Herczeg: Meghatott a szeretet, amit kaptunk

„Meghatott vagyok a szeretettől, amit kaptunk szerte az országból” – értékelte örömkönnyeivel küszködve Herczeg András klubmenedzser az elmúlt hetek eseményeinek sodró árját, kevéssel azután, hogy csapata, a DVSC–TEVA 2-0-ra (az oda-visszavágót összesítve 4-1-re) felülmúlta a bolgár labdarúgó-bajnokság győztesét, bejutva ezáltal a Bajnokok Ligája 32 csapatos főtáblájára.

Igazi, újságírónak való feladat volt jegyzetelni a budapesti BL-play-off éjszakába nyúló szakvezetői értékelését. Ratko Dosztanics Levszki-edző a csalódottságtól elhalt hangon beszélt, Herczeg András pedig alig bírt könnyeivel – a hazai sajtó munkatársai igazán megbocsátották volna neki, ha ezúttal sírva is fakad. Székely Éva óta tudjuk: „Sírnia csak a győztesnek szabad.” És a Loki kedd este győzött.

Elsőként Dosztanics mondta el véleményét a látottakról. „Gratulálok a Debrecennek. Semmit nem tudok elmondani a játékosaimról, mindent kiadtak magukból, ennyit tudnak” – fogalmazott, hozzátéve: „megpróbáltuk kiszolgálni a nagy utat megtett szurkolóinkat, akik igazán megérdemelték volna a jó játékot. Ezen a szinten már nincs bocsánat, minden apró hibánkért megbűnhődünk”. A bolgár mester fájó pontként emelte ki, hogy a meccsen – csakúgy, mint a múlt heti „odavágón” – nem volt, aki berúgja az 5-6 nagy gólhelyzetet, ám sietve elmondta azt is: „nem sietünk, keressük a megfelelő játékost, az egész világon góllövőt keresnek”. Mondandója végén némileg magabiztosabbra vette: „a meccset mi irányítottuk, a góloknál pechünk volt. A Levszki mindig így fog játszani, várjuk a sikert”. Milyen jó ezt végre nem egy egy magyar szakvezető szájából hallani...

S hogy miként foglalható össze akkor a magyar mester, Herczeg András debreceni klubmenedzser friss értékelése? A legminimálisabb változtatással közöljük: „nem találok szavakat, jelzőket, nagyon jó, csodálatos érzés volt, hogy ennyien kíváncsiak voltak ránk. Óriási felhajtás volt, ilyet még nem éltünk át. Meghatott vagyok a szeretettől, amit kaptunk szerte az országból”. A találkozó szakmai elemzésével is megpróbálkozott: „az első félidőben ránk erőltette akaratát az ellenfél, aztán végül racionális futballunkkal célt értünk, óriási elánnal küzdöttek a játékosok, és két csodálatos gólt lőttünk”. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy „a továbbjutásnak nem csak Debrecen örül; nagyon sok ember”. Arra a kérdésre, hogy melyik európai sztáralakulatokat fogadná legszívesebben a BL csoportkörében, nem adott meglepő választ: „mindegy, mert a Bajnokok Ligájában már mindenki klasszist képvisel, bizonyára minden találkozó nagy élmény lesz a labdarúgóknak”.

Herczeg eloszlatta a kételyeket az új igazolásokkal kapcsolatban, mondván „nem lesz új játékosunk” a BL-ben. A szakmázást folytatva kitért arra is, hogy a szófiai győzelem alkalmával a DVSC jobban játszott, mint a keddi visszavágón, Budapesten ugyanis már nem vállalták fel az „előrejátékot”, a labdás ember szerinte sokszor maradt tanácstalanul. (Érdekes ezen a ponton megjegyezni: a második magyar gól előtt tudósításunkban is arra figyeltünk fel, hogy Rudolf mennyire társ nélkül maradt a bődületes lövés előtti másodpercekben.) A két védekező-középpályás munkáját külön kiemelte, annál is inkább, mert Ramos és Varga még nem is játszottak együtt a Debrecenben... Még egy kényes kérdés elől megpróbált udvariasan elhajolni, miszerint „Mikor lesz már végre rendes stadionja Debrecennek?”. Herczeg nem létező bajusza alatt megeresztett egy halvány mosolyt: „Nagyon jól éreztük magunkat a Puskásban”.

(Bucsy Levente - lanchidradio.hu)