Szeretettel köszöntelek a BUDAKESZI KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
BUDAKESZI KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a BUDAKESZI KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
BUDAKESZI KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a BUDAKESZI KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
BUDAKESZI KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a BUDAKESZI KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
BUDAKESZI KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
András- napi népszokások,
Szent Andrásra emlékezés
Az ikon Siess Zsuzsa fonyódi festő alkotása.
Szeretettel köszöntöm
András nevű
ismerőseinket, barátainkat .
Az András év jelentése:
Férfi, férfias, eredete:görög-latin eredetű, az Andreasz név átvétele.
András-napi időjóslás:
A néphit szerint, ha András napján esik az eső vagy a hó,
ezt követően 40 napig esik.
Ha libát megtartja a jég, locsogós, vagyis sáros lesz a karácsony.
Egyes helyeken hagymakalendáriumot
készítettek: egy jókora fej vöröshagymát négyfelé vágtak
és ízekre szedték.
Kiválasztottak 12 egészséges lemezt, mindegyikbe egy csipet sót tettek.
A lemezeket sorba egy tányérba tették, miközben feljegyezték, melyik milyen hónapot jelöl.
Feltették a kemence tetejére.
Újév reggelén megnézték,
hogy melyik hónap lemezén
olvadt el a só - az esős lesz,
amelyikben nem volt víz,
az száraz lesz.
Hasonló célt szolgált a
gyümölcsfaág virágoztatása.
A gyümölcsfa ágát vízbe tették, majd felhelyezték a kemence tetejére, ahol a melegben karácsonyig kivirágzott.
Ha először az ág alsó részén jelentek meg a virágok, akkor a tél eleje zord.
Ha a közepén,
akkor január végén várható erős tél, ha pedig az ág hegyén virágzott ki az ág, akkor a tél vége felé köszönt be a fagy, jég, havazás.
A moldvai és gyimesi magyarok
ezen a napon megfokhagymázták az ajtókat a farkasok ellen, hogy ne vigyék el a jószágot.
E célból összekötötték az ollót, mert úgy gondolták, ha nyitva maradna, a farkasok elvinnék a juhokat.
András termőnap is.
Kotlót, fát ültettek a bánátiak, disznókat párosítottak ezen a napon.
De bontónap is volt:
már disznót öltek, hiszen elég hidegek voltak és a hús is elfogyott.
A háziférgek kiűzésének napjaként is ismeretes ez a nap.
Az András-napkor vagy néhány nappal előtte vagy utána született kismalacokat András-malacoknak mondják és azt tartják,
hogy belőlük lesz a jó hízó.
András-napkor kezdődtek a disznóvágások, disznótorok, ezért nevezik disznóölőnek is.
Andrással befejeződnek a zajos mulatozások,
"András zárja a hegedűt".
Legfeljebb az András utáni szerdán, kukaszerdán lehetett még otthon muzsikálni, de másutt nem.
András-nap éjfélkor beáll a csend ideje, az advent…
Szent András
András apostol és a magyar nemzet
András apostol nagyon fontos személy a magyar nemzet emlékezetében. Annál is inkább, mivel a magyarság önmagát szkítának jelölte meg ezer éven át, és számtalan szkíta-hagyomány mutatható ki a mai napig a gazdag magyar kultúrában.
Továbbá a honfoglalás kori arab és európai írók mind,
de a magyarság szövetségesei
és ellenfelei is
mindannyian szkítának nevezik a magyarokat.
A szkíta emlékezet ezért megtartotta azt a hagyományt, hogy a magyarság a jóhírt elsőként nem térítőpapoktól, hanem András és Fülöp apostoltól, Jézus két tanítványától kapta.
Éppen ezért nem véletlen, hogy a Kárpát-medencében épített első keresztény templomok zöme
Szent András tiszteletére épült.
Valószínűleg eme régi keresztény hit miatt jellemző lelete a magyar honfoglalás-kori síroknak a kereszt.
Továbbá fennmaradt egy kevés információ
a magyar táltos-hagyományokból is,
mely alapján
a magyar táltosok önmagukat az András apostol által hozott hit őrzőinek tartották,
az általuk újnak nevezett,
„római hittel” szemben.
Ez a hivatástudatuk még a
20. században is élénken élt.
(Wass Albert: Hagyaték)
András apostol vagy Szent András születésének ideje bizonytalan,
halála: isz. 70.
Egyike volt a tizenkét tanítványnak, akik szem- és fültanúi lettek
Jézus
földi művének.
A Galilleából származó András testvére volt Simon Péter, akit Jézus
az egyház alapjává tett meg.
András Isten-keresésére jellemző, hogy a Jézus szolgálatát előkészítő utolsó próféta, Keresztelő Szent János tanítványává szegődött, majd miután szolgálata csúcsán Keresztelő János rámutatott az
„Isten Bárányára” (Jézusra)!
András azonnal Jézus követője lett. Testvérét, Pétert is András vitte Jézushoz, s míg András a maga elhatározásából akart Jézus tanítványa lenni, addig Pétert Jézus szólította fel erre a szolgálatra.
Így a két testvér otthagyta a halászéletet és háromévnyi tanítványságot vállaltak, utána pedig életük végéig tanúságot tettek
szerte a világon, és Jézus Krisztus mellett életük árán is kiálltak.
Az evangéliumokban András apostol a józan gondolkodású, kulturálisan nyitott, tettre kész tanítvány képét jeleníti meg, mely természete a legendákban fennmaradt élettörténetében is kirajzolódik.
Apostoli gondolkodása és tettrekészsége leginkább a
kenyérszaporítás csodája alkalmával tűnik ki.
Kulturális nyitottságát pedig akkor érjük tetten, mikor a Júdeában örökké fennálló idegengyűlölet ellenére szívélyes az idegen görögökhöz, ugyanis meghallgatja kérésüket, és azt tolmácsolja is Jézus felé.
Valószínűleg ezen mélyen emberséges tulajdonságainak köszönhető az is, hogy Jézus feltámadása után az isteni elhívást elsőként Kis-Ázsiában teljesíti,
de nem a Pál által látogatott tengerparti területeken, hanem
Örményországban
és Kurdisztánban, tehát a Fekete-tengertől délre eső vidékeken.
Valószínűsíthető, hogy András szeretettel és nem erőszakkal végzett szolgálatának eredménye,
hogy a világon először Örményországban lett államvallás a kereszténység.
Nyitottságának, megértő szemléletének köszönhetjük talán, hogy a különböző kultúrákban is képviselni tudta
Jézus Krisztus evangéliumát,
feltehetően nem olyan formán,
hogy a számára újszerűnek tűnő kultúrára ráerőszakolta a sajátját a hozott üzenet megértése végett,
hanem ő vette magára az adott kultúrát, és annak a népnek a hagyomány-elemeit használva adta tovább a jóhírt.
Ennél hatékonyabb misszionáriusi módszer azóta sem létezik.
Csak ennek tudjuk tulajdonítani azt a soha felül nem múlt tettét, hogy a legendás és titokzatos szkíták is beengedték
Jézus apostolát belső életükbe,
miután átlépte a Dunát.
A „szkíta erkölcs” és a „szkíta törvény” igen híresek voltak az ókorban,
s ma már azt is tudjuk, hogy elképesztően szervezett társadalmú, magas kultúrát művelő ősi
és hatalmas nép voltak.
András nem csak hogy az országukban telepedhetett le egy időre, hanem komoly mértékben részt vett Szkítia vallási életének alakításában is.
András apostol, ahogy más kultúrák esetében, úgy a szkítáknál is alaposan elmerülhetett a hagyományokban,
a nép Isten-hitében.
Nem írnak róla sokat, pedig megilletné a dicséret az apostolt, hogy András ezzel egyedülálló dolgot kísérelt és valósított meg az egész ókort tekintve!
Ezt a teljesítményt András apostolon kívül, csak Fülöp apostol közelítette meg, a „ló-szerető”.
Ezért nevezzük Andrást és Fülöpöt máig úgy, hogy „a két szkíta-térítő”.
Jellemző a szkítákra, hogy Jézus tanítványain kívül más történelmi személy nem mondhatja el magáról, hogy ilyen mélyre hatolhatott
a titokzatos szkíták életébe.
András apostoli műve óta,
keresztények a szkíták.
A királyi szkíták (skythai basileioi; saját nevük görögösen iyrkai, ourgoi, urogi)
az i. e. 2. században elvesztették vezető szerepüket a kelet-európai pusztán.
Helyüket testvérnép – a helytelenül szarmatáknak is nevezett közép-ázsiai alánok – foglalták el.
A királyi szkíták népességének egy része a Krím-félszigetre, illetve a Dnyeszter és a Déli-Bug alsó szakaszának környékéhez tömörült.
Kisebb birodalmuk – Μικρά Σκυθία, Scythia Minor: Kis-Szkítia (i. e. kb. 250–i. sz. kb. 200.) – neve utóbb a mai Dobrudzsa területére szállott át, ahol az i. e. 2. században szintén feltűntek.
Az i. e. 111. esztendőben VI. Mithridatész pontoszi király
seregeitől vereséget szenvedtek, s függetlenségük elveszett. A görögök befolyása alá kerültek – uraik görögös neve is erről tanúskodik –, majd a Római Birodalom alattvalóiként folytatták életüket.
András apostol ezen szkíták között hintette el – sikeresen – a keresztény hit magvait.
Pál apostolnak a Kolossébeliekhez írt levele (3: 10–11.) szintén említi eme szkítákat.
„ |
És felöltöztétek amaz új embert,
melynek újulása van.
Annak ábrázatja
szerint való ismeretre,
aki teremtette azt:
ahol nincs többé görög és zsidó:
körülmetélkedés és
körülmetélkedetlenség,
idegen, scithiai, szolga, szabad,
hanem minden és mindenekben
Krisztus. |
” |
– Károli Gáspár fordítása |
Szkítiai és thrákiai látogatása után
András Görögországba ment,
ahol megint kapcsolatba kerül a görögséggel.
Aztán az achaiai Pátra városába ment,
ahol Aegeas prokonzullal hitvitát folytatva,
az uralkodó igen alacsony szellemi erényekről bizonyságot téve,
a hitvitájuk végeztével börtönbe vetette, majd keresztre feszíttette
Kr. u. 60-ban (vagy 70 körül),
a legendák által tanúsított ún. „Andráskeresztre”
(X-formára ácsolt kereszt…)
Vértanúságának egyházi ünnepe november 30-ára került.
Szerk.: Szathmáry Olga Ottilia
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!