Czakó Gábor 

Az alkotmányról

Most, 2011-ben, alkotmányozás előtt állunk. Sokan, köztük a remek jogász Sólyom László nagyjából megfelelőnek tartja a mostani alkotmányt.

Egy másik kitűnő alkotmányjog-tudós, Samu Mihály szerint viszont "a magyar alkotmányosság csökött - hiányzik az erkölcsi alapja".

Kétségtelenül megengedi az erkölcstelen törvénykezést. Ezért hallottuk az elmúlt két évtizedben annyiszor, hogy ez vagy az a döntés "erkölcstelen ugyan, de jogszerű."

Igen sokan a régi, magyar történeti alkotmányra akarnak újat építeni.

Utóbbiak kétkamarás országgyűlésben is gondolkodnak, ami egyrészt kiküszöbölné a pártokrácia parlamentáris diktatúrájának lehetőségét, másrészt megoldaná a nemzeti kisebbségek, a szakmai, társadalmi szervezetek képviseletét.

*

A magyar történeti alkotmány az európai kontinensen egyedülálló. Verbőczi István Hármaskönyvében olvashatjuk első és több, mint 300 évig használatos összefoglalását.

A Hármaskönyvet II. Ulászló 1514-ben "Boldog özvegy Erzsébet napján" királyi kiváltságlevéllel megerősítette.

A Bevezetés szerint a nép az ősforrása a törvénynek: "amit az előkelőbbek a közrenddel együtt szentesítettek." Lényege szerint erkölcs: "parancsolja a tisztes, tiltja a tisztességtelen dolgokat", az igazságot kívánja megvalósítani, ennyiben "Isten ajándéka, s kiszabja, mit szabad. Ugyanakkor "az emberek találmánya," mert megállapítja, "mi jogos." A történelmi alkotmány valójában a Szent István törvényeivel kezdődő az alapvető joganyag.

A törvénynek, éppen erkölcsi természete miatt, összhangban kell állni a természeti joggal és az isteni törvénnyel. E kettő összefügg. A természeti jog "nem egyedül az embernek, hanem minden állatnak tulajdona." Belőle ered "a férfinak és a nőnek a kapcsolata, a gyermekek nemzése, vagyis a család, mindenkinek a szerzési képessége, joga a védekezésre, anyanyelvére.""hogy a maga nyelvén tanítsa fiókáit." A szocializmus bizony elvonta a szerzési képességet, a liberalizmus egyre erősödő pergőtűz alatt tartja az ember férfi-nő mivoltát, természetes kapcsolatot, a családot, a kereszténységet.

A liberális és baloldali véleményszabályozók meg sem mukkantak, amikor Szlovákia korlátozta a kisebbségek, köztük a magyarok anyanyelvhasználatát.

Mindez a teremtettségből következik, ezért isteni jog. Emberi törvény el nem vonhatja a madártól sem, "hogy a maga nyelvén tanítsa fiókáit."

Mindez a teremtettségből következik, ezért isteni jog. Emberi törvény el nem vonhatja a madártól sem!

*

A legáltalánosabb isteni jogok közé tartozik az üdvösséghez való jog, amit a törvény sem korlátozhat, valamint az az evangéliumi elv, írja a Hármaskönyv, miszerint "Mindenkinek tilos azt tennie, amit nem akar, hogy más tegyen vele."

A jog további forrása "a szokás, a gyakorlat által megállapított jog". Máig él számos, honfoglalás előtti időből származó, törvénnyé lett szokás. A legnevezetesebb az ági öröklés. Eszerint ha egy gyermektelen házaspár egyik tagja meghal, a közös szerzeményt örökli a túlélő, ám az elhunyt családjából származó vagyon, pl. a nagyapa gyűrűje, visszaszáll a néhai rokonságára, "ágára."

A szokás "vallással megegyező, a jogrenddel összhangzó és a közjólétre üdvös" kell, legyen.

Ezeket az általános jogi elveket persze befolyásolja a különféle bölcseletek, a különböző elvek ütközése is.

*

A történeti alkotmányosság rendjében régóta különös szerepe van a Szent Koronának.

IV. Béla írja 1256-ban, az esztergomi Szent Adalbert-foszékesegyház számára kiállított kiváltságlevélben:

"a hozzánk és a szent koronához hűtleneket (...) nekünk és a szent koronának engedelmeskedni kényszeríti."

A nemzeti királyság bukása után a Szent Korona-tanra épülő magyar alkotmányosság védett bennünket a Habsburgok túlkapásai ellen.

Gyakorlatilag a nyilasok és a kommunisták helyezték hatályon kívül."

Eszerint a Szent Korona, mint jogi személy, megtestesíti a Magyar Államot.

A jobbágyfölszabadítás óta tagja az ország összes lakója. Némelyek a társországok polgáraira, az egész Kárpát-medencére vonatkoztatják.

Ezt a szlovákoktól, horvátoktól, románoktól, szerbektől, ruszinoktól kellene megkérdezni.

A Szent Korona különlegességének alapja az, hogy Szent István király fölajánlotta a Koronát Szűz Máriának, azóta ő az igazi viselője. A földi király, ha van, hatalmát a Koronától kapja.

*

A történeti alkotmány hívei szerint az új alkotmánynak ki kell mondania, hogy a föld és vele "valamennyi természeti erőforrás a Szent Korona tulajdona."

Másként: ezek a javak a közösség egészét illetik, sem törvénnyel, sem "a magántulajdon szentségének elvével" el nem vonhatók.

A környezetszennyezés, a természet kizsákmányolása, átalakítása, stb. mind ütközik a Szent Korona főségével.

Mivel a Szent Korona a szuverenitás hordozója, nem pedig a király, vagy a választáson éppen győztes párt, eszményien testesíti meg a népfelség elvét: "a polgárok egyenlőségét, a főhatalom korlátozását."

A Szent Korona-tan hívei az Alkotmányba beírnák az Aranybullába 1222-ben beiktatott, majd az 1687-es országgyűlésen törölt "Ellenállási záradékot", ami lehetővé tenné a polgárok föllépését bármely önkényuralommal szemben.

*

A Szent Korona-tan némely hívei gyakran emlegetik nézeteik szakrális mivoltát. A szakrális magyarul szent.

A szent Isten minősége, meg azé az emberé, aki "Vele él és hal."

Ez a szó világot vet latin megfelelőjének, a szakrálisnak a varázsige voltára, babonás ürességére.

Európa, s benne a magyarság, sajnos, sosem élt szakrális társadalomban. A koronázástól még az érintettek, azaz a királyaink sem lettek szentek.

Örülnék neki, ha az új alkotmányba beiktatnák a Szent Korona eszméjét. A nemes eszmék sarkallják az erkölcsös életet: hogy kevesebbet hazudjunk, lopjunk, s próbáljuk nem tenni mással azt, amit magunknak nem kívánunk, s úgy szeretni felebarátainkat, mint önmagunkat.

Quigley: a "Tragédia és remény" (Tragedy and Hope) c. könyve 324. oldalán olvasható létfontosságú gondolatot Drábik János így foglalja össze:

"A leggazdagabb pénzügyi dinasztiáknak van egy világstratégiája: A központi bankok segítségével megszerezni a világ pénzrendszerének irányítását, majd pedig a politikai hatalmat, és feudális módon egy központból irányítani a világrendszert.

Az irányítást az évenkénti magántalálkozókon meghozott döntések szerint az arra kiválasztott személyek és csoportok végzik."

Éppen ezért a Magyar Országgyűlésnek nemcsak a szervezett közhatalom szabályozását, hanem az ország közéletére, gazdaságára, egyáltalán: a LÉTÉRE, megmaradására ma már a közhatalomnál is jóval erősebb befolyást gyakoroló szervezett magánhatalom szabályozását is meg kell oldania!

Erre egyetlen MEGOLDÁS VAN:
az ÚJ ALAPTÖRVÉNYBEN ki kell mondani a történelmi alkotmányunk jogfolytonosságát, amelyhez - a nemzet jövője érdekében - a mindenkori hatalomnak igazodnia kell.