Az információ szabadsága

Nyílt levél

Bakács Bernadett alpolgármesterhez

Az adatok nyilvánosságát előíró jogszabályaink korszerűek, mára az elektronikus információszabadságról szóló törvény minden rendelkezése hatályba lépett...

Az információhoz való hozzáférés szabályozása és annak érvényesülése

Az információszabadságról elsősorban a közhatalom gyakorlói tevékenységének átláthatósága szokott eszünkbe jutni, vagyis az, hogy akinek a megbízásából és nevében a hatalmat gyakorolják, annak joga van a hatalomgyakorlás minden részletét is megismernie, hogy ellenőrizni tudja azokat, akik helyette és felette gyakorolják ezt a hatalmat és költik el a közpénzeket.

A környezeti adatok nyilvánosságára irányuló törekvések az információszabadság történetében abban is nagy szerepet játszottak, hogy tisztázódjon: a nyilvánosság elvei nemcsak az állami szervekre vonatkoznak, hanem – ahogyan az a magyar információszabadság törvényben is szerepel – minden közfeladatot ellátó szervre.

Az információszabadság érvényesülésének két útja, az adatigénylés és a közzététel útján megvalósuló nyilvánosság a ma hatályos nyilvánosság-szabályozásunkban kiegészíti egymást. A legfontosabb adatokat minden kérés nélkül közzé kell tenni, ez biztosítja, hogy a polgároknak legalább alapszintű információi legyenek a környezetről, így amennyiben további kérdések fogalmazódnak meg bennük, adatigényléssel fordulhatnak a közérdekű adatok kezelőihez, amelyet azoknak teljesíteniük kell. Az információhoz a polgárnak alanyi joga van, a megismerés lehetősége nem függhet másnak a döntésétől. Ezt a törvény erre vonatkozó pozitív szabályain kívül a szóhasználatával is igyekszik kifejezni, a polgár nem kéri az adat megismerhetővé tételét, hanem igényli, hiszen ami jár nekünk, azt igényeljük, és nem kérelmezzük.

Sokszor tapasztalható az is, hogy a közfeladatot ellátó szervezeteknél dolgozók nem is tudják, milyen nyilvánosság-szabályoknak kell eleget tenniük, maguknak a közérdekű adatok kezelőinek is készíttetniük kellene a saját gyakorlatukat értékelő felméréseket. Ehhez elsősorban annak belátása szükséges, hogy a nyilvánosság számukra nemcsak egyfajta kényszer, hanem közös érdek.

Forrás:  az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület tanulmánya, az Eötvös Károly Intézet és a Közép-európai Egyetem Média és Kommunikáció Kutató Központjának javaslatait és észrevételeit is figyelembe véve.