenül az úgynevezett Meteor-létrán lehet leereszkedni az árokba, bár némi kerülővel egy meredek lépcsőn is elérhető. Az 1980-as években az árokból kivezető megáradt patak elsodort egy főleg iskolásokból álló csoportot valamint az átvezető fahidakat, ezeket azóta sem pótolták.!!!

A Holdvilág-árok három ággal indul (ide értve a külön névvel illetett, legjelentősebb mellékágat is:

1.) a Karolina-árkot) Pomáz közigazgatási területén. Keleti ága a Nagy Csikóvár és a Pörgelóci-hegy közé mélyül,

2.)  középső ága a Pörgelóci-hegy és a Lom-hegy között van, amely ágak a Weislich-barlangtól 150 méterrel északkeletre egyesülnek (346 m-es szinten), majd a két részből egyesült árok délnyugat felé folytatódik a Domini-forrásig,

3.) ahol a harmadik ág, a Karolina-árok is beletorkollik. A Karolina-árok a Klanác-hegy felől tart a főárokba.

A Domini-forrástól a többnyire patakos völgy szurdokszerűen vezet Kiskovácsi településig, majd innen lankás partok között Csobánka-Margitligetnél torkollik a Dera-patakba.

Scherf Emil szerint a Holdvilág-árok és környékének mintegy 150-200 méter vastag piroklasztikus rétegei harmadkori üledékekre települtek. A legalsó réteg gránátos biotit-andezit. Ezen pedig többnyire hipersztén amfiból-andezittufa, illetve agglomerátum padok vannak. A tufarétegekben 20-40 centiméter vastag, helyenként kiékelődő mészkőbreccsás gránátos betelepülések fordulnak elő.

• 1. Domini-barlang 15,90/+2,80 m
• 2. Hideg-résbarlang 4,20/+1,20 m
• 3. Kecske-lyuk 3,20/+2,30 m
• 4. Robi-lyuk 2,00/+2,00 m
• 5. Vízesés-alatti-barlang /mesterséges/ 9,10/±2,30 m
• 6. Vízesési-üreg 3,50/+2,00 m
• 7. Weislich-barlang /mesterséges/ 43,70/±17,50 m
• 8. Y-ágú-barlang /mesterséges/ 32,10/+2,20 m

A legnagyobb mellékágának, a Karolina-ároknak a barlangjai:

• 1. Karolina-árok alsó álbarlangja 4,60/+4,50 m
• 2. Karolina-árok felső álbarlangja 3,30/+3,00 m
• 3. Karolina-odú 4,50 x 12,70 / +2,20 m

A régészeti kutatások sorát Sashegyi Sándor kezdte, 1939-ben nagy erőfeszítésekkel feltárt egy hatalmas faragott sziklafalat.

A leletek között egy kehelytartaró sírszobor töredéke, szarvas- és lócsontok, egy 65 év körüli asszony csontváza és egy kristály méregpohár voltak a legfontosabbak, ám ezek a második világháború alatt eltűntek a Nemzeti Múzeumból. Sashegyi az 1940-es években új ásatásokat kezdett a területen, a Magyar Tudományos Akadémia irányításával, az előző kutatások megerősítése és kiegészítése céljából, ám ez a munka a háború miatt hamarosan félbeszakadt.

1960-ban újabb ásatások indultak, melyek során több újabb középkori leletet és három rovásírásos követ találtak, igazolva azt a feltevést, hogy a Holdvilág-árok helyén valaha középkori település állott.

A sziklafalon, ahol Sashegyi Árpád fejedelem sírját kereste, találtak egy sziklába vájt, lépcsős lejáratú folyosót is. Ennek a végében egy terem van, amely valóban sírhelyhez hasonlítható. Nem zárható ki, hogy ez lett volna Árpád fejedelem sírkamrája, ám egy néphagyomány szerint ezt az üreget egy Weiszlich nevű betyár készítette a maga és társai számára búvóhelyül.^[2]

A teljes bizonyossághoz szükséges újabb kutatásokat az 1960-as években nem tudták folytatni.

1980-ban Mihnai Attila folytatta a kutatást, de az ő kisléptékű régészeti ásatásainak sem sikerült kétségtelen bizonyítékot szolgáltatnia a Holdvilág-árok mondáiról.

A régészeti kutatások sorát Sashegyi Sándor kezdte, 1939-ben nagy erőfeszítésekkel feltárt egy hatalmas faragott sziklafalat. A leletek között egy kehelytartaró sírszobor töredéke, szarvas- és lócsontok, egy 65 év körüli asszony csontváza és egy kristály méregpohár voltak a legfontosabbak, ám ezek a második világháború alatt eltűntek a Nemzeti Múzeumból.

Sashegyi az 1940-es években új ásatásokat kezdett a területen, a Magyar Tudományos Akadémia irányításával, az előző kutatások megerősítése és kiegészítése céljából, ám ez a munka a háború miatt hamarosan félbeszakadt.

1960-ban újabb ásatások indultak, melyek során több újabb középkori leletet és három rovásírásos követ találtak, igazolva azt a feltevést, hogy a Holdvilág-árok helyén valaha középkori település állott. A sziklafalon, ahol Sashegyi Árpád fejedelem sírját kereste, találtak egy sziklába vájt, lépcsős lejáratú folyosót is. Ennek a végében egy terem van, amely valóban sírhelyhez hasonlítható. Nem zárható ki, hogy ez lett volna Árpád fejedelembetyár készítette a maga és társai számára búvóhelyül.

A teljes bizonyossághoz szükséges újabb kutatásokat az 1960-as években nem tudták folytatni. 1980-ban Mihnai Attila folytatta a kutatást, de az ő kisléptékű régészeti ásatásainak sem sikerült kétségtelen bizonyítékot szolgáltatnia a Holdvilág-árok mondáiról.

Legutóbb Szörényi Levente zeneszerző folytatott itt kutatásokat, amelyek egy hét után eredményeztek egyértelműen emberi kéz munkájára utaló csontokat, ólom, vas, és szenes kő maradványokat.