Mi a kistérségek feladata?  

Vannak szavak, kifejezések, melyeket gyakran hallunk, rögzül is az agyunkban, de nem vagyunk tisztában a jelentésével. Így vagyunk sokan ezzel a „kistérség”kifejezéssel is. Ezt a magyarázó, felvilágosító cikket egy KSH szakértővel való konzultáció után készítettük el.

2010.november 18-án a Budaörsi Kistérségi Tanács új elnökének dr. Csutoráné dr. Győri Ottiliát Budakeszi polgármesterét választották meg.

Hét polgármester (Budakeszi, Páty, Budajenő, Törökbálint, Telki, Herceghalom, Perbál)  támogatta őt! Míg  (Budaörs, Sóskut és Pusztazámor) a régi kistérségi elnök, Wittinghof Tamás, budaörsi polgármester-az eddigi kistérségi elnök- mellett tette le a voksát.

A szavazás eredménye meglepte az eddigi elnököt, pedig várható volt ez az eredmény. Budaörs városának fejlettsége, ereje és gazdagsága ugyanis semmiféle összefogást nem kívánt és ezzel a mentalitással a kistérség érdekérvényesítő képességét gyöngítette.

Legfeljebb csak presztízs okokból áhította ezt a tisztséget, mintegy bokrétát a kalapján.

A kevésbé fejlett települések az új felállással a térség problémáinak a megoldásában nagyobb hatékonyságot  és lényegesen erősebb érdekérvényesítő képességet várhatnak.

De, mi is az a kistérség?

Mindenféle közigazgatási variációk után 1990-től csak két színt volt a közigazgatásban Magyarországon: a települések, a megyék és közte semmi.

A Központi Statisztikai Hivatal azonban úgy látta, hogy a települések és a megyék közé kell egy olyan térbeli rendszer, mely a megyéken belüli térségi különbségeket, változásokat követni tudja. Ennek következményeként alakították ki 1991-től a kistérségek rendszerét, melyek földrajzilag összefüggő térben elsősorban statisztikai, területfejlesztési célokat szolgálnak.

Jelenleg 174 kistérség van az országban.

Uniós követelmény volt az un. statisztikai régiók kialakítása. Ma 7 régió van Magyarországon.

Budakeszi és a Budaörsi  Kistérség  a Közép-Magyarországi régió része

(Ez Budapestet és Pest-megyét 

foglalja magában).

Az Unió a régiók szintjén állapítja meg a kistérségek fejlettségét, ill. fejletlenségét és azok alapján adja a támogatást. Azt a régiót tartja elmaradottnak, ahol kevesebb az egy lakosra jutó GDP, mint az Eu átlagának 75%-a.

A régiók fejlettségi szintje alapján osztják a pénzt a regionális operatív programokra, de csak a kistérségek, a kistérségek települései pályázhatnak. Emellett van a pályázatoknak egy másik fokozata is. Ez az ágazati, országos programok pályázata (közlekedés, környezetvédelem, szociális, stb.).

A mostani kormányzat tervezi a járási közigazgatási egység kialakítását, mely a tervek szerint kevesebb lenne az 1980 előtti járások számánál.(Ha jól tudom, ezt még az MSZP-s kormányzat belügyminisztere Lamperth Mónika szorgalmazta, mert édesanyja ebbe a közigazgatási egységben dolgozott...és szívesen járt be a "járási hivatalba"!Ő is... a Corvinus Egyetem Közigazgatási Karán tartott előadásán hallgattam Lamperth Monika  visszaemlékezését!  szerk. olgi) Nincs arról információm, hogy a mostani kormány az un. "járási Közigazgatási egységben gondolkodna!" Amennyiben igen kérem nevezze meg a forrását Tisztelt Szerkesztő Úr! (megj.: Szathmáry Olga)

2011. január elsejétől indul az új Széchenyi-terv, melyet lényegesen kevesebb témakörben fognak meghírdetni és egyszerűbb lesz a pályázatok megírása is. Főleg a pályázatok megírásában tapasztalt önkormányzatoknak lesz ez előnyös.

Budakeszi polgármester asszonya a voksolást követően a Hírmondónak elmondta, hogy a döntést elsősorban városunk megváltozott súlya indokolta, de hozzájárult a döntéshez a politikai térkép átrendeződése is. A döntést meghozó polgármesterek többsége úgy vélte, hogy az eddigi központ, Budaörs gazdasági súlyával oly mértékben ránehezedett a régióra, hogy nem tudta kellő hatékonysággal képviselni a kisebb települések érdekeit. Túlzottan domináns pozíciójánál fogva alig tudta megteremteni a hatékony működéshez szükséges összhangot, együttműködést a Zsámbéki medence gazdaságilag és infrastrukturálisan fejletlenebb települései között.

A megváltozott helyzet számtalan új feladatot ró önkormányzatunkra – mondta el Dr.Csutoráné dr.Győri Ottília."

A társulás – feladatát társadalmi munkában ellátó – elnöke szervezi, irányítja a szervezet munkáját, kapcsolatot tart az önkormányzatok és intézmények között. Mindezek túl részt vesz a Pest Megyei Kistérségi Fórumon, ahol az eddiginél lényegesen hatékonyabban érvényesítheti majd a régió - és persze Budakeszi - érdekeit.

A döntést követően jelentősen növekszik városunk regionális súlya, ami alapvetően meghatározhatja a település fejlődését – mondta el lapunknak a polgármester asszony. (Budakeszi Hírmondó)

Helyzetbe kell hozni a lemaradókat is!

Fel kell fedeznünk gazdasági és természeti értékeinket!

A Budaörsi Kistérségi Társulás új vezetése a következő években elsődleges feladatának tekinti azt, hogy aktívan segítse a Zsámbéki-medence településeinek gazdasági fejlődését. A társulás nemrégiben megválasztott új elnöke szerint a települések hatékony együttműködése révén – az eddigiekhez képest - nagyságrendekkel több uniós forrás áramolhat a kistérségbe.

A kistérségi társulás vezetése számtalan új feladatot ró önkormányzatunkra – mondta el a Hírmondónak dr.Csutoráné dr.Győri Ottília.

A feladatát társadalmi munkában ellátó elnök szervezi, irányítja a szervezet munkáját, kapcsolatot tart az önkormányzatok és intézmények között.

Mindezeken túl részt vesz a Pest Megyei Kistérségi Fórumon, ahol az eddiginél lényegesen hatékonyabban érvényesítheti majd a régió - és persze Budakeszi - érdekeit.

A döntést követően jelentősen növekszik városunk regionális súlya, ami alapvetően meghatározhatja a település fejlődését – mondta el lapunknak a polgármester asszony.

Az első feladat a kistérségi szervezet gazdasági, pénzügyi átvilágítása, amit a pénzügyi bizottság végez el.

Első ülésüket december 10-én tartották a Budakeszi Városházán, ahol a következő időszak költségvetési koncepciójának alapelemeit is megvitatták.

A kistérségi társulás munkájának irányítása alapvetően más típusú munka, mint egy település vezetése – mondta el a polgármester asszony.

Legfontosabb feladat az érdekegyeztetés a térséget érintő témákban, aminek alapvető feltétele, hogy mielőbb kidolgozzák a hatékony együttműködés kereteit, módszereit.

A Zsámbéki-medence különleges értékekkel rendelkező tájegység, amely az itt található települések megfelelő együttműködése esetén a főváros környékének egyik dinamikusan fejlődő területévé válhat – mondta el dr.Csutoráné dr. Győri Ottília.

Ehhez elsősorban arra van szükség, hogy a települések, saját értékeiket felismerve, képesek legyenek kihasználni a fekvésükből és az őket körülvevő természeti értékekből adódó lehetőségeket.

Ami pedig talán a legfontosabb: csak akkor bizakodhatunk a térség fejlődésében, ha képesek leszünk összehangoltan fejleszteni a társulás gazdasági erejét – jelentette ki a polgármester asszony.

A térség – jövedelemtermelő képességet tekintve - jelenleg elbillen az autópályák felé.

Budaörs, Törökbálint, Pusztazámor az elmúlt évtizedben okosan használta ki logisztikai lehetőségeit, s így – a többi településhez képest – gazdasági fejlettségét és infrastruktúráját tekintve messze maga mögött hagyta a medence nyugati részén elhelyezkedő településeket.

A kistérségi társulás feladata lesz az is, hogy helyzetbe hozza a lemaradókat is – mondta dr.Csutoráné dr.Győri Ottília.

Ehhez jelentős segítséget nyújthat a pluszforrásként jelentkező kistérségi normatíva és az a lehetőség, hogy a jól működő társulás eredményesebben pályázhat a – kistérségi együttműködést támogató – Európai Unió forrásaira.

Forrás: Budakeszi Hírmondó

Lehetőségeink súlyponti szerepét illetően döntő szerep jut Budakeszi Városának az által, hogy Dr.Csutoráné Dr. Győri Ottilia polgármesterünk lett a "fő karmester" a kistérségi koordináció tekintetében. Nemes feladataihoz sok erőt és egészséget kívánok olvasók és a Budakeszi Polgárok nevében!

Szerk.: Szathmáry Olga