Csaba László közgazdász:

Bizonyos értelemben büntetésben vagyunk

Az infláció lassulását és a foglalkoztatási helyzet enyhe javulását várja 2011-től Csaba László. A közgazdász az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: idén alapvetően a nemzetgazdasági egyensúly megőrzése a cél, és ez minden mást maga alá rendel.

A hiánycél teljesülése mellett Csaba László arra számít 2011-ben, hogy az infláció valamelyest lassul. Ez a közgazdász szerint négy százalék körül lehet majd, a hatósági árak korlátozása és egyéb intézkedések ellenére.  A foglalkoztatás helyzete viszont még nem javul jelentősen, mert ez csak akkor változhat, ha a gazdaság élénkül, amire 2012-től lehet számítani - szögezte le.

Csaba László úgy vélekedett, hogy az idei évre kitűzött hiánycél nagyon szigorú és feszes. Az igazi kérdés viszont, hogy 2012-13-ban is össze tudunk-e állítani ilyen fegyelmezett állampénzügyi tervet, és azt képesek leszünk-e megvalósítani. Ahhoz azonban, hogy minderről érdemben lehessen beszélni, a 2011-es céloknak kell teljesülniük, tekintettettel a bennük levő elemek megismételhetetlenségére - tette hozzá.

A 2011-es költségvetés hatásairól a közgazdász elmondta: idén alapvetően a nemzetgazdasági egyensúly megőrzése a cél. Ez minden mást maga alá rendel, miként azt több hazai közszereplő is hangsúlyozta már. Ráadásul arról az unió képviselői, illetve a nemzetközi piaci szereplők is egyértelműen nyilatkoztak, hogy az előző időszak hiteltelensége és a rossz adósságállomány miatt bizonyos értelemben büntetésben vagyunk - emlékeztetett Csaba László.

Figyelnek minket, ezért nem engedhetünk meg magunknak olyasmit, amit mások megtehetnek.

A szavahihetőségünket pedig azon mérik majd le, hogy sikerül-e az ígért hiánycélt elérnünk - szögezte le a közgazdász.

Csaba László életrajzi adatok:

1972-ben érettségizett, majd felvették a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kereskedelempolitikai és pénzügy szakára, ahol 1976-ban szerzett közgazdászdiplomát.

1978-ban védte meg egyetemi doktori disszertációját. Diplomájának megszerzése után az MTA Világgazdasági Kutatóintézetében kezdett el dolgozni. 1984-ben az intézet főmunkatársa lett. 1988-ban átkerült a Kopint-Datorghoz, amelynek tudományos munkatársaként tevékenykedett 2000-ig.

Oktatói tevékenysége 1991-ben kezdődött, amikor a Külkereskedelmi Főiskola címzetes tanára lett. 1997-ben habilitált és kinevezték a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem összehasonlító tanszékének (ma: Budapesti Corvinus Egyetem), 1999-ben a Debreceni Egyetem, 2000-ben pedig a Közép-európai Egyetem (CEU) egyetemi tanárává. Utóbbinál a nemzetközi és európai tanulmányok tanszékének vezetője is lett. Több külföldi egyetem vendégprofesszora volt: Bocconi Egyetemn (Milánó, 1991), Helsinki Egyetem (1993), a frankfurt an der oderi Europa-Universitätnek (1997), illetve a berlini Freie Universitätnek (1998–2000).

1984-ben védte meg a közgazdaság-tudományok kandidátusi értekezését a Magyar Tudományos Akadémián, majd 1994-ben megjelent Az összeomlás forgatókönyve című könyve, amivel 1996-ban az MTA doktora címet nyerte el. 1985-ben az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottságának lett tagja, 1996-ban társelnökévé, 2003-ban elnökévé választották. Tisztségét 2008-ig töltötte be. Emellett 2000-ben a Nemzetközi Tanulmányok Bizottságába is bekerült, amelynek társelnökévé választották 2006-ban. 2007-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1990 és 1994, valamint 1996 és 1998 között az Európai Gazdaság-összehasonlító Társaság alelnöke, 1999 és 2000 között pedig annak elnöke volt. Többek között az Acta Oeconomica, a Közgazdasági Szemle, a Külgazdaság, a Russian and East European Finance and Trade, a Europe–Asia Studies, az Intereconomics című tudományos szakfolyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.

Forrás: InfoRadio; Internet

Szerk.: Szathmáry Olga Ottilia

a "Budakeszi Klub" vezetője