A Szociális Kerekasztal határozata az alkotmányozásról

                    Nagyvári László

 

 

A Szociális Kerekasztal határozata az

alkotmányozásról

 

Budapest, 2011. március 26. szombat

A Szociális Kerekasztal szombaton

Budapesten azzal a javaslattal fordult a

kormányhoz és az országgyűléshez, hogy

egy évvel napolják el az új alaptörvény

elfogadását, és adjanak módot az

embereknek, hogy elmondhassák, milyen

jogokat akarnak az alaptörvénybe iktatni. A

Kerekasztal körül helyet foglalt 25 szervezet

közül 24 által elfogadott kezdeményezést

még vasárnap eljuttatják Orbán Viktor

miniszterelnöknek, és a parlamenti pártok

frakcióvezetőinek – jelentette a Magyar

Szociális Fórum.

 

Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a

dolgozók, alkotók, az egész életét

ledolgozott nyugdíjasok lakóhelyi

gyűléseken, közösségi megbeszéléseken,

rendezvényeken fejthessék ki, mit akarnak

alaptörvénybe foglalni. A javaslatokat össze

kell gyűjteni, vissza kell csatolni a néphez,

még egyszer módot adva az országos

javaslatok megvitatására, majd a többségi

javaslatok összegzésével alaptörvény-

tervezetbe kell önteni. Az elkészült

alaptörvénytervet a parlament elé kell

terjeszteni jóváhagyásra, végül

népszavazásra kell bocsájtani – javasolták.

 

A sokszínű társadalmi, és politikai

szervezetek, továbbá egy szakszervezet

szerint az emberek túlnyomó többsége az

élethez és az egészséghez, a munkához és

az emberhez méltó megélhetéshez, a

lakhatáshoz és a szociális biztonsághoz való

jogot akarja alaptörvénybe iktatni. Azt

akarják, hogy Magyarország kötelezze

magát el a béke mellett, demokráciában és

szabadságban lehessen élni. Az emberek

bele akarnak szólni jövőjük alakításába, és

ezt intézményesíteni is szeretnék egy olyan

felsőházzal (kétkamarás rendszerrel), amely

kontrollt gyakorol az alsóházi törvénykezés

felett.

Két választás között is lehessen

visszahívni azt a kormányt, amelyik nem

szerez érvényt az alaptörvényben

 

foglalt

jognak a munkához és a megélhetéshez –

írják –, azzal indokolva merőben újszerű

kezdeményezésüket, hogy „az embereknek

elegük van abból, hogy nem teljesülnek a

politikai ígéretek, nincs munka, nincs

megélhetés, nő a szegénység, a nyomor, a

kiszolgáltatottság, és a megtermelt javak

zöme külföldre vándorol.

A parlamenti többség által benyújtott új

alaptörvénytervvel szemben az a legfőbb

kifogásuk, hogy nem biztosítja a

jogfolytonosságot, nem ismeri el a

munkához, az emberhez méltó

megélhetéshez, a lakhatáshoz és a békéhez

való jogot.

Nem biztosítja a kis- és

középvállalkozások jogait.

Nem biztosít

társadalmi részvételi jogot a döntések

meghozatalába, ezért az EU szubszidiaritás

elvének sem felel meg.

Továbbá nem

deklarál számos olyan emberi és társadalmi

jogot, amelynek megvalósítására

Magyarország kötelezettséget vállalt

nemzetközi szerződésekkel és egyetemes

nyilatkozatokkal az ENSZ és az európai

intézményi rendszer keretében.

 

Példaként

említik, hogy az ENSZ Alapokmányának

aláírásával hazánk kötelezte magát a békére

és az igazságosságra, az emberi jogok

nemzetközi törvényének aláírásával pedig

elismerte minden személy jogát az élethez,

a jólét biztosítására alkalmas

életszínvonalhoz, a lakáshoz és a személyes

biztonsághoz.

 

 

Kifogásolják, hogy az

alaptörvény-tervezet nélkülözi az ország

függetlenségének, önrendelkezésének és

szuverenitásának definiálását a

multinacionális trösztök

nemzetgazdaságunkban betöltött túlsúlya

közepette.

 

A kormánytöbbség félretette azt a

dokumentumot, amelyet az országgyűlés a

civiltársadalom egy részével dolgozott ki, és

helyette pártalapra helyezte az

alkotmányozást.

 

A magyar társadalom nem

fogja a magáénak vallani azt az

 

alkotmányt,

amely nem tartalmazza az alapvető

 

emberi,

társadalmi és szabadságjogokat.

 

Az élet szét

fogja feszíteni az olyan alkotmányt,

amelyet

a nép nem vall a magáénak,

és újabb

alaptörvény megalkotásához fog vezetni.

A

nagyszabású feladat elvégzéséhez

szükséges türelemmel, távolba tekintéssel,

demokratikus nyitottsággal, a társadalom

iránti alázattal elkerülhető, hogy olyan

alapcharta szülessen, amely nem tükrözi a

társadalom akaratát –

áll a Magyar Szociális

Fórum kezdeményezésére összehívott

Szociális Kerekasztal szombati

nyilatkozatában.

A Kerekasztal körül az

alábbi szervezetek

foglaltak helyet:

 

Igazságos Jogállamért Szövetség (Salga István elnök)

Munkáspárt (Thürmer Gyula elnök)

Magyar Rendszerváltók Országos

 

Szövetsége (Orbán József elnök)

 

Fővárosi Villamosvasúti Dolgozók Szakszervezete (Csete Gyuláné elnök)

Demokratikus Közéletért Alapítvány (Dr.

 

Bajnok István elnök)

Fejér Szövetség (Makk Imréné)

 

Magyarországért

 

 

Egyesület és

Magyar Adófizetők Országos Szövetsége

 

(Varga István alelnök)

Szociális Unió (Szabó Lajos Mátyás alelnök

és Dr. Székely Kocsárd)

 

Keresztényszociális

 

 

Műhely

 

 

(Dr.

 

 

Frivaldszky Sándor)

 

Fehér

Kéményseprők és

Országos Társadalmi Szervezetek

Szövetsége (Dabasi Tamás elnök)

 

Szociális Charta

 

Állásnélküli Diplomások Országos Bizottsága

(Szigeti Gábor elnök)

 

Kis Lord Alapítvány a Gyermekekért

(Bitó Ildikó képviselő)

 

Magyar Nemzeti Rend Párt (Szentiványi Gábor)

 

Magyarok Szövetsége

 

 (Rajkai Zsolt budapesti elöljáró

 

és Kovács István a Kőbányai Szervezettől)

 

Népi Írók Baráti Társasága

(Gribovszki László)

 

Szabad Magyarországért Mozgalom

(Takács András elnök)

Magyar Nemzeti Bizottság 2006 (Agárdy János)

 

Keresztény Értelmiségiek Szövetsége

-Százhalombatta (Magyar János elnök)

 

Nemzeti Oktatáspolitikai Közösség

(Szitányi György alelnök)

 

Történelmi Alkotmányunkat Helyreállító Szövetség

(Boór Ferenc szóvivő)

 

Egészségügyi Kerekasztal

(Dr. Jánosi Gábor szervező)

 

Magyar Szociális Fórum

(Simó Endre szervező)

 

 

 

Forrás: Internet

Szerk.: Szathmáry Olga Ottilia