Badiny Jós Ferenc emlékére

Még nem sokan foglalkoztak Magyarországon

Badiny Jós Ferenc könyveivel, munkásságával, amikor Friedrich Klára ezekkel a sorokkal kezdte 1994-ben megjelent Múltunk szétszóródott gyöngyszemei című kiadványát:

"Badiny Jós Ferenc, aki Buenos Airesben

 

a Jezsuita Egyetem Sumerologiai

 

Tanszékének vezetője, 1979-ben nyílt

 

levelet intézett Kádár Jánoshoz: ...Az Ön

 

országában, aki a magyar ősmúltat NEM a

 

finnugor elméletben, hanem a sumir-

 

magyar vonatkozásban keresi, az

 

rendőrségi eljárás alá esik..."

Napjainkban ugyan senkit nem visznek börtönbe ilyen "lázadó" nézetekért, ám a hivatalos történetírás azóta sem engedett egy tapodtat sem elavult finnugrista szemléletéből.

Következésképp Trefort Ágoston 1877-ben tett kijelentésének megfelelően a történelemtudomány világában ma sem rúghat labdába az, aki ettől eltérő irányban keresi a magyarság eredetét.

Ebben a közegben haladt előre tántoríthatatlanul Badiny professzor úr a maga választotta úton, amelyen a sumerologia atyjának is nevezett jezsuita Deimel páter, a Pápai Bibliakutató Intézet igazgatója elindította.

Nem kezdett azonnal meggondolatlan magyarázatokba, fejtegetésekbe - ahogyan oly sokan teszik mostanság -, hanem két évtizedes, szorgalmas tanulás után írta meg dolgozatát, amelynek nyomán Deimel a sumerologia doktorává avatta.

Ősei között találjuk azt a Badinyt,

aki az ifjú II. Rákóczi Ferenc tanítómestereként olyan sikeresen oltotta a leendő fejedelembe a magyarságtudatot, hogy még csehországi jezsuiták sem tudták kiverni belőle.

Az igazság és szabadságszerető család másik tagját, Dánielt viszont Caraffa húzatta karóba Habsburg ellenességéért.

A háború után évtizedekig Argentinában élt és csak az 1990-es évek közepén tért először haza, kiadványai ettől kezdve váltak szélesebb körben ismertté. 15 könyvet írt, amelyek mindegyike gondolkodásra késztet. Első olvasatra olykor meghökkentő nézeteiről előbb-utóbb kiderül, hogy komoly alapjuk van, legyen az a sumer-magyar, vagy a szkíta-pártus-hun-avar-magyar rokonság.

Magyarság iránti elkötelezettségét egyesek megpróbálták nevetségessé tenni, ahogyan Komróczy Géza is, amire csattanós válaszként megírta a Mah-gar a magyar című korszakalkotó könyvét.

Az óriási ismeretanyag birtokában nem félt a megmérettetéstől, ahol lehetett idős kora ellenére is előadásokat tartott és utolsó leheletéig dolgozott.

Friedrich Klárával többször jártunk nála, beszéltünk meg vele különböző elképzeléseket. Ezek a találkozások szinte teljesen kizárták a külvilágot, közénk telepedtek nemzetmentő őseink.

Amikor egy ilyen barát távozik, helyét senki más nem töltheti be.
Mert belőle csak egy volt és marad is örökre.

Arany Tarsoly 2007. április
Szakács Gábor

Badiny Jós Ferenc (Született: Gács,

ma Halič 1909. június 3.

 Meghalt 2007. március 10.)

vitatott munkásságú autodidakta

történetíró nyelvész, sumerológus

és vallásalapító.

A sumer–magyar nyelvrokonság (nyelvazonosság) és

Jézus pártus

származásának hirdetője.

Gimnáziumi tanulmányait Balassagyarmaton végezte. A Ludovika Akadémia tüzér-, majd repülőkiképzése után kezdte el tiszti pályafutását. A Magyar Királyi Honvédségből 1940-ben kivált és a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta tanulmányait. 1946-ban érkezett Argentínába. Itt kezdett sumerológiával foglalkozni.

Az elméleti alapokat a római Institutum Pontificum Biblicumtól kapta, és mint Anton Deimel iskolájának a követője tanult. Ugyanezen intézettől nyerte képesítését, mely jóváhagyta tanterveit és kidolgozott tananyagát sumerológia tanszék létesítéséről a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetemen, mely tanszéknek a vezetésével az egyetem rektora 1966-ban meg is bízta.

Tagja volt a Nemzetközi Orientalista Kongresszusnak, annak 1967-es összejövetelén az USA-beli Ann Arborban az esztergomi királyi kápolna oroszlános díszítésének sumer és babiloni eredetét vizsgálta „Altaic People's Theocracy” c. munkájában. 1971-ben a canberrai (Ausztrália) kongresszuson – Argentína képviseletében – vett részt, ahol a párthus nép magyar vonatkozásait vizsgálta „The Ethnic and Linguistic Problem of the Parthians” c. előadásában. Néhány külföldön kiadott művének szerzőjeként, mint Francisco Jos Badiny szerepel.

Az általa időközben „judaistává” deklarált Vatikánt megtagadta, s megalapította az ettől független Magyar Egyházat, ami egyházközségek helyett „végvárakba” szerveződik. Az egyházzal folyóiratot is indított, amelynek hasábjain többek közt meghirdette az „Amerikai Nagybácsik Mozgalmat" (célja amerikai nagybácsi szerzése minden magyar újszülöttnek), a „Csína-barát Mozgalmat”, és a „Magyar Kultúrforradalom Mozgalmat”. Ez utóbbi céljait a mozgalom programjában ismerteti: „el kell pusztítani Magyarországon minden olyan elméletet, amelyik a magyarság kárát szolgálja. Elsősorban azokat kell tűzre vetni, amelyek hamisak. Ilyen a finnugor rokonság-elmélet is. […] Követnünk kell […] a Magyar Mao Tce Tungnak – Kossuth Lajosnak irányelveit.” ^[4]

Magyarországon elsőként 1996-ban adta ki könyveit az Orient Press Könyvkiadó. [1] Sok kiadót felkeresett, de egyik sem vállalta fel könyveinek kiadását, - csak évekkel később.

Felesége halála után végleg visszaköltözött Magyarországra.

A felsőoktatási intézménynek nem minősülő miskolci

Nagy Lajos Király

Magánegyetemen megalapította 1997-ben az Ókori-, közel-keleti és sumerológiai tanszéket, melynek tanszékvezető egyetemi tanára volt.

2007. március 10-én,

97 évesen hunyt el, sírja a

budapesti Farkasréti temetőben

található.

Megítélése

Elméletével többé-kevésbé egyetértenek Pap Gábor (aki díszdoktorrá avatásakor mondott laudációt), Kristóff Zoltán, Schmidt Irén, Tomory Zsuzsa, Maxim Áron, Gyenes István, Detrich Attila,^[6] Juhász László,^[7] stb. Ők elsősorban Badiny azon igen népszerű, bár az akadémikus tudomány által tagadott, megalapozatlannak bélyegzett feltevésének helyességét hangsúlyozzák, mely szerint a

magyar nép mint a „tudás népe”,

a sumérok rokona.

Ennek ellenére nyelvészeti, történészi módszereit és következtetéseit, teológiai elméleteit a tudományos és vallásos közösség túlnyomó többsége – például Komoróczy Géza,

Rédei Károly,

Pusztay János, Erdélyi István,

Nemeshegyi Péter^[12] – elutasítja, dilettantizmusnak ítéli.

Szerintük Badiny fordításai helytelenek, következtetései tudománytalanok és légből kapottak.

A katolikus egyház szemszögéből Jelenits István teológus kritizálta élesen Badiny teológiai nézeteit.

Forrás:http://hu.wikipedia

Szerk.: Szathmáry Olga Ottila