Az ülésen részt vett dr. Bognár András, Páty polgármestere, Michels Gábor és Sági György, Páty alpolgármesterei, Lencsés Tamás, az IPP (Ipari Park Páty) kft. ügyvezetője, Mervó József, a Grupo Milton Management Zrt. vezérigazgatója és Danóczy Balázs, Telki polgármestere.

A beruházó Telki, Budajenő, Perbál és Zsámbék fejlesztéseivel rémísztett

Mervó József a vetített képes előadását telki polgármesterének egy 2007-es, a település-szabályozási tervmódosításával foglalkozó jegyzőkönybe foglalt mondatával indította, miszerint a polgármester szerint háromezer ember számára van még hely Telkiben, ezért szükség van a fejlesztésre. Mondandóját ugyanis arra építette, hogy a Páty környéki települések óriási ingatlanfejlesztések előtt állnak, így véleménye szerint Telkiben is 17 hektár, amely település lakosságszámát tekintve ugyan nem, de százalékos arányban a legintenzívebb növekedést mutatta az elmúlt években. Említette Budajenőt 92 hektárral, Perbált 519 hektárral és Zsámbékot is 250 hektárral. Ezeken a területeken állítása szerint jóval nagyobb fejlesztések várhatóak, mint a pátyi 130 hektár. S mivel Páty is fél a forgalomtól - helyzetét Budakeszihez hasonlította - nagy szüksége van a forgalmat Páty elkerülésével a M1 autópályára levezető, 10 millió eurós (közel 3 milliárd forint) út megépítésére. Véleménye szerint az út megépítése tehermentesíti Budakeszit, sőt azzal is számol, hogy a budakesziek is erre járnak majd, pl. akár a Moszkva térre is. Ezt az állítását a budakeszi képviselők bekiabálásokkal vitatták.

S hogy mi épül Pátyon?

Mervó József 600 lakóegységet, 300 villát, és a korábbi 1400 lakás helyett 1000-1200 lakást említett. Cáfolta a 30 méter magas épületekről szóló híreket. Két-három évre becsülte a közművek és az utak kiépítését, 2014-től adnák át az első lakóingatlanokat, a Pátyot elkerülő gyűrű pedig 2015 és 2020 között készülne el. A beruházó képviselője ötezer fa ültetését ígérte és több tervváltozat készítéséről is említést tett.

Bognár András arról tájékoztatta a hallgatóságot, hogy jelenleg elfogadott szabályozási terve van Pátynak a golfpálya megvalósítására, de kevesebb lakással, iskola, óvoda, kereskedelmi-oktatási-egészségügyi centrum és levezető út nélkül. A módosítás tárgya ezek megvalósítása. Hangsúlyozta, hogy nem tud róla, hogy a tervmódosítás során bármilyen jogszabályt sértettek volna.

Telki polgármestere cáfol

Danóczy Balázs szerint Mervó Józsefnek nem a telki szabályozási terv folyamatából, hanem a végeredmény alapján kellett volna idéznie. Tény, hogy Telkit túlfejlesztették a kilencvenes években, amikor a közlekedési helyzet közel sem ilyen volt, mint most. A polgármester állítása szerint Telki ma már korlátozza magát a további növekedésben: 2001-ben döntöttek utoljára lakóterület bővítésről, azóta ezerrel csökkentették a potenciális lakosságszámot és 1350 m2 alatti telken nem engednek ikerházat sem építeni.

A polgármester egyben tisztázta, hogy szabályozási tervmódosítás címen nem létezhet többféle változat csak egyetlenegy, nevezetesen az, ami a vita tárgyát képezni, s amit az ügyfélként érintett településeknek is hivatalból megküldött Páty. Szóban hiába kozmetikáznak a számokon, s hivatkoznak más változatokra, a lényeg akkor is a papírra fektetetett szabályozásban van. S ne legyünk olyan naívak, hogy ha egy fejlesztő lehetőséget kap valamilyen mértékű beépítésre, akkor azt nem fogja kihasználni. - mondta Danóczy polgármester.

Képviselői ellenérvek

Serény József  (Szdsz) szerint az M1 és az M7 befogadóképessége korlátozott, az Egérút nem fejlődik, a Bach-csomópont felé nem lehet közlekedni. Az egyetlen eredményes megoldást az M0 folytatásában látja annak érdekében, hogy Budakeszit a forgalom elkerülje.

Ohr Alajos (Fidesz) szerint Pátyon nem elkerülő, hanem pusztán gyűjtőutakról van szó, ahol lényeges szempont az útszélesség. Kétségbe vonta, hogy nagy tömegek váltanának éves autópálya-matricát annak érdekében, hogy a Páty-Budapest közötti rövid szakaszon a pályán közlekedjenek.

Mártonffy István, Budakeszi főépítésze elmondta, hogy a november eleji budakeszi közlekedési konferencián fontosnak tartották, hogy az agglomerációs települések lakóinak ne kelljen autópálya-díjat fizetniük, a Budakeszit elkerülő út megépítéséhez a környező települések anyagilag is járuljanak hozzá, ezen kívül rendeljenek el változtatási tilalmat a területükön. Ez utóbbira ifj. Móczár Gábor, telki alpolgármestere tett javaslatot.

Kertész Ferenc (MSZP) arra emlékeztetett, hogy Budakeszit eddig mind a rendőrőrs, mind a bölcsőde, az óvodák és az iskolák működtetésében magára hagyták az említett intézményeket szintén használó, környező települések, s szeretné, ha közlekedési problémák megoldásában ez nem így lenne. Michels Gábornak válaszolva, aki a budakeszi dugók csökkenését a Margithíd lezárásával indokolta, világossá tette, hogy a dugók azért csökkentek, mert Budakeszi átszabályozta a belső közlekedését, ezzel segítve a Fő utca folyamatos forgalmát.

Müller Károly (MSZP) ellenzi a pátyi beruházást mindaddig, amíg a tölcsér hatás, ahol Budakeszi a tölcsér szűk része, meg nem szűnik.

Bánhidi László (Fidesz), aki egyben Zsámbék főépítésze is, cáfolta a Mervó József által említett zsámbéki fejlesztési adatokat. Tájékoztatása szerint Zsámbék a herceghalmi autópálya lehajtónál tervez csak fejlesztést, hosszú távon. A területre még szabályozási tervvel sem rendelkezik. Komoly jogi problémákat és súlyosan sérülő környezetvédelmi szempontokat említett a pátyi módosítási eljárással kapcsolatban. Egyben leszögezte, a kifogásolt területen a szabályozási tervmódosítás igenis lehetővé teszi a harminc méteres épületmagasságot.

Kovács Enikő (civil) szerint a Zsámbéki-medencében sokszor összekeverik a növekedést és a fejlődést. A rákos daganat is növekszik, mégsem nevezhető egészséges fejlődésnek. A harminc méteres épületmagasságot a jelenlegi szabályozási keretek között szintén lehetségesnek tartja a Bánhidi képviselőhöz hasonlóan szakirányú végzettséggel rendelkező képviselő.

dr. Ostoros Gyula felhívta a figyelmet, hogy Budapest számára a fejlődés a belváros újra élhetővé tétele. Emiatt egyre többen költöznek vissza a fővárosba a lakóhelyük és a fővárosi munkahely között egyre inkább ellehetetlenülő közlekedés miatt.

Ráadásként dr. Petrik Ferenc ügyvéd, a Budakeszi Lokálpatrióták Egyesületének tagja, aki maga is településrendezési ügyekkel foglalkozik, bizton állította, hogy a budakeszi elkerülő út megépítése - a pátyi beruházás kapcsán pláne - a nullával egyenlő. Véleménye szerint ha a pátyi lakópark megépül, települések életét teszi tönkre. Olyan jogi garanciákat, ami a befektetőt arra sarkallná, hogy a hárommilliárdnyi utat előbb építse meg, mint a beruházás többi részét, nehezen tud elképzelni. Ennek ugyan egy keretet adhat a településrendezési szerződés, de hát ilyet még egyelőre nem kötöttek a felek.

Végül Danóczy Balázs kifejtette, hogy fejlődés az, amikor az emberek életminősége javul. Az egyre kilátástalanabb közlekedési helyzet miatt azonban nem ez történik, ezért a növekedést vissza kell fogni. A túlzott növekedésre intő példaként és a visszafogásra követendő példaként is saját települését hozta fel. Ezen a ponton megkerülhetetlen a települések közötti együttműködés, mert az egyes beruházások nem mehetnek a többi település rovására. Véleménye szerint jelen helyzetben Budakeszinek kezdeményeznie kell, hogy az érinettt települések a Budakeszit elkerülő út érdekében együtt lobbizzanak és a részüket a megvalósítás költségeiből a lakosságszám arányában vállalják.

Mervó József válaszában kifejtette, hogy éppen az elhangzott ellenérvek (közlekedés, iskola, óvoda, egészségügyi ellátás hiánya) miatt tartják fontosnak a térség fejlesztését, hogy a lakosoknak ne kelljen a fővárosba ingázniuk, bármilyen irreális elképzelés is ez egy kétmilliós főváros agglomerációjában. Megkérdezte, hogy Budakeszi eddig mennyi pénzt kapott az ingatlanfejlesztőktől? Mert Páty egymilliárd fointot kapott, óvodát építettek, iskolát bővítettek, közel húsz kilométer szegélyköves utat aszfaltoztak, csatornáztak és ezt szeretnék folytatni. Szerinte Pátyon valamit jól csináltak.

Végül Bánhidi László, akit felbosszantott, hogy Mervó József válaszra sem méltatta azt a többszöri kérését, hogy vetítsék ki a szabályozási tervmódosítás egyes lapjait, hogy a helyszínen együtt győződhessenek meg arról, mi is szerepel a tervekben, úgy ítélte, hogy a budakeszi képviselők felvetései süket fülekre találtak. Ezért azt javasolta, hogy Budakeszi csak úgy egyezzen bele a pátyi beruházásba, ha a szabályozási tervmódosítás életbe lépésének napján felszedik az aszfaltot a telki út és a gumiút (Pátyot a telki úttal összekötő út) kereszteződésében, hogy ne legyen útkapcsolat Budakeszi irányába.

A beruházás ellen, de az együttműködés mellett döntöttek

A tizennyolcból a tizennégy jelen lévő képviselő egyhangúlag elfogadta azt a határozatot, miszerint Budakeszi a pátyi golfberuházás megvalósítását addig ellenzi, amíg az M0 nyugati szektora és a Budakeszi elkerülő út meg nem épül. Megbízzák Budakeszi polgármesterét, hogy a környező településekkel szervezzen összefogást az M0 és az elkerülő út, valamint P+R parkolók megépítése érdekében. Ezen kívül biztosítékok, ütemtervek és jogi garanciák bemutatását is várják annak bizonyítására, hogy a projekt első lépcsőjeként a pátyi útberuházás épül meg.

Forrás: Koós Hutás Katalin (Buda környéi iránytű)