MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE - A Magyarok Szövetsége javaslata

SzLenke, 2009, október 22 - 16:59

Az Alaptörvény szükségességének indoklása és jogalapjának rövid magyarázata:

1991 júniusában megszűnt Magyarország katonai megszállása, a rendszerváltó politikusok számára tehát megteremtődött a lehetősége a magyar alkotmányosság helyreállítására. Ezzel azonban nem éltek, hanem ragaszkodtak a Rákosi-Kádár diktatúra „demokratizált“ folytonosságához, ezáltal elveszett a nemzeti erkölcs társadalomszervező ereje. Az ideiglenesnek szánt Alaptörvény miatt egyre jobban mélyül az alkotmányos válság. Mivel az alkotmányos rend helyreállítására nincs alkalmas és hivatalos szerve a jelenleg de jure illegitim államnak, a válság felszámolására egyetlen megoldási lehetőség kínálkozik. Az 1920-ban már lejátszódott minta szerint vissza kell nyúlni a nemzet egyetemességéhez, mert a szokásjog a szükséghelyzetet nemcsak indítóoknak tekinti a kivételes szabályozásra, hanem önmaga törvényesítette jogalapnak is. Ilyenkor a nemzet közvetlenül törvényesít a szokásjog alapján.

A nemzetnek mint a népszuverenitás megtestesítőjének, és mint végső alkotmányos tényezőnek önmagához kell fordulnia, hogy helyreállítsa az alkotmányos rendet, ha a hatalom bitorlói ezt nem teszik meg. A Nemzetgyűlés az alkotmányosság helyreállításának kérdésében és az Alaptörvény megerősítésében a közvetlen demokrácia intézményéhez fordul, s működésének befejezése után népszavazást kezdeményez.

A Magyarok Szövetsége javaslatának a társadalmi vita során átdolgozott 3. változata (V3)

A magyar történeti alkotmány a nemzet államalkotó akaratát fejezi ki, magába foglalja a Vérszerződés, Szent István intelmei, az Aranybulla, évezredes történelmünk alaptörvényei és szokásai mindazon részét, amely a legnagyobb sorscsapások ellenére megtartotta nemzetünket, amelynek örök jogelveire épülve jelen Alaptörvény a hatalom, igazság és az erkölcs egymás mellé rendelése.

Legnemesebb történelmi és jogi hagyományainkra alapozva a magyar nemzet ünnepélyesen kinyilvánítja ragaszkodását a több, mint ezer éve fennálló államához, az emberi és közösségi jogokhoz.

A történelmi alkotmányosság jelenkori részeként ezen alaptörvény megalkotásával hazánkat olyan állammá kívánjuk formálni, amelyben a magyar nemzet politikai, szellemi, gazdasági függetlensége, nemzeti önrendelkezése teljességgel biztosított. Sem több, sem kevesebb jogot nem kívánunk, mint bármely más szabad nép, amely elkötelezte magát Európa békés jövője mellett.

Alaptörvényünk legfőbb célja, hogy mindenkori vezetőink soha ne szakadhassanak el a képviselt közösségtől, és soha ne fordulhassanak szembe a békét, szabadságot, igazságot, méltányosságot és az egyetemes emberi jogokat tisztelő nemzet akaratával.

I. FEJEZET
AZ ALKOTMÁNY ÉS A SZENT KORONA KAPCSOLATA

A Szent Korona a magyar állam függetlenségét és folyamatosságát, a nemzet egységét, és örökös szabadságát megtestesítő jogi személy. Teste az ország testének, a földnek, a víznek, a levegőnek, az energiának jelképe és tulajdonosa. A Szent Korona e minőségében a teremtett világnak, az életnek, a természet törvényeinek a társadalmi törvényekkel szembeni elsődlegességét, fenntarthatóságát, és ezzel együtt az eljövendő magyar nemzedékek létfeltételeit biztosítja, ezért részei semmilyen körülmények között nem idegeníthetők el. Minden magyar állampolgár tagja a Szent Koronának. A Szent Korona minden hatalom és jog forrása, a legfőbb felség, ezért intézményétől az alkotmány semmilyen módon el nem választható.

II. FEJEZET
JOGFOLYTONOSSÁG A TÖRTÉNETI ALKOTMÁNNYAL, A MAGYAR ÁLLAM
1. §

(1) A magyar nemzet – ezen alaptörvény megvitatásával és elfogadásával – helyre állítja a történelmi alkotmány jogfolytonosságát, a közjogi hagyományokra épülő magyar államiságot.
(2) A magyar állam kötelessége, hogy jelen alaptörvény és történeti alkotmányosság alapján legkésőbb 2012. január 1-ig újraszabályozza Magyarország állam- és jogrendszerének teljességét.
(3) A magyar nemzet joga, hogy meghatározza államformáját, mindaddig az állami főhatalom gyakorlása jelen alaptörvény által szabályozott keretek között történik.

2. §

Magyarország független, demokratikus és alkotmányos jogállam.

3.§

(1) Az alkotmány – joghatályosan - nem szüntethető meg, nem függeszthető fel.
(2) Hatalmi fölény alkotmányt nem írhat, nem módosíthat. Törvénysértés jogot nem alapíthat.
(3) Az Alaptörvény kisebb jelentőségű módosítására az Országgyűlés a nemzettel közösen jogosult oly módon, hogy az Országgyűlés által megszavazott javaslatot, a módosítást érintő pontonként külön-külön, az Államfő által kiírt népszavazás útján hagyja jóvá a nemzet.
(4) Az Alaptörvény jelentősebb módosítására, így ezen Alaptörvénynek megalkotására kizárólag e célra megválasztott jogintézmény, az Alkotmányozó Nemzetgyűlés jogosult. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívása, és működése jelen Alaptörvény melléklete szerint történik.
(5) Senki és semmilyen szervezet nem jogosult elfogadni olyan törvényt, vagy úgy módosítani az alaptörvényt, hogy az létében vagy függetlenségében veszélyeztesse a nemzetet.

4.§

(1) Az önrendelkezés a nemzetet illeti, melyet közvetlenül népszavazás, népi kezdeményezés útján, valamint választott képviselői révén gyakorolja.
(2). A képviselők választásának és visszahívásának részletes szabályait külön törvény szabályozza.
(3) Senki és semmilyen szervezet tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos, vagy csalással történő megszerzésére, kizárólagos birtoklására.

5.§

(1) Magyarország jogrendszere biztosítja a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom közötti egyensúlyt, a köztájékoztatás működésének kereteit.
(2) Az Államfő őrködik az államhatalmi ágak egyensúlya fölött.

6.§

Magyarország fegyveres erői védik a magyar nemzet önállóságát, területi épségét.

7.§

Magyarország hivatalos nyelve a magyar.

8.§

Magyarország fővárosa: Budapest

9.§

Magyarország himnusza: Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye, Erkel Ferenc zenéjével.

10.§

(1) Magyarország zászlója három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll, közepén a Szent Koronás Magyar címer, a csüngőkkel.
(2) Magyarország címere pajzs alakban formált csúcsára állított harci pajzs alakú egység, függőleges tengelyében osztva. Baloldalt hétszer vágott mezőben négy ezüst, (a zászlókon fehér) és négy piros, egyenlő magas vízszintes sáv. A tengely jobboldalán: lenn zöld hármas halom, rajta háromágú virág koronán álló fehér, apostoli kettős kereszt, piros mezőben. A címerpajzs tetején a Magyar Szentkorona, a csüngőkkel.
(3) Történelmi nemzeti jelkép az Árpád házi hétszer vágott lobogó, amely négy fehér és négy piros, egyenlő magas vízszintes sávból áll, továbbá a kiterjesztett szárnyú kerecsen sólyom, köznapi nevén turulmadár.
(4) Állami megemlékezés kötelezettségével járó nemzeti ünnepeink:
a) március 15., az 1848-49-es joghelyreállító szabadságharc emlékére
b) augusztus 20., az államalapítás, a Korona felajánlás és Szent István király emlékére
c) október 23., az 1956. évi joghelyreállító szabadságharc emlékére
d) június 4.-e, október 6.-a és november 4.-e, nemzeti gyásznapjaink

III. FEJEZET
ALAPVETŐ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
11.§

(1) A magyar állam elismeri az emberek sérthetetlen és elidegeníthetetlen egyéni és közösségi alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam kötelessége.

(2) Az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó részletes szabályokat törvény állapítja meg. Az alapvető jogok lényeges tartalmát törvény nem korlátozhatja.

12.§

(1) Magyarországon minden embernek elidegeníthetetlen joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit sem lehet önkényesen megfosztani.
(2) Az emberi élet a fogantatástól a halálig tart A magzati létből adódó sajátosságokat külön törvény szabályozza.
(3) Senkit sem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. Az ember klónozással történő ismétlése tilos.

13.§

(1) Mindenkinek joga, hogy saját személyiségét szabadon kibontakoztassa, amennyiben mások jogait nem sérti, és nem ütközik az alkotmányos rendbe, vagy erkölcsi törvénybe.
(2) Magyarországon mindenkit megillet a szabadság és a személyi biztonság joga. Ettől csak a törvényben meghatározott okokból, törvényes eljárás során lehet megfosztani az állampolgárt.

14.§

(1) A törvény előtt minden ember egyenlő.
(2) A férfiak és nők egyenrangúak és egyenjogúak.
(3) A magyar nemzet tagja születésétől fogva: nemre, származásra, nyelvre, vallásra, lakóhelyre, állampolgárságra való tekintet nélkül minden személy, akinek elődei között legalább egy magyar származású és anyanyelvű felmenője van, és eskü erejű nyilatkozatban a magyar nemzet tagjának vallja magát, továbbá vállalja az ezzel járó alkotmányos kötelességek teljesítését.
(4) Magyar állampolgár az a személy, aki a mindenkori Magyarország területén született, vagy a magyar állampolgárságot honosítással, illetve visszahonosítással szerezte meg.
(5) Magyar állampolgárságot külön törvény szabályai szerint az jogosult megszerezni, aki a magyar nemzet tagja, vagy bevándorlási engedéllyel érkezett, büntetlen előéletű, magyar nyelven letette a nemzet és közjogának történetéből előírt vizsgát, és vállalva a sorsközösséget a magyarsággal, minden tudásával szolgálja Magyarországot. A nemzet tagja az állampolgársági honosítást a legkedvezőbb feltételekkel kapja meg.
(6) Magyarország állampolgárai származásra, foglalkozásra, nemzetiségre, vallásra, társadalmi helyzetre, valamint bármely veleszületett jellemzőire való tekintet nélkül egyenlő jogokat élveznek.
(7) A kettős vagy többes állampolgárságú magyar állampolgárok egyes tisztségekre történő választását, kinevezését az alaptörvény vagy más törvény korlátozhatja.

15.§

(1) A hit, a lelkiismeret, a vallás és a világnézet szabadsága sérthetetlen, ezt jogszabály sem korlátozhatja. Az állam világnézeti semlegességét és az egyházak jogállását külön törvény szabályozza.
(2) A vallásgyakorlás mindenki számára szabadon biztosított, azonban ez nem járhat mások jogainak, illetve a nemzeti érdek megsértésével.
(3) Senkit sem lehet lelkiismerete ellenére fegyveres hadi szolgálatra kényszeríteni.

16.§

(1) A magyar állam a nemzeti és etnikai kisebbségek számára biztosítja az önrendelkezés (autonómia) lehetőségét, melynek keretében maguk határozzák meg együttélésük alapelveit; saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvi oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát.
(2) A kisebbségi jogok gyakorlása nem vezethet mások jogainak sérelméhez.
(3) A magyar állam biztosítja a kisebbségek egyéni és közösségi részvételét a közéletben. A kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
(4) A kisebbségek tagjaival szemben semmiféle megkülönböztetés nem engedhető meg.

17.§

(1) Magyarországon mindenkit megillet a szabad véleménynyilvánítás joga. A valóságtól eltérő vélemény kinyilvánítása nem sértheti egyetlen egyén, vagy közösség önérzetét sem.
(2) A magyar állam elismeri és védi a sajtó szabadságát. Cenzúrának nincs helye. A sajtószabadság azonban nem sértheti az általános erkölcsi, vallási normákat. Valótlanság, rágalmazó vád senkiről nem állítható. A bizonyíthatóan szándékos vagy gondatlan félretájékoztatás bűncselekmény.
(3) Az (1) (2) bekezdésben foglaltak megsértésével kapcsolatos visszaélések részletes szabályait külön törvény rendezi.

18.§

(1) Magyarországon mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok, és a személyes adatok védelméhez való jog.
(2) Házkutatást csak törvényben szabályozott okokból lehet tartani.

19.§

(1) Minden magyar állampolgárnak joga, hogy békésen, fegyvertelenül gyülekezzék az ezt szabályozó törvény keretei között.

20.§

(1) Magyarország minden állampolgárának joga a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni.
(2) Politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre.
(3) Magyarországon a pártok az alaptörvény és jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok részére állami támogatás nem adható. A pártok kizárólag a tagjaik által befizetett tagdíjakból gazdálkodhatnak, és kampányt csak a közmédia segítségével, s az előírt költség átlépése nélkül folytathatnak.
(4) A pártok közhatalmat nem gyakorolhatnak. Pénzügyi felügyeletüket az ÁSZ, törvényességi felügyeletüket pedig a felsőház biztosítja.
(5) Minden magyar állampolgárnak joga, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson, vagy ahhoz csatlakozzon
(6) Minden állampolgár szabadon gyakorolhatja a sztrájkjogot, az ezt szabályozó törvény keretei között.

21.§

(1) Magyarországon a tulajdon, a birtokjog és az öröklési jog biztosított.
(2) A tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.
(3) Elidegeníthetetlen nemzeti vagyon a Szent Korona örökös tulajdona. Ennek részei:
a) Magyarország földterülete
b) a föld méhének kincsei
c) a felszín alatti vízkészlet
d) a folyóvizek és holtágak, közcélú felszíni vízi csatornák a természetes vízzel közvetlen kapcsolatban lévő tavak, valamint ezek medre,
e) a vízfolyások elhagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkezett sziget,
f) az országos közutak, vasutak, vízi utak és az országos közforgalmú kikötők, a nemzetközi közforgalmú repülőtér, továbbá az ország területe feletti légtér,
g) a távközlésre felhasználható frekvenciák,
h) az atomenergia alkalmazását szolgáló üzemi létesítmények, berendezések és nukleáris anyagok,
i) a közművek, az energiaszolgáltatás és továbbítás hálózata,
j) a külön törvény szerint a nemzeti kulturális örökség részévé nyilvánított értékek.
(4) A nemzeti vagyon magántulajdonba nem kerülhet.
A nemzeti vagyon egyes elemei felett kizárólag magyar állampolgárságú természetes személy birtokjogot szerezhet.
A nemzeti vagyon egyes elemei felett külföldi természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet használati jogot szerezhet külön jogszabályban meghatározott feltételekkel.
(5) A Nemzeti Földalap terhére bármely felnőtt magyar állampolgár saját maga illetve családja ellátására, általuk történő művelésre termőföldet igényelhet.
(6) A nemzeti vagyonnal kapcsolatos szabályok további részleteit külön törvény szabályozza.

22.§

Magyarországon minden ember jogképes. A jogképesség az embert fogantatásának időpontjától kezdve illeti meg.

23.§

(1) Magyarországon a bíróság előtt mindenki egyenlő. Mindenkinek joga van a független, pártatlan bíróság előtti nyilvános tárgyaláshoz. A bíróság zárt tárgyalást rendelhet el, amennyiben a tárgyalás katonai titkot, vagy más nemzeti érdekből titkosított ügyet érint.
(2) Senki sem tekinthető bűnösnek, amíg bűnössége bizonyítást nem nyert.
(3) A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga.
(4) Magyarországon mindenkit megillet a jogorvoslat joga.

24. §

(1) Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén - törvényben meghatározott esetek kivételével - megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is.
(2) Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit, csak a törvénynek megfelelően hozott határozat alapján lehet kiutasítani.

25.§

Magyarországon mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé.

26.§

(1) Magyarországon mindenkinek joga van a munkához, a munka és foglalkozás szabad megválasztásához.
(2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga.
(3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének.
(4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz.

27.§

Magyarország tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát, de nem támogatja a nemzeti érdek ellen ható tanításokat, előadásokat, kiállításokat és kiadványokat.

28.§

(1) Minden állampolgár számára biztosított a művelődéshez való jog.
(2) A magyar állam ezt a jogot az ingyenes és kötelező óvodai és általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők - tanulmányi eredményétől függő - anyagi támogatásával valósítja meg. A nevelési és oktatási intézmények feladata a tanítás, az ismeretek átadása, a nemzeti nevelés, az erkölcsi, szellemi, kulturális értékek személyiséget alakító közvetítése, valamint a társadalmilag hasznos, egyéni képességek felderítése és kifejlesztése.
(3) Az egyházi, alapítványi és magániskolák létesítésének jogát az állam biztosítja.

29.§

(1) A házasság és a család – valamint a legmagasabb rendű női hívatás az anyaság – az államrend különleges védelme alatt áll.
(2) A gyermekek gondozása és nevelése a szülők természetes joga és elsőrendű kötelessége.
(3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekük erkölcsi, lelki, szellemi és testi neveléséről és taníttatásáról minden körülmények között gondoskodni.
(4) A házasságra, családalapításra és gyermeknevelésre kizárólag különnemű párok jogosultak.

30.§

(1) Magyar állampolgárságtól senkit sem lehet megfosztani, vagy magyar állampolgárt Magyarország területéről kiutasítani.
(2) Magyar állampolgár külföldről bármikor hazatérhet.
(3) A politikai üldözöttek – méltányosságból – menedékjogot élveznek Magyarországon, ha az üldözés ténye bizonyítható, s ha az üldözés erkölcsileg is elítélendő.

31.§

(1) Magyarországon választójoggal rendelkezik minden nagykorú, általános iskolai végzettséggel rendelkező magyar állampolgár, akinek állandó lakcíme Magyarország területén található.
(2) Magyarországon országgyűlési és önkormányzati képviselőnek választható minden nagykorú, választójoggal rendelkező, büntetlen előéletű magyar állampolgár, aki nem volt soha titkos szolgálatba szervezett, s nyilatkozik, hogy egyetlen nemzetközi titkos szervezetnek sem volt és jelenleg sem tagja, és nincs a Kincstárral szembeni tartózása.

32.§

(1) A haza védelme Magyarország minden állampolgárának kötelessége.
(2) Az állampolgárok általános honvédelmi kötelezettség alapján fegyveres vagy fegyver nélküli katonai szolgálatot, illetőleg törvényben meghatározott feltételek szerint polgári szolgálatot teljesítenek. A honvédelmi kötelezettség részletes szabályait külön törvény tartalmazza.

33.§

(1) Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.
(2) A közterhekre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény tartalmazza.

34.§

(1) Rendkívüli állapot, szükségállapot idején az alapvető jogok gyakorlása - 12. § (1), (3), 13.§ (2), 14. § (2), 15. §, 16.§, 22. §, 23.§,29. § (2), 30.§, 36.§ kivételével - felfüggeszthető vagy korlátozható.
(2) Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők.

35.§
A magyar állam kötelessége, hogy a területén élők számára a legmagasabb szintű testi, lelki és szellemi egészséget , esélyegyenlőséget biztosítsa. 36.§

A magyar állam kötelessége, hogy valamennyi állampolgára érdekeit képviselje. Szervezze és biztosítsa számukra a társadalmilag hasznos munkát és jövedelmet, valamint a szociális biztonságot, az öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság, és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetéshez szükséges ellátást.

IV. FEJEZET
AZ ÁLLAMFŐ 37.§

(1) Magyarország Államfője az állam legmagasabb szintű képviselője a bel- és külkapcsolatokban.
(2) Az Államfő gondoskodik az alkotmány tiszteletben tartásáról, döntései útján biztosítja a közhatalom rendezett működését, valamint őrködik az államszervezet alkotmányos működése felett.
(3) Az Államfő őrködik az állam és a Szent Korona szuverenitása és biztonsága, területi sérthetetlensége és oszthatatlansága, továbbá az államközi szerződések megtartása felett.

38.§

(1) Az Államfői jelöléshez legalább 50.000 választópolgár ajánlása szükséges.
(2) Az Államfőt 7 évre választják, általános egyenlő közvetlen titkos választójog alapján a leadott érvényes szavazatok többségével.
(3) Államfővé az a választójoggal rendelkező személy választható, aki erkölcsileg feddhetetlen, egyéni életútja és szaktudása alkalmassá teszi, valamint a 31§ (2) bekezdésében foglaltaknak megfelel, s megválasztását megelőző 20 évben kizárólag magyar állampolgársággal rendelkezett.
(4) Az Államfő választását a felsőház elnöke tűzi ki a hivatalban lévő Államfő megbízatási idejének lejárta előtt legalább 30 nappal.
(5) Amennyiben az Államfő megbízatása a hivatali idő lejárta előtt, az 54.§ (1) bekezdés b-g pontjaiban foglaltak szerint szűnik meg, a felsőház elnöke a megbízatás megszűnésétől számított 30 napon belül kiírja a választást. Az első és második fordulót, a megbízás megszűnésétől számított 60-90 napon belülre kell kiírni, munkaszüneti napra, az (1) (2) bekezdésben foglaltak szerint.
(6) Az Államfő választásának további szabályait külön törvény tartalmazza.

39.§

(1) Az Államfő megbízatási ideje hivatalba lépése napjától kezdődik, s részére az Országgyűlés tiszteletdíjat állapít meg.
(2) Az Államfőnek mentelmi joga van.

40.§

Az Államfő tisztsége összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, és politika tisztséggel megbízatással, vagy párthoz kötődéssel. Az elnök semmilyen más hivatalt nem viselhet, s nem lehet országgyűlési képviselő sem. Más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.

41.§

(1) Az Államfő hatáskörét, akadályoztatása vagy hivatali idő előtti megüresedés esetén átmenetileg a felsőház elnöke gyakorolja, azzal a korlátozással, hogy az Országgyűlést nem oszlathatja fel.
(2) A felsőház elnöke, az Államfő helyettesítése idején képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az elnöki feladatát a felsőház által kijelölt alelnök látja el.

42.§

(1) A magyar államot az Államfő képviseli.
(2) Az Államfő megbízza és fogadja a nagyköveteket és követeket.
(3) Az Államfő az Országgyűlés törvénybe foglalt döntését követően ratifikálja illetve felmondja a nemzetközi egyezményeket.

43.§

Az Államfő a belső és külső állambiztonsági ügyek általános irányítója. Tanácsadó testülete e téren az Országgyűlés illetékes bizottsága.

44.§

Az államfő a fegyveres erők főparancsnoka.

45.§

(1) Az Államfő részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein. Javaslatot tehet, szükség esetén utasíthatja az Országgyűlést törvény vagy határozat meghozatalára.
(2) Az Országgyűlés által elfogadott, ki nem hirdetett törvény esetén az Államfő előzetes normakontrollt kezdeményezhet.
(3) Kitűzi az országgyűlési és helyi önkormányzati általános választásokat.
(4) Ezen alaptörvényben meghatározott feltételek esetén feloszlathatja az Országgyűlést.
(5) Az Államfő jelöltjei közül az Országgyűlés egyszerű többséggel választja meg
- A Legfelsőbb Bíróság Elnökét
- Az Állami Főügyészt
- A Magyar Nemzeti Bank elnökét
- Az Állami Számvevőszék elnökét

46.§

Az államfő népszavazást kezdeményezhet.

47.§

Az Államfő megbízza és felmenti az egyetemek rektorait és tanárait, kinevezi és előlépteti a tábornokokat, bírákat, megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét.

48.§

Az állam szempontjából különösen jelentős ügyekben az Államfő összehívhatja a kormány ülését, ahol az ülésvezetés joga az Államfőt illeti.

49.§

Az államfő dönt az állampolgársági ügyekben.

50.§

Az államfő gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát.

51.§

Az Államfő adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket, és engedélyezi viselésüket.

52.§

(1) Az Államfő dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal.
(2) Az Államtanács az Államfő döntéseit segítő, egyeztető, véleményformáló testület, amely az Államfőválasztás alkalmával legtöbb szavazatot kapó, legfeljebb 10 személyből áll. Az Államtanácsba csak olyan jelölt kerülhet be, akire a választás során legalább 100.000 szavazatot adtak, és a 31§ (2) bekezdésében foglaltaknak megfelel.

53.§

Az Államfő irányításával működik az Államfői Hivatal. Az Államfő állapítja meg a hivatal szervezeti és működési szabályzatát, nevezi ki és menti fel annak vezetőjét. A hivatal költségvetését az Országgyűlés határozza meg, és az Állami Számvevőszék útján ellenőrzi.

54.§

(1) Az Államfő megbízatása megszűnik:
a) a megbízatás idejének lejártával,
b) visszahívásával
c) az Államfő halálával,
d) a feladatkör ellátását 90 napon túl lehetetlenné tevő állapottal,
e) az összeférhetetlenség kimondásával,
f) lemondással,
g) az Államfői tisztségtől való megfosztással.
(2) Az országgyűlési képviselők egyötödének indítványára a Legfelsőbb Bíróság állapítja meg, hogy az Államfő, feladatkörének ellátását 90 napon túl lehetetlenné tevő állapotban van.
(3) Ha az Államfővel szemben tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok merül fel, az országgyűlési képviselők egyötödének indítványára, az összeférhetetlenség kimondásáról a Legfelsőbb Bíróság dönt.

55.§

(1) Az Államfő személye sérthetetlen. Védelmét külön törvény biztosítja.
(2) Amennyiben az Államfő tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt, az Alaptörvényt, vagy más törvényt megsért, vele szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a felelősségre vonást. Ebben az esetben az Országgyűlés felfüggeszti az Államfő mentelmi jogát.
(3) Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a felelősségre vonási eljárás befejezéséig az Államfő hatáskörét nem gyakorolhatja.
(4) Az Államfő cselekedeteit és mulasztásait a Legfelsőbb Bíróság bírálhatja el.
(5) Ha a Legfelsőbb Bíróság az eljárás eredményeként a törvénysértés tényét megállapítja, az Államfőt tisztségétől megfosztja, s Államfő-választáson többé nem indulhat.
(6) Amennyiben az Államfő bűncselekményt követ el, tisztségétől történő megfosztása után a büntetőeljárás rendes bíróság előtt zajlik.

56.§

Az Államfő tisztét csak akkor gyakorolhatja, ha az Országgyűlés előtt, az országos köztelevízió által közvetítve leteszi az Államfői esküt.

V. FEJEZET
AZ ORSZÁGGYŰLÉS 57.§

(1) Az Országgyűlés Magyarország törvényhozói hatalmát gyakorló, s a végrehajtó hatalom ellenőrzését végző, választott népképviseleti testület. Az Országgyűlés jelen paragrafus (6) d) és e) pontjainak kivételével, csak kizárólag magyar állampolgárokból állhat.
(2) Az Országgyűlés két kamarából, Alsó- és Felsőházból áll.
(3) Az Alsóház 176 képviselőből áll, akiket általános egyenlő és titkos választójog alapján az országgyűlési képviselők egyéni választási körzet választópolgárai választanak meg az adott választási körzetben legalább 5 éve állandó lakosként élő, a 31.§ (2) bekezdésének megfelelő jelöltek közül, a választási programhoz kötött mandátummal.
(4) A felsőháznak 176 tagja van. A tagság joga
a) méltóság vagy hivatal alapján, továbbá
b) társadalmi szervezetek belső választását követő delegálás alapján.
c) Az országgyűlési választások során elnyert mandátum alapján illeti meg
(5) Méltóságuk vagy hivataluk alapján és tartalma alatt tagjai lehetnek a felsőháznak, ha az 57.§ (1) bekezdésben szereplő egyéb feltételeknek is megfelelnek:
a) a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
b) A történelmi egyházak képviselői:
c) A Katolikus Egyházból:
- az esztergomi bíboros;
- egri érsek;
- kalocsai érsek;
- veszprémi érsek;
d) A Görög Katolikus Egyház püspöke
e) A Református Egyház hivatalban lévő legidősebb három püspöke;
f) Az Evangélikus Egyház hivatalban lévő legidősebb két püspöke;
g) Az Unitárius Egyház hivatalban lévő legidősebb püspöke
h) a legnagyobb állami egyetemek rektorai (8 fő)
i) a megyei önkormányzatok elnökei (20 fő)
(6) A társadalmi szervezetek belső választását követő delegálás alapján tagjai a Felsőháznak:
a) A gazdasági-, szakmai kamarák választottjai (12 fő);
b) A szakszervezetek választottjai (10 fő);
c) Az alábbi területeken működő civil társadalmi szervezetek választottjai (40 fő):
- a kulturális (4),
- a sport- és szabadidő (4),
- az oktatás (4),
- a kutatás (4),
- az egészségügy (4),
- a szociális (4),
- a környezetvédelem (4),
- a nemzetközi kapcsolatok (3),
- a jogvédelem (2),
- a településfejlesztés (2),
- a polgári védelem (2),
- a fogyasztóvédelem (1)
d) A határon kívül élő magyarság képviselője (18 fő):
- Őrvidék: 1 fő
- Felvidék: 2 fő
- Kárpátalja: 1 fő
- Erdély: 5 fő
- Délvidék: 2 fő
- Horvátországi ill. Szlovéniai magyarok: 1 fő
- Európában – a Kárpát-medencén kívüli - magyarság képviselője (3)
- Amerikai magyarság képviselője (1)
- A világ többi részén élő magyarság képviselője (1)
- A testvérnépek szövetsége képviselője (1)
e) Az alábbi országos kisebbségi önkormányzatok elnökei: (8 fő)
- Országos Cigány Önkormányzat
- Országos Horvát Önkormányzat
- Magyarországi Németek Országos Önkormányzata
- Magyarországi Románok Országos Önkormányzata
- Szerb Országos Önkormányzat
- Országos Szlovák Önkormányzat
- Országos Szlovén Önkormányzat
- Országos Ukrán Önkormányzat
(7) A felsőház 50 tagját az országgyűlési választások során az országos listára felkerült jelöltek közül a választók közvetlenül választják meg. Az országos listára kizárólag legalább 5 éve bejegyzett, pártokhoz nem kötődő, civil szervezetek által jelölt személyek kerülhetnek, akik legalább 10.000 ajánlószelvénnyel rendelkeznek.
(8) A megválasztott, illetve delegált képviselők visszahívhatók, amennyiben a programjukban vállaltak ellen, vagy képviselőhöz nem méltó dolgot tesznek. A visszahívásra a képviselő által képviselt választópolgárok többsége jogosult a választási törvényben meghatározott szabályok szerint

58.§

(1) Az Államfő az országgyűlési választások első fordulóját áprilisra tűzi ki.
(2) Az Országgyűlés megbízatása hét évre szól.

59.§

(1) Az országgyűlés feloszlatását közvetlen népszavazás is elrendelheti. Erre vonatkozó érvényes és eredményes népszavazás esetén az Államfő köteles az Országgyűlést feloszlatni.
(2) Az Országgyűlés feloszlathatja önmagát, ha az erről szóló határozatát az összes képviselő többsége elfogadja.
(3) Az Államfő feloszlathatja az Országgyűlést, ha
a. az Országgyűlés - ugyanazon Országgyűlés megbízatásának idején - tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy
b. a Kormány megbízatásának megszűnése esetén az Államfő által miniszterelnöknek javasolt személyt az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg.
Az Országgyűlés feloszlatása előtt az Államfő köteles kikérni az alsó- és a felsőház elnökének véleményét.
(4) Ha az Államfő feloszlatja az Országgyűlést, illetve az Országgyűlés önmagát, az Államfő választást tűz ki a feloszlatás kimondását követő 30-60 napon belül.

60.§

Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a közjó érdekében végzik. Választóiknak felelősek, indokolt esetben bármikor visszahívhatóak.

61.§

(1) Az országgyűlési képviselő mandátuma lejártáig nem lehet Államfő, a Legfelsőbb Bíróság tagja, az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, számvevője, bíró, ügyész, államigazgatási szerv dolgozója, politikai államtitkár, polgármester, fegyveres erők, a rendőrség, és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja, nem tölthetnek be gazdálkodó szervezeteknél, gazdasági társaságoknál és szervezeteknél valamint intézményeknél anyagi elismeréssel, juttatással járó tevékenységet.
(2) Törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja.

62.§

(1) Az országgyűlési képviselők megbízatása megszűnik:
a) az Országgyűlés működésének befejezésével,
b) a képviselő halálával,
c) az összeférhetetlenség kimondásával,
d) lemondással,
e) a választójog elvesztésével,
f) visszahívással.
(2) Az összeférhetetlenség, a lemondás, a választójog elvesztésére és a visszahívhatóságra vonatkozó szabályokat külön törvény rögzíti.

63.§

(1) Az országgyűlési képviselőt – bűncselekmény elkövetésének tettenérése kivételével - mentelmi jog illeti meg, melyről törvény részletesen rendelkezik.
(2) Az országgyűlési képviselő által a mandátuma ideje alatt elkövetett bűncselekmények esetében - a közbizalom és a visszatartó erő növelése érdekében - a kiszabható büntetési tétel felső határát kétszeresére kell emelni.

64.§

Az országgyűlési képviselőt függetlenségét biztosító tiszteletdíj, kedvezmények és költségtérítés illeti meg.

65.§

Az Országgyűlés tagjai sorából elnököt, alelnököket, és jegyzőket választ. Első ülésén meghatározza a rendes és rendkívüli ülésszakok rendjét, Házszabályt alkot.

66.§

(1) Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. Az Államfő, az Országgyűlés elnöke, a kormány, továbbá bármely képviselő kérelmére az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartását határozhatja el.
(2) Az Országgyűlés tanácskozásához az összes képviselők felének a jelenléte szükséges.
(3) Az Országgyűlés határozathozatalához, amennyiben a jelen Alaptörvény nem rendelkezik eltérően, a leadott szavazatok többsége szükséges.

67.§

(1) Az Országgyűlés biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét. E jogkörében Alaptörvény módosítást kezdeményez, törvényeket alkot, megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását.
(2) Törvényt bármely országgyűlési képviselő, az Államfő és a kormány is kezdeményezhet.
(3) A törvényhozás joga az Országgyűlést illeti meg az alábbiak szerint: mindkét ház a másik ház által hozzá küldött törvényjavaslat tárgyában a javaslat hozzáérkezésétől számított 2 hónapon belül köteles határozatot hozni.
(4) Ha az Országgyűlés egyik háza a másik ház által elfogadott törvényjavaslatot elveti, vagy olyan változtatással küldi vissza a másik házhoz, amelyet a másik ház nem fogad el, az ellentét kiegyenlítését együttes ülésen kísérlik meg a két háznak azok a bizottságai, amelyek a törvényjavaslat tárgyalását előkészítették. Az említett bizottságok megoldási javaslatot készítenek a két ház részére, amelyet a két ház külön-külön tárgyal.
(5) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott eljárás három egymást követő ismétlése sem vezet eredményre, a törvényjavaslat lekerül a napirendről.
(6) Az Országgyűlés által elfogadott törvényt az Országgyűlés elnökei aláírják, majd megküldik az Államfőnek.
(7) A törvény hivatalos lapban történő kihirdetéséről, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül az Államfő gondoskodik. A kihirdetésre megküldött törvényt aláírja.
(8) Ha az Államfő a törvénnyel nem ért egyet, azt aláírás előtt észrevételeinek közlésével visszaküldi az Országgyűlésnek, amely köteles azt újratárgyalni.
(9) Ha a Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenességet állapít meg, az Államfő a törvényt az Országgyűlésnek visszaküldi.

68.§

Az Országgyűlés az Alaptörvény alapján törvényben határozza meg az állam polgárait kötelező legáltalánosabb és legfontosabb magatartási szabályokat, valamint az állam szervezetének és működésének legfontosabb szabályait.

69.§

Kizárólag a törvényben szabályozható tárgykörök:
- Magyarország jelképeinek használata és védelme
- A jogalkotás rendje
- A népszavazás
- A rendkívüli állapot és a szükségállapot idején alkalmazandó részletes szabályok
- Az országgyűlési képviselők jogállása, az országgyűlési képviselők tiszteletdíja és költségtérítésének összege valamint a kedvezmények köre
- Az Országgyűlés Házszabálya
- Az Államfő jogállása, tiszteletdíja, kedvezményei és az őt megillető költségtérítés összege
- Mentelmi jog felfüggesztése
- A kormányalakítás rendje, a miniszterelnök és kormány tagjainak jogállása, tiszteletdíja, kedvezményei és az őt megillető költségtérítés összege
- A bíróságok
- Az ügyészségek
- A Magyar Nemzeti Bank jogállása, és működési rendje
- Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács jogállása, és működési rendje
- A Nemzeti Média Tanács jogállása, és működési rendje
- Az Állami Számvevőszék szervezetének és működésének alapelvei
- Az EU. parlamenti képviselők jogállása és kötelmei
- Az országgyűlési biztosokra vonatkozó szabályok
- A veszélyhelyzetben alkalmazható szabályok
- A fegyveres erők feladatai és a rájuk vonatkozó részletes szabályok
- A rendőrségről és a nemzetbiztonsági szabályok
- A fegyveres erők és a rendőrség tényleges állományú tagságának pártban való tevékenységére vonatkozó korlátozások
- A helyi önkormányzatokról szóló törvény, valamint az önkormányzatok alapjogait korlátozó szabályok
- Az utazási és letelepedési szabadság
- A személyes adatok védelme
- A lelkiismereti és vallásszabadság
- A közérdekű adatok nyilvánossága
- A sajtószabadság és a sajtóhoz fűződő jogok
- A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyelete, valamint vezetőinek kinevezése
- A kereskedelmi rádió és televízió engedélyezése
- A tájékoztatási monopóliumok megakadályozása
- A gyülekezési jog
- Az egyesülési jog
- A pártok gazdálkodása és működése állami támogatás nélkül
- A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai
- Az állampolgárságról szóló szabályok
- A sztrájkjog
- A honvédelmi kötelezettség
- Az országgyűlési képviselőknek, illetőleg a helyi képviselő-testületek tagjainak és a polgármestereknek a megválasztása és visszahívása
- A tulajdonjog szabályozása
- Földhasználat, földtulajdon szabályai
- A szövetkezetekre vonatkozó szabályozás
- A kereskedelmi társaságok joga
- A külföldiek beruházásainak szabályozása
- A büntető- és polgári törvénykönyv
- A büntető- és polgári eljárási törvénykönyv
- A közigazgatási eljárás általános szabályai
- Az adó-, vám-, és illetéktörvények és az ezekre vonatkozó eljárás
- A házassági és családi jog, illetve a személyállapotra vonatkozó szabályozás
- A szellemi alkotások joga (iparjogvédelem, szerzői jog, védjegyjog)
- A gazdasági verseny jogi szabályozása
- A köztisztviselők jogállása
- Az állam költségvetése

- Nemzetközi kötelezettségvállalás
- Hitelek
- Az állami egészségügyet szabályozó jogok és kötelezettségek
- Természetvédelem, természeti kincsek védelme
- A nevelést és oktatást meghatározó szabályok
- A szociális ellátások szabályait
- A nemzeti örökség megőrzésének szabályait

70.§

Az Országgyűlés két háza meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát, feltételeit, folyamatosan ellenőrzi a végrehajtó hatalom működését.

71.§

Az Országgyűlés két háza megválasztja a miniszterelnököt és a minisztereket, az
- Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a
- Legfelsőbb Bíróság elnökét, a
- Legfőbb ügyészt, az
- MNB elnökét

72.§

A Legfelsőbb Bíróság javaslatára az Országgyűlés feloszlathatja azt a helyi képviselő-testületet, amelynek működése az alkotmánnyal ellentétes.

73.§

Az Országgyűlés a hagyományok figyelembevételével dönt a megyék területéről, nevéről, székhelyéről, a megyei jogú várossá nyilvánításról és a fővárosi kerületek alakításáról.

74.§

Az Országgyűlés közkegyelmet gyakorol.

75.§

(1) Az országgyűlési képviselő interpellációt, kérdést, azonnali kérdést intézhet a kormány bármely tagjához, az Állami Számvevőszék elnökéhez, és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez. Az utolsó szó joga minden esetben a képviselőt illeti meg.
(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott jogok gyakorlására az Országgyűlés elnökei az Országgyűlés rendes ülésszakán hetente egy ülésnapot köteles biztosítani

VI. fejezet
A KORMÁNY 76.§

A kormány védi az alkotmányos rendet, képviseli a nemzet számára fontos értékeket, védi és biztosítja az alapjogok érvényesülését, biztosítja az alkotmány és a törvények végrehajtását, irányítja a minisztériumok s a közvetlen alárendelt szervek munkáját, biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, valamint ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket törvény a hatáskörébe utal. A Kormány működése során elsődlegesen a nemzet érdekét köteles figyelembe venni.

77.§

A Kormány az Alsóház képviselői közül választott miniszterelnökből és a tárcákat vezető miniszterekből áll. Tagjai megfelelnek a 31§ (2) bekezdésében foglaltaknak.

78.§

(1) A miniszterelnököt – a 38. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – az Államfő javaslatára az Országgyűlés tagjai szavazatának többségével választja. A miniszterelnök megválasztásáról és a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz.
(2) A minisztereket a miniszterelnök javaslatára az Államfő nevezi ki és menti fel. A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Kormány tagjai az Országgyűlés előtt esküt tesznek. A Kormány tagjai saját vagyonukkal is felelősek a végzett tevékenységükért.

79.§

A kormány megbízatása megszűnik:
a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával
b) a miniszterelnök illetve a kormány lemondásával,
c) a miniszterelnök halálával,
d) a miniszterelnök visszahívásával
e) a miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával
f) ha az Országgyűlés bizalmatlansági indítványt szavaz meg.

80.§

(1) Ha a miniszterelnök benyújtotta a kormány lemondását, az Államfő elfogadja.
(2) Az Államfő az új kormány hivatalba lépéséig a lemondott kormányt, vagy ügyvezető kormányt bíz meg az ügyek vitelével.

81.§

(1) Az Országgyűlés abszolút többséggel bizalmatlanságot szavazhat meg a kormánnyal szemben.
(2) A bizalmatlansági indítványt az Államfő, vagy a kormányfő illetve a képviselők egyötöde nyújthatja be, s legkorábban hét nappal benyújtása után bocsátható szavazásra.
(3) Ha a bizalmatlansági indítványt nem szavazzák meg, a következő ugyanilyen indítvány három hónappal a szavazás után nyújtható be.
(4) Ha az Országgyűlés megszavazza a bizalmatlansági indítványt, az Országgyűlés tizenöt napon belül megválasztja a kormány új elnökét
(5) Az Országgyűlés által megszavazott bizalmatlansági indítványnak minősül, ha az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot a 67.§ (5)- (7) bekezdésben rögzített eljárás lefolytatása után sem fogadja el. A kormány költségvetést hiánnyal nem terjeszthet az Országgyűlés elé.
(6) Ha az Országgyűlés megszavazta a bizalmatlansági indítványt, de nem választott miniszterelnököt, az Államfő feloszlatja az Országgyűlést.

82.§

(1) Az Országgyűlés bizalmatlansági indítványt szavazhat meg egyes miniszterekkel szemben. A bizalmatlansági indítványra a 81.§ (1) (3) bekezdései megfelelően alkalmazandók.
(2) A miniszter, akivel szemben az Országgyűlés bizalmatlanságot szavazott, lemond. Az Államfő elfogadja lemondását.

83.§

A miniszter saját elhatározásból is lemondhat feladatának további ellátásáról, a miniszterelnöknek nyújtva be lemondását.

84.§

(1) Működéséért a kormány az Országgyűlésnek felelős. Munkájáról rendszeresen köteles beszámolni, valamint a képviselők interpellációira, kérdéseire, és az azonnali kérdéseire válaszolni.
(2) A Kormány az államadósság alakulásáról évente tételes elszámolást nyújt be az Országgyűlésnek.
(3) Az Országgyűlés ülésén a kormány tagjai a házszabályban szabályozott módon szólalhatnak fel, a képviselőkkel szemben többletjogokkal nem rendelkezhetnek.

85.§

A magyar állam minisztériumainak felsorolását külön törvény tartalmazza.

86.§

(1) A miniszterelnök meghatározza a kormány politikájának fő irányát, összehangolja a miniszterek munkáját, vezeti a kormány üléseit, gondoskodik a kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról.
(2) A miniszterek vezetik az államigazgatás feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az alárendelt szerveket. Tárca nélküli miniszter nincs.
(3) A miniszterelnök irányításával működik a Miniszterelnöki Hivatal. A miniszterelnök állapítja meg a hivatal szervezeti és működési szabályzatát, nevezi ki, és menti fel annak vezetőjét.

87.§

(1) A kormány a törvények végrehajtására rendeletet bocsát ki és feladatkörében határozatot hoz, melyeket a miniszterelnök ír alá.
(2) A kormány rendeletet alkothat az Országgyűlés által átruházott hatáskörben, melyet az Államfő ír alá.
(3) A kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A kormány rendeleteit hivatalos lapban ki kell hirdetni.
(4) A kormány az alárendelt szervek által hozott minden határozatot, intézkedést megsemmisít, illetve megváltoztat, amely törvénybe ütközik
(5) A miniszterelnök, a miniszterek hatáskörükben rendeleteket adhatnak ki. Ezek a törvénnyel vagy a kormány rendeletével és határozatával nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.

VII. Fejezet
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK 88.§

A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása, az alkotmány és a törvények keretei között.

89.§

(1) Magyarország területe fővárosra, megyékre, járásokra, városokra és községekre tagozódik.
(2) A főváros kerületekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók ki.
(3) A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a járás és a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga.
(4) Magyarország fővárosának közigazgatásáról külön törvény rendelkezik.

90.§

(1) A helyi önkormányzatok alapjogai egyenlők. Az önkormányzatok kötelezettségei eltérőek lehetnek.
(2) A helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg.
(3) Az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlása bírósági védelemben részesül, jogai védelmében az önkormányzat a Legfelsőbb Bírósághoz fordulhat.

91.§

(1) A választópolgárok a helyi önkormányzást helyi népszavazással, illetve az általuk választott képviselő-testület útján gyakorolják.
(2) A képviselő-testület tagjait hét évre választják.
(3) A képviselő-testület tagjai választóiknak felelősek, bármikor visszahívhatók.
(4) Az önkormányzati választásokon kizárólag az adott településen legalább 5 éve bejelentett állandó lakóhellyel rendelkező jelöltek indulhatnak.

92.§

(1) A helyi képviselő-testület:
a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,
b) gyakorolja az önkormányzat birtokában lévő köztulajdon tekintetében a birtokost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat,
c) az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban kiegészítő állami támogatásban részesül,
d) törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét,
e) törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét,
f) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat,
g) a helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez,
h) szabadon társulhat más helyi képviselő-testülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati szövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek.
(2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.

93.§

(1) A helyi képviselő-testület elnöke a település lakói által közvetlenül választott, s törvényben szabályozott módon bármikor visszahívható polgármester. A képviselő-testület bizottságot választhat, és hivatalt hoz létre.
(2) A polgármester az önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételes államigazgatási feladatokat is elláthat.
(3) Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, és kivételesen a képviselő-testület hivatala ügyintézőjének is.

94.§

(1) Az Országgyűlés köteles biztosítani az állami költségvetésből az önkormányzatoknak a kötelezettségeik teljesítéséhez, s az alapjogok gyakorlásához szükséges pénzügyi erőforrást.
(2) Az állami költségvetésből (1) bekezdésen kívül pénzügyi támogatás adható bármely önkormányzatnak, előre ismertetett nyílt pályázat útján.

VIII. FEJEZET
Az igazságszolgáltatás, a bírói szervezet 95.§

(1) Magyarországon az igazságszolgáltatást Magyarország Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi, munkaügyi, közigazgatási és katonai bíróságok gyakorolják.
(2) A törvény az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését is elrendelheti.

96.§

(1) A bíróság - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - tanácsban ítélkezik.
(2) A törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos, esküdt bírák is részt vesznek az ítélkezésben. Az esküdtek illetve a Legfelsőbb Bíróság mellett működő esküdtszék megválasztását az OIT szervezi meg saját hatáskörében.
(3) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el.

97.§

(1) A Legfelsőbb Bíróság Magyarország legfőbb bírósági szerve.
(2) A Legfelsőbb Bíróság biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek.

98.§

(1) A Legfelsőbb Bíróság elnökét – a 38. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – az Országos Igazságügyi Tanács és az Államfő közös jelöltjei közül az Országgyűlés választja.
(2) A Legfelsőbb Bíróság elnökét az Országos Igazságügyi Tanács és az Államfő együttes javaslatára az Országgyűlés évenként megerősíti, vagy új elnököt választ.
(3) A Legfelsőbb Bíróság elnöke, és helyettesei az Országgyűlés egyik házának sem lehetnek tagjai, tisztségük összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással, más kereső foglalkozást nem folytathatnak, és egyéb tevékenységükért díjazást nem fogadhatnak el.
(4) A hivatásos bírákat törvényben meghatározott módon az Államfő nevezi ki. Bíró csak olyan személy lehet, aki a Történeti Alkotmányra vonatkozó ismeretekkel kiegészített szakvizsgával rendelkezik. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatna.
(5) A bírák kötelesek - az ügy tárgyalása során - az igazság kiderítésén munkálkodni, és a történelmi alkotmányosság jogelveit akár még törvényértelmezésként is alkalmazni.
(6) A bírákat tisztségükből csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. Az elmozdítást az Államfő vagy az Országos Igazságügyi Tanács kezdeményezheti. Az elmozdításról csak az Országgyűlés dönthet.

99. §

(1) Magyarország bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit.
(2) A bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét.
(3) A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.

100. §

(1) A bíróságok igazgatását – mint az igazságszolgáltatás legfőbb szerve - az Országos Igazságszolgáltatási Tanács végzi, az igazgatásban bírói önkormányzati szervek is közreműködnek. Az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása érdekében az OIT tagjait sorsoláson kell kiválasztani a büntetlen előéletű, jogvégzett magyar állampolgárok közül, akik önként vállalják ezt a tisztséget. Az OIT tagjainak megbízatása 3 évre szól, és nem sorsolhatók újra.
(2) Az OIT megszervezi az ítélkezést segítő esküdtek felkészítését, felügyeli a bírák szakvizsgáztatását.
(3) Az OIT felelőssége, hogy az esküdteket hívatásuk ellátására pályázati úton megbízza, hogy a legsúlyosabb bűncselekmények, különösen a politikai bűntettek vonatkozásában – megfelelő súllyal és folyamatosan – közreműködjenek.

IX. FEJEZET
AZ ÜGYÉSZSÉG 101.§

(1) Magyarország legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak a védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről.
(2) Az ügyészség törvényben meghatározott jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.
(3) Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén - törvényben meghatározott módon - fellép a törvényesség védelmében.

102.§

(1) Magyarország legfőbb ügyészét az Államfő nyílt pályázat során kiválasztott jelöltjei közül az Országgyűlés választja, a legfőbb ügyész helyetteseit a legfőbb ügyész javaslatára az Államfő nevezi ki.
(2) A legfőbb ügyész, és helyettesei az Országgyűlés egyik házának sem lehetnek tagjai, tisztségük összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással, más kereső foglalkozást nem folytathatnak, és egyéb tevékenységükért díjazást nem fogadhatnak el.
(3) A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, és működéséről köteles beszámolni.
(4) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak, továbbá meg kell felelniük a 31. § (2) bekezdésben foglaltaknak.

103.§

(1) Az ügyészeket Magyarország legfőbb ügyésze nevezi ki.
(2) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja.
(3) Az ügyészségre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.

X. FEJEZET
AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK 104. §

a) Az állam bevételeinek és kiadásainak, az államvagyonnak és az államadósság kezelésének s általában az állam számvitelének ellenőrzése végett Állami Számvevőszéket állít fel.
b) Feladatkörében ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében
- az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a felhasználások szükségességét és célszerűségét,
- ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket;
- vizsgálja az állami költségvetés felhasználásának a törvényességét;
- ellenőrzi az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást;
- ellenőrzi az állami vagyon kezelését, az állami tulajdonban lévő vállalatok, vállalkozások vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét;
- ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
c) Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi.
d) Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. Az Állami Számvevőszék elnöke a zárszámadás ellenőrzéséről készült jelentést a zárszámadással együtt terjeszti az Országgyűlés elé.
e) A Számvevőszék elnöke törvénysértés gyanúja esetén büntetőfeljelentést köteles tenni az ügyészségnek, aki a feljelentést nem utasíthatja el.

105. §

Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, mely önálló hatáskörrel bír.

106. §

Az Állami Számvevőszék áll: egy elnökből, egy fő-számtanácsosból, a szükséges számú számtanácsosokból és a segédszemélyzetből, kikhez a kezelőszemélyzet járul.

107. §

Az Állami Számvevőszék elnöke, fő- és számtanácsosai és egyéb hivatalnokai az Országgyűlés egyik házának sem lehetnek tagjai, tisztségük összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással, más kereső foglalkozást nem folytathatnak, és egyéb tevékenységükért díjazást nem fogadhatnak el.

108. §

Az Állami Számvevőszék elnökét – a 38. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – az Államfő által jelöltek közül az Országgyűlés egyszerű többséggel választja meg.

109. §

Az Állami Számvevőszék ügyeit személyes felelősség terhe alatt az elnök vezeti; akadályoztatása esetében a fő-számtanácsos helyettesíti.

110. §

Az Állami Számvevőszék elnökét 10 évre nevezik ki, s hivatalát csak a 111. és 112. §-ban megállapított törvényes eljárás következtében vesztheti el.

111. §

Az Állami Számvevőszék elnöke felelős minden mulasztásért vagy törvényellenes eljárásért, a melyet vagy maga követ el, vagy amelyet, tudomása lévén róla, jelentésében az Országgyűlés elé terjeszteni elmulasztott.

112. §

Az Állami Számvevőszék elnökének vád alá helyezését az Országgyűlés egyszerű szavazattöbbséggel rendeli el.

XI. FEJEZET
A MAGYAR NEMZETI BANK 113. §

(1) A Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank külön törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért.
(2) A Magyar Nemzeti Bank elnöke olyan személy lehet, aki megfelel a 31.§ (2) bekezdésében foglaltaknak.
(3) A Magyar Nemzeti Bank elnökét – a 38. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – az Államfő által jelöltek közül az Országgyűlés választja 10 évre. Hivatalát csak a (3) és (4) bekezdésben megállapított törvényes eljárás következtében vesztheti el.
(4) Az Nemzeti Bank elnöke felelős minden mulasztásért vagy törvényellenes eljárásért, a melyet vagy maga követ el, vagy amelyet, tudomása lévén róla, jelentésében az Országgyűlés elé terjeszteni elmulasztott.
(5) A Magyar Nemzeti Bank elnökének vád alá helyezését az Országgyűlés egyszerű szavazattöbbséggel rendeli el.
(6) A Magyar Nemzeti Bank elnöke, és helyettesei az Országgyűlés egyik házának sem lehetnek tagjai, tisztségük összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással, más kereső foglalkozást nem folytathatnak, és egyéb tevékenységükért díjazást nem fogadhatnak el.
(7) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.
(8) A Magyar Nemzeti Bank elnöke külön törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet bocsát ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A rendeletet a hivatalos lapban ki kell hirdetni.

XII. FEJEZET
A Nemzeti Média Tanács 114.§

(1) A Nemzeti Média Tanács a szabad és független rádiózás és televíziózás, a véleménynyilvánítás szabadsága, a tájékoztatás függetlensége, kiegyensúlyozottsága és tárgyilagossága, a tájékozódás szabadsága, valamint az egyetemes és a nemzeti kultúra támogatása, a vélemények és a kultúra sokszínűségének érvényre juttatása érdekében, továbbá a tájékoztatási monopóliumok kialakulásának megakadályozására, a bizonyíthatóan szándékos vagy gondatlan félretájékoztatás megakadályozása érdekében felügyeli a média működését.
(2) a Nemzeti Média Tanács tagjait az Országgyűlés együttesen delegálja alábbiak szerint:
a) a Felsőházból:
- az Akadémia és a az egyetemek képviselői: 1 fő;
- az egyházak képviselői: 1 fő;
- a szakmai kamarák képviselői: 1 fő;
- a szakszervezetek képviselői: 1 fő;
- a civil szervezetek képviselői: 4 fő;
- a külhoni magyarok képviselői: 1 fő;
- a kisebbségek képviselői: 1 fő;
b) az Alsóházból a frakciók képviselői összesen 10 főt arányos elosztásban.

XIII. fejezet
ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 115.§

(1) Az állam külső fenyegetettsége esetén Magyarország területének egy részén vagy egészén kinyilvánítható a hadiállapot, részleges, vagy teljes mozgósítás rendelhető el.
(2) Hadiállapot, vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén rendkívüli állapot hirdethető ki.

116.§

Az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények esetén szükségállapot hirdethető ki

117.§

(1) A hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli- és szükségállapot kihirdetésére az Országgyűlés, akadályoztatása esetén az Államfő jogosult.
(2) Az Országgyűlés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az idő rövidsége, továbbá a hadiállapot, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik.
(3) Az Országgyűlés elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a miniszterelnök együttesen állapítják meg az akadályoztatás tényét, a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát.
(4) Az Országgyűlés a hadiállapot, rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének az indokoltságát az akadályoztatásának megszűnése utáni első ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések jogszerűségéről.

118.§

(1) A rendkívüli állapot és a szükségállapot ideje alatt az Országgyűlés akadályoztatása esetén az Államfő dönt a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről, a fegyveres erők alkalmazásáról.
(2) Az Államfő a rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton vezeti be.
(3) A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve, ha hatályukat az Országgyűlés meghosszabbítja.
(4) A hadiállapotra, a rendkívüli állapotra, a szükségállapotra vonatkozó részletes szabályokat törvény állapítja meg.

119.§

Magyarország alaptörvénye a kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásáról a kormány gondoskodik.
Amennyiben a kormány nem gondoskodik a végrehajtásról és nem is ír ki népszavazást a jelen alaptörvényről, akkor alkalmazható a magyar hagyomány és a közjogi rend ellenállási záradéka.

ELLENÁLLÁSI ZÁRADÉK 120.§

A magyar nemzet ősi hagyománya alapján ha bármelyik választott képviselőnk, képviselőink testületei, az Országgyűlés hazánk alkotmánya, alaptörvénye vagy a nemzet érdeke ellen tesz, örök időkre szabadságunkban áll annak ellenszegülni és ellent mondani anélkül, hogy jogsértést követnénk el.

A Magyar Nemzettest minden tagjának az 1222-ben kibocsátott Aranybulla szerint: "...szabad (...) a hűtlenség minden vádja nélkül ellentállni és ellentmondani."

A törvénysértő hatalommal szembeni ellenállás e jogával élt a Magyar Nemzet a 18. század első évtizedében, II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában, 1848-49-ben, s végezetül 1956-ban.

A Magyar Nemzet sorsát 1990 óta irányító politikusok – pártállástól függetlenül – valamennyien szándékosan vagy gondatlanul a romlás felé vitték az országot, és álságos népszavaztatással, választási csalásokkal bekényszerítették Hazánkat az Európai Unióba, ami a Nemzet érdekeinek végkiárusításával egyenlő.

Az Alkotmányozó Nemezetgyűlés ezek után kötelességének tartja, hogy az Alaptörvény elfogadásával egy időben ellenállásra szólítsa fel a Nemzettest minden tagját!

Alkotmányjogi, jogos védelemre hívunk mindenkit!

A magyar közjogi felfogás szerint ugyanis, a hagyományos magyar jogrend felforgatását célzó erőszak (pl. a pénzügyi megszállás), nem lehet jogos, de az illegitim hatalom elleni szabadságharc mindig az! Mert az igaz jog nem köteles meghátrálni a hamis jogtalanság erőszakosságával szemben, hiszen a jogtalanság, jogot nem alapít!

 

 

 

Forrás: www.magyarokszövetsége.hu

Szerk.: Szathmáry Olga