Emese álmában
ez
úgy jelenik meg, hogy
utódaiból szent királyok származnak,
akik nem az
álomlátás helyén,
hanem attól
nyugatra terjesztik ki hatalmukat.
Ezer
évvel ezelőtt Szent István Rómába küldte Asztrik püspököt.
Asztrik
küldetése, Géza nagyfejedelem és István munkájának elismeréseként,
királyi diadém (vissza-) hozatala és a királyság elnyeréséhez a pápai
elismerés volt.
(VEDEO:A Szent Korona Tan 2/3)
A Szentatyát - így hagyományozták ránk a
krónikáink - álmában látomás figyelmeztette, hogy ez a Korona Istvánt és
a magyarságot illeti. Ezer évvel ezelőtt, karácsony napján, az Isten
küldötte, angyal hozta a Koronát. Szent István fején igazolta az ég
kijelölte vezető karizmatikus - közösséget szolgáló - elhivatottságát.
Magyarország ma ünnepel. A világgal együtt ünnepeljük a kereszténység
kétezredik évfordulóját, és azt, hogy a világ átlépi a harmadik évezred
küszöbét. Saját évfordulónk a millenniumi évforduló, a magyarság
megkoronázásának emlékezete. Ezer éve népünk szent nemzet, királyi
papság bűnei, hibái, bukásai ellenére. Illő, hogy felidézzük a Szent
Korona-tant, amely ezer évig megőrizte nemzetünket.
A Szent
Korona-tan a történelem alkotása, kezdete az Etelközben kötött
vérszerződéshez, és Szent István Intelmeiben lefektetett elvekhez
kapcsolható. Végső kialakulásának ideje közel ezer évet fog át.
A Szent Korona-tannak
két nagy része van.
Az
egyik tartalmi, a másik eljárásjogi kérdéseket foglalja magában.
A
kettő viszonyát az a felfogás tükrözi, amely szerint a
kifogástalan
tartalmú alkotmány,
vagy törvény sem érvényes,
ha azt cogens (át nem
hágható)
eljárásjogi szabályok
be nem tartásával fogadták el.
A
Szent Korona-tan közjogi fogalom, amely a Szent Korona erkölcsi-jogi
személyiségén, mint intézményen alapul.
A Korona megszemélyesítése a
világon egyedülálló.
A Szent Korona elvonatkoztatott
(fölötte
áll)
a mindenkori államhatalmat
gyakorló főtől
(királytól, kormányzótól,
elnöktől stb.)
és a tagoktól.
Egyesíti magában a hatalom
egészét, vagyis azt a hatalmat, amely a fő és a tagok között véglegesen
megosztott a törvényhozói és végrehajtói hatalom szempontjából.
Ebből
következik,
hogy a nemzetet, mint a közösséget megillető hatalom együtt
kizárólag a Szent Koronában, van meg, ezt a hatalmat csak a
Szent Korona
testesíti meg.
Birtokolja az ország területét, adott esetben hozzá
tartozhatnak
a csatlakozó országok.
Ezért volt szokásos, hogy a
törvényekben a szent korona országai kifejezést használták.
Birtokolja
mindazt, ami a nemzet folyamatos fennmaradásához szükséges.
Ebből
kiemelkedő jelentőségű a föld használatát szabályozó joggyakorlat.
Földet kizárólag
magyar állampolgár birtokolhat, illetve magyar
állampolgár használhat.
A hazai föld minden talpalatnyi területének
tulajdonosa a Szent Korona.
A Szent Korona volt a garanciája
annak, hogy érvényt szerez az etelközi alapszerződésnek, amely szerint,
amit közös erővel szereztek a honfoglalás során, abból mindannyian
érdemeik szerint részesedjenek.
Az ún. királyi jog - a just regium - az
ország Szent Koronájának azon joghatóságát fejezi ki, amely szerint az
összes földbirtok a nemzeti hatalom része.
Ebből a király - a Szent
Koronára visszaáramlás jogát magában foglalva - csak a nemzet javára
végzett teljesítmény fejében részesíthet bárkit. Vagyis: minden szabad
vagy gyökeres birtok közvetlenül a Szent Koronától veszi eredetét. Ez az
elv a Scara corona radix omnium possessionum . 1848-tól ez az elv
gyengül, napjainkban pedig a liberális lobbi éppen ennek az elvnek a
kijátszásával - zsebszerződés, törvénykezési liberalizálás stb. -
igyekszik az ország földjének megszerzésére, ezzel függetlenségének
eltörlésére. Ennek meggátlását magában foglaló Szent Korona-tan igazolja
az ősi magyar történelmi alkotmány elveinek aktualizálását.
A
Szent Korona rendelkezik az ország lakói életének fenntartásához
nélkülözhetetlen gazdasági ágazatok és azok kapacitása felett, tovább
azon közgazdasági szabályozókkal, amelyek az árak, bérek, pénzforgalom
stb. területén szerepüket tekintve fontosak.
Ezek a jogok a középkorban a
királyi jogok közé tartoznak, pl. a sóbányászat, ércbányászat képezték a
királyi bevételek zömét.
Az sem véletlen, hogy a termőföldet korona
értékkel mérik.
A Szent Korona minden erkölcsi tekintély
birtokosa.
A tagok részéről minden közjogi tett a Szent Korona fényét
növeli.
Csak a Szent Korona részére végzett szolgálat részesedhet
jutalomban.
A hűség is csak a Szent Korona iránti odaadást jelentette,
a
Szent Korona nevében végezték a legfontosabb állami aktusokat is, pl. a
nemzetközi szerződéseket a Szent Korona nevében kötötték meg.
A Szent Korona eljárásjogi szabályai közül a következőket emelhetjük ki:
Nem
lehet érvényesen törvénykezni,
ha az ország függetlensége korlátozott,
katonai megszállás, vagy evvel azonosan értelmezhető külső,
idegen
hatalom nyomása alatt.
Ez volt a helyzet 1849-1865-1867 között, illetve
1945-1991-ig.
Ha az ország önrendelkezési joga sérül, provizórikus
(ideiglenes) helyzet áll elő.
Ilyenkor a meghozott szabályokból csak a
normális polgári életet biztosító intézkedések betartása lehet indokolt.
Provizórikus
helyzetben a normális helyzet kialakítására irányul a fő törekvés.
Ez
történt 1865-1867, 1921-1926 között.
Ha a provizórikus helyzet megszűnt,
ezen időszak törvényeit - ha azok szükségesek - újból, törvényesen is
el kell fogadni.
A véglegesen megosztott hatalomból a FŐT megillető
közhatalom átruházása
csak egyetlen koronával,
a Szent Koronával
történhetett meg.
Királyságban ez a koronázással és a hitlevél
kiadásával valósult meg.
A véglegesen megosztott hatalomból a
Tagokét az Etelközben lefektetett jog alapozta meg.
Ez biztosította,
hogy a Tagok részt vegyenek a törvényhozásban,
a végrehajtó hatalomban,
a
megyék, a városok, a községek kormányzásában.
A Szent Korona Tagja a
Fővel együtt alkották meg a Szent Korona egész Testét. A kettő együtt
tehát:
- a totum corpus Sacrea regni Corone,
- totum Corpus Regni.
Mivel e
kettő csak a
Szent Koronában
van együtt,
a Szent Korona
az egyetlen
suverén.
Sem a Fő, sem a Tagok önmagukban nem rendelkeznek a
souverainitással.
A hatalom teljessége csak
a Szent Korona
egész testét
illeti meg.
A Szent Korona tagjainak köre a történelem folyamán
változott, egyre bővült.
A Szent Korona tagjai kezdetben a főnemesség, a
főpapság,
később köznemesség,
majd 1848-tól a választópolgárok.
A
Szent Korona-tannak csak néhány elemét iktatták törvénybe,
részletesebben
Werbőczy István fejtette ki, illetve elveit a hagyomány, a
joggyakorlat garantálta, jelentőségét ezeréves történelmünk bizonyítja.
Sajnálatos tény és egyben szégyen,
hogy jelenlegi alkotmányunk a
szovjet megszállás alatt ránk erőltetett sztálini típusú alkotmány 1990
után többször módosított változata.
Ideje lenne
elgondolkodni
a Szent Korona-tan időszerűségén,
és jogfolytonosságának
helyreállításáról.
Forrás:http://www.mariaorszaga.hu/index.php?menu=bovebben&tipus=tortenelem&kod=222&kat=5
Szerk.: Szathmáry Olga Ottília
Kommentáld!