Erkel Ferencről,

nemzeti himnuszunk zeneszerzőjének

200.

születésnapjáról

Budakeszin a már hagyománnyá vált 

Erkel Napok keretében

ünnepségsorozat keretében elmékeztünk meg

A Himnusz-szobor

Az ünnepségsorozat a Himnusz-szobornál kezdődött, majd az Erkel-család hajdani nyaralóján elhelyezett emléktáblánál folytatódott. A zeneszerző unokahúga, a szíve miatt sokat gyengélkedő Erkel Róza sokszor töltötte Budakeszin a nyarakat, ahol időnként nagybátyja is meglátogatta. Erkel Rózát a budakeszi temetőben helyezték örök nyugalomra, sírját azonban az ötvenes években az iskola helyén volt régi temető felszámolásakor a földdel tették egyenlővé. Emlékét egy tábla őrzi az új általános iskola falán. Az ünnepség központi eseményei a Fő téri parkban 1993-ban felállított Erkel-szobornál zajlottak.

Tagai István polgármester köszöntötte az ünnepségen részt vevő Szabó Zoltánt, a Pest Megyei Közgyűlés alelnökét, Erkel Tibort, az Erkel-család leszármazottját, a gyulai Erkel Társaság alelnökét, a 

A volt Erkel - nyaraló

Zeneakadémia tanárát, az Erkel Társaság megjelent tagjait. 

A volt Erkel - nyaraló
A polgármester 
köszöntő beszédében kiemelte, hogy nem csak Erkel Ferenc születésének 200. évfordulóját, hanem a magyar Himnusz megzenésítésének 165. évfordulóját is ünnepeljük ebben az évben. 

Szabó István, a Pest Megyei Közgyűlés alelnöke, a rendezvény szónoka Erkelt nemzeti identitásunk jelképének nevezte a nemzeti himnusz, a nemzeti opera, a zeneakadémia és a magyar sakkélet megteremtésében játszott meghatározó szerepe miatt. 


Erkel Róza emléktáblájánál

az Erkel Társaság alelnöke,

a 2010-es emlékév szakmai fővédnöke, a család leszármazottja

és az Erkel-hagyaték őrzője,

aki a

budakeszi megemlékezéseket jelenlétével, erkölcsi és szakmai támogatásával minden alkalommal támogatta,
- D. Nagy András, a gyulai Erkel Társaság alapító tagja és titkára, helytörténeti és Erkel-kutató
- dr. Varga Miklós, a Szépítő Egyesület elnökségi tagja, az Erkel-szoborállítás segítője
- Pék Lajos, az Erkel Ferenc Művelődési Központ volt igazgatója (1985 – 2005), Balogh Géza Erkel-kutatásainak segítője, az Erkel Napok meghonosítója 

- Szabó István, a Pest Megyei Közgyűlés alelnöke

Az augusztus 19- városi ünnepségen további emlékplaketteket nyújtanak majd át. 

Emléklapot kapott
- Kocsis Liza, aki az Erkel Ferenc Művelődési Központ jelenlegi igazgatója 2007 novembere óta
- a gyulai Erkel Társaság és hat tagja, 
valamint az ünnepi műsorban közreműködő
- Ötvös Csilla, Bartók-Pásztory díjas operaénekes, aki Erkel Bánk bánjából Melinda áriáját, a Hunyadi Lászlóból pedig Gara Mária áriáját énekelte
- a Budapesti Huszárzenekar, amely szerepelt is az ünnepségen
- a Budakeszi Népdalkör és 

Farkas Gyula

- az Edelmann Rezső Vegyes Kórus Nagyné Starcz Teréz vezényletével.

A kórus a Himnuszt,

az Erkel megzenésítette Szózatot

és az Éljen hazánk,

magyar nemzetünk! című kórusművet adta elő.

Az Erkel Napok elmúlt húsz évére Farkas Gyula emlékezett: 1988-ban rendezték meg Budakeszin az első június eleji zenei fesztivált Tarnainé Hedry Mária és Pék Lajos szervezésében.

Az elmúlt két évtized alatt nemzetközi hírű magyar művészek és együttesek léptek fel és mutattak be sokszor zenetörténeti érdekességeket a budakeszi közönségnek.

Este Erkel Ferenc műveiből adott koncertet a Budakeszi Zákányi Zsolt Református Vegyeskar Barlay Zsuza vezényletével.

A műsorban közreműködött Szakács Ildikó és Kovács Barna énekművészek és Kassai István, Liszt-díjas zongoraművész.

Forrás:
Koós Hutás Katalin
Fotók: Salamon László