Gedeon a kakassal a kútban.

Egyszer volt hol nem volt egy Kiskolimbiáciás János, aki igaz falun élt, Kopaszerdőskarácsonyon, de félig meddig a városban is élt és dolgozott. Miért csak félig. Nos, hát regényeit, meséit, verseit Kopaszerdőskarácsonyon írta, de a városba vitte be kinyomtatás végett, és ott szerkesztette a Lacamacuspacai Újságot, ami igen kedvelt verseit és meséit, amik voltak, akik meg nem olvasták, azok is használták valamire ezt meg azt csomagoltak bele.  Kiskolimbiáciás Jánosnak csak tíz hold földje volt, azt meg bérbe is adta, meg egy háza is volt, abban lakott, továbbá egy igen kackiás, szép tollú kakasa. Bosszúsága csak a kakassal volt, mert az gyakran megszökött, elfutott, más kakasokkal kakaskodott, máskor meg csak tyúkocskáinak udvarolgatott. Ez a János igen csinos legény volt, a leányok meg igencsak megfordultak utána falun is, városon is, pedig az ilyen kíváncsi forgolódás nem illő dolog, de ő nem kakaskodott nagyon senkivel. Egyszer a kakas az erdőszélen csipegetett fel ezt meg azt. Arra járt egy csavargó, becenevén Rókarántós Károly, azt gondolta, hogy a sült kakas jobb, mint a tollas. Az ebéd szempontjából igaza is lett volna.. Igen meg akarta fogni a kakast, de az elfutott, futott. Károly meg utána. Az erdőben egyszerre csak eltűnt a kakas. Károly bámult egy darabig, elég bambán, de azután, nagyon okosan, elment málnát keresni magának vacsorára.. A kakas beleesett egy erdei kútba, amelynek alján víz nem volt, de sok korhadó falevél igen. Kiugrani, felszállni belőle nem tudott, mert ahhoz túl mély volt a kút. Kapirgálni tudott benne, ezt is meg azt is, azt meg is tette. Másnap hajnalban ki is kukorékolt a kútból. Ez a reggeli Kukurikú odacsalt egy puskás embert, aki ráadásul rövidlátó volt. Ha nem volt rajta a szemüveg, akkor nem is látott messze. Most rajta volt, de a szemüveg nem tehetett viselője vadászati ismereteinek hiányosságairól, melyek miatt ez az ember így kiáltott le a kútba. Mit csinálsz lent, te kukurikús hangú fácán. A kakas ugyan nem világosította fel az urat, aki egyébként Girbesgörbös Gedeon volt, a Lacamacuspacai bank igazgatója volt.. Ez a Gedeon nem tudta eldönteni lelője e kukurikús hangú fácánt, vagy inkább szabadítsa ki a kútból. Ez okból puskáját a kút peremére tette, vadászati kézikönyvét pedig elővette. Nem tudni, hogy Gedeon pontosan min csúszott meg, de tény, hogy belesett a kútba. Melléje esett a szemüvege is, ami nagy szerencse volt a kakas számára, mert így kiderült, hogy ő nem fácán. A puska viszont fent maradt. Egyébként Gedeon nem ütötte meg magát, mert a kútban vastag avarréteg volt, és a nagyot ugró kakasra sem esett rá, ami a kakas további szerencséjét jelentette. Gedeon kiáltozott, amihez időnként a kakas is hozzásegítette szép hangjával. Mindketten berekedtek, nem elég, hogy a kútban ott rekedtek. Arra vetődött Csalósanmacskaföldi Péter, aki kicsit alkalmi tolvaj volt, de azért kissé részeg volt, nem nézett le a kútba. A puskát viszont megtalálta, elvitte, de nem azért, hogy becsületes megtalálóként leadja a rendőrségen. Úgy vélte, hogy nem jó az a túlzott becsületesség.
Kopaszerdőskarácsonyon Kiskolimbiáciás János sokáig kereste a kakasát. Végül nem jutott más az eszébe, mint, hogy kihirdette a kocsmában, hogy három csókot ad annak a leánynak, aki megtalálja az ő kakasát, és visszahozza neki.  A kopaszerdőskarácsonyi leányok erre mind kijelentették fütyülnek János csókjaira. Ugyanakkor titokban mind annyian nekifogtak a kakas keresésének. A legények közül egyedül Csalósanmacskaföldi Péter követte őket, aki tizenkét kakast is talált különböző baromfi ólakban, de még ráadásul jó néhány tyúkot is kinevezett kakassá. Ám ezek közül egyet sem vitt Jánoshoz, mert nem tartott igényt János csókjaira. Ez okos dolog volt részéről, az viszont már nem, hogy a kocsmában bepálinkázottan a talált puskáról is fecsegett. Élt Kopaszerdőskarácsonyon volt két nagyon szép és kedves leány. Mindketten tanítónők voltak, de csak Erdősnagypalánki Éva tanított az iskolában, Illatoskalamillásréti Lilla nem, mivel utóbbi leány nem szorult rá, hogy iskolásnebulókkal vesződjön apjának százhúsz hold földje volt, ami nem kevés, ha a fele gyümölcsfákkal telis tele volt. A két leány barátnő volt. Mindkettőnek tetszett Kiskolimbáciás János, de Évának nagyon, de nagyon, Lillának meg csak tetszett. Ám együtt keresték a kakast, titokban, miközben nagyokat nevettek, a csókokon meg majd kiegyeznek egymással és Jánossal, ha megtalálják a szép farktollas madarat. No és az erdőben valóban megtalálták. Ám mekkora volt a meglepetésük, amikor meglátták a kútban, a kakas mellett, a városi legényt, Girbesgörbös Gedeont, a bankigazgatót. Gedeonnak mindkét leány első látásra megtetszett, de második látásra Lilla még inkább. Kérte őket segítsék ki a kútból, a kakassal együtt, akivel a kútban összebarátkozott. Nem úgy van az kiáltott le Gedeonnak Lilla. Kiskolimbiáciás János három csókot ígért a kakas megtalálójának. Annak fele az enyém. Te hány csókot ígérsz nekünk. Gedeon ismerte Jánost, gyakran olvasott tőle ezt meg azt a Lacamacuspacai Újságból is. Évát és Lillát is ismerte. Neki is vágott az esze, mert nem minden bankigazgató igazgat csupán az odakészített iratokra neve ráfirkantásával. Így szólt. A kakast tulajdonképpen én találtam meg, a kútban, így nekem járna János három csókja, de nekem nem kell. Én átengedem közületek annak, aki ezt kéri. Ám az én megtalálásomért nem fukarkodnék a csókkal, ha olyan gyönyörű leánynak adhatnám, mint te, Lilla. Emlékszel, hogy a múltkori bálon is milyen nagyra kerekült szemekkel bámultalak. A két leány nevetett, majd Lilla megjegyezte. Ha továbbra is csak bámulni vagy hajlandó, akkor maradj lent a kútban.
Gedeon megijedt, bár a leányoknak eszük ágában sem volt őt cserbenhagyni, kútban hagyni. Törtek egy igen hosszú ágat, lenyújtották a kútba. Gedeon az oldaltáskájába tette a kakast. A két leány, igaz, nem könnyen, de együttes erővel mégiscsak kihúzta Gedeont a kútból, kakasostól. A történet a továbbiakban jól alakult, mert senkinek sem esett kútba, amit kívánt. Éva csak Jánostól kapott csókokat, később meg eljegyzési gyűrűt, és ezzel igen elégedett volt. Lillát Gedeon halmozta el csókokkal, meg adott neki a szerelem jelét jelentő ujjra valót is. Mindkét lakodalomról nagy terjedelemben, képekkel számolt be a Lacamacuspacai Újság. Utóbbi képeken még az újságba csomagolt ponty is csodálkozott, csak úgy tátogott, mint a halpiacon.