Gulyás Dénes

          Pest megye 10-es  számú         választókerületének országgyűlési képviselője  

  Rázga Miklós közösen pályázott

a Pécsi Nemzeti Színház vezetésére

Csütörtökön egyhangúlag, ellenszavazat nélkül  választotta a város közgyűlése a Pécsi Nemzeti Színház igazgatójának

Rázga Miklóst !

     Nagy Csaba, Pécs alpolgármestere Rázga Miklós megválasztását azzal indokolta, hogy a színművész hosszú évek óta dolgozik a Pécsi Nemzeti Színházban, ismeri a várost, az itt élőket és a társulatot.

Nagy Csaba alpolgármester amellett, hogy kiemelte, miket is várnak el a színház jövőbeni vezetésétől – látszódjon a jövő, fel tudja vállalni a város által preferált erős zenei életet, a balett tagozatot a hagyományőrzés mellett újítsa meg, ismerje a helyi viszonyokat – utalt arra, hogy a politika évente kétszer foglalkozik a színházzal, amikor a költségvetését tárgyalja és amikor utána elszámoltatja a közpénzek felhasználásáról.

Azt persze nem lehetett kikerülni, hogy 2009-ben azzal szembesült a jelenlegi városvezetés, hogy évek-évtizedek óta romlott az épület állapota, és most tízmilliókat kell fordítani a felújításokra.

Az erkély rekonstrukciója mindjárt 45 millió forint – már megrendelték a Zsolnay-kerámiákat –, de sürgető feladat a raktárbeázás megszüntetése és a zenekari árok rendbetétele.

És akkor még nem beszéltünk a gépészet, technika megújításáról.

Az biztos, hogy az erkély felújításán túl a nagyobb beruházások nem fognak megkezdődni 2011-ben, de a város folyamatosan ütemezi majd lehetőségeihez mérten a forrásokat.

Persze ezek nem annyira szakmai kérdések, erre Rázga Miklós igyekezett megadni az aktuális válaszokat.

- A pályázatomban három hangsúlyos pont volt – emelte ki az új, február 16-ától regnáló színigazgató.

– Az ifjúsággal ismét megszerettetni a teátrumot, akár jogilag is rendezni a Pécsi Balett sorsát, és erősíteni az operatagozatot. Utóbbiban az évente egyszeri bemutató mellett mindig lesz egy pluszfeladat, jövőre egy operakorszakokat átívelő, a fiatalságot vonzó előadássorozatot tervezünk, amelyhez nagy segítség lesz a nemzetközi hírű Gulyás Dénes.

Az biztos, hogy stílusban, koncepcióban váltást tervezek, de ugyanakkor szeretném megőrizni a hagyományokat, mint például a Balikó Tamás nevével fémjelzett népszínházi törekvést.

Mindenképpen szeretném elérni, hogy egy bemutató a Pécsi Nemzeti Színházban egy igazi társadalmi esemény legyen, amiről utána napokig beszél a város.

Rázga Miklós azt mindenképpen szeretné elérni, hogy minél szervesebben ágyazódjon a város közegébe a színház, ahogy fogalmazott, ki kell használni, hogy a centrumban egy önálló, patinás épülete van a társulatnak.

- Terveim között szerepel a családi színházlátogatás megerősítése, amikor a nagyszülők, szülők, gyerekek közösen találják meg az élményt – mondta Rázga Miklós.

– Szoros kapcsolatot igyekszem kialakítani a pécsi művészeti, szellemi élettel, az iskolák irodalomtanáraival. A kötelező tananyagban rengeteg olyan színmű van, ami páratlan lehetőséget nyújt az együttműködésre, úgy gondolom, ennek a bérleti rendszerünkben is tükröződnie kell. Jó példa a szolnoki, ahol Ádámok és Évák jeligével a különböző középiskolai színjátszó csoportok vitték színre Az ember tragédiája egyes színeit, és ebből született egy közös produkció.

Úgy gondolom, vannak olyan lehetőségek, hogy díszletet nem igénylő darabokkal, részletekkel jelenjünk meg az iskolákban, ezzel mintegy kapcsolatot építve az ifjúság felé.

Az biztos, hogy erősíteni kell a társulaton, hiszen az elmúlt évben hatan távoztak, ezért március elsejével minden mostani tagnak szerződést ajánlok. A nagy tartalékokat a kamaraszínházban látom, de ahhoz, hogy ezt kihasználjuk, emberek kellenek.

(Móczán Zoltán - Pécsi Napilap)

Rázga Miklós közösen pályázott a Pécsi Nemzeti Színház vezetésére a nemzetközi hírű operaénekessel, Pest megye 10-es választókerületének országgyűlési képviselőjével, Gulyás Dénessel. Rázga Miklós elképzeléseit már megválasztása után bemutattuk honlapunk olvasóinak, most Gulyás Dénes vázolja fel terveit.

Az már a beszélgetés elején kiderült, és ezt a múló percek csak megerősítették, Gulyás Dénes élete az opera, él-hal a műfajért, és ha ez a lelkesedés, tenni vágyás a világot megváltó deszkákon is megjelenik, akkor kihagyhatatlanok lesznek a pécsi produkciók.

Nem csak azoknak, akik most is kedvelik az operát, hanem azoknak a fiataloknak is, akik életkoruk, érdeklődési körük miatt esetleg eddig nem nagyon szimpatizáltak a színházi előadások ezen ágával.

- Meggyőződésem, hogy a műfaj túlélése a fiatalok kezében van – árulja el hitvallását Gulyás Dénes. –

Átfogó, összetett munka vár ránk, nagy feladat kinevelni a közönségünket, és ebben főleg a most általános és középiskolásokra alapozunk.

Rázga Miklós már felvette a kapcsolatot a pécsi iskolákkal, ahol az irodalomtanárokkal a prózai előadásokra vonatkozóan, az ének-zenetanárokkal pedig az opera esetében fogunk reményeink szerint gyümölcsöző együttműködést kialakítani.

Sok apró lépéssel kell kialakítani a gyermekek, tinédzserek körében az igényt, az érdeklődést a színház és annak minden porcikája iránt, hiszen nem is sokára ők lesznek azok, akiket közönségünknek szeretnénk tudni.

Ennek egyik eleme lehet egy zenetudóssal havi rendszerességű zenetörténeti kitekintést, kalandozást nyújtani számukra, amivel fokozatosan vezetjük be őket a sokuk számára ma még talán kissé ismeretlen világba.

Gulyás Dénes fellendítené a pécsi operatagozatot !

Ehhez hasonló kísérletbe fogott bele nem is olyan régen a Pannon Filharmonikusok például a Csigaház vagy a Segítség, komolyzene programjával, vetettük fel Gulyás Dénesnek.

- A Pannon Filharmonikusokkal nagyon jó a személyes kapcsolatom, mint ahogy az operaszakmában dolgozó tapasztaltabb vagy éppen most szárnyait bontogató tehetségekkel is – válaszolta Gulyás Dénes.

– Az opera és a komolyzenei koncertek közti rokonságot nem lehet eltagadni, de az opera mégis más, benne van a színház izgalma, az énekes személyisége „lejön” a színpadról.

Ugyanakkor az is vitathatatlan, hogy a vokális előadások, egyéni koncertek, dalestek az opera szereplőinek tudását, készségét is fejlesztik, nem beszélve arról, hogy ezek szerves részei lehetnek annak a programnak, amiről az elején beszéltem.

Mint ahogy az iskolákban történő megjelenések, a kamaraszínház bevonása az énekes előadásokba. Említsük meg ismét a Pannon Filharmonikusokat és ezzel együtt a Kodály Központot is, két ilyen, nemzetközileg is elismert értéket mi sem hagyhatunk figyelmen kívül, szoros és jó együttműködésre van szükség.

Színházi berkekben közismert, hogy az opera a legköltségesebb műfaj, sokkal több kell hozzá, mint egy prózai előadáshoz, vagy egy egy-két szereplős kamarai darabhoz.

- Huszonöt éve dolgozom ebben a szakmában, higgye el, már sok mindent láttam, így azt is, hogyan lehet különböző ötletekkel olcsóbbá tenni egy-egy produkciót

– reagált Gulyás Dénes. – Pécsett pillanatnyilag négy közalkalmazotti státuszban dolgozó énekes van, közülük az egyik éppen szülési szabadságát tölti. Tudom, hogy igen nehéz újabb közalkalmazotti státuszokat szerezni, de abban is biztos vagyok, nem ez az egyetlen üdvözítő megoldás, akad még néhány lehetőség.

A legfontosabb, hogy megtaláljuk azokat az embereket, akik szívesen működnek együtt a közös célokért, velük meg tudjunk állapodni a részletekben, és mindegyikünk teljes szívvel vesse magát a munkába.

Persze rögtön az elején tisztázni kell az anyagi helyzetet, lehetőségeket, de abban is biztos vagyok, ezeken szponzori, pályázati pénzekkel lehet javítani a jövőben.

Miután ismerek mindenkit Magyarországon és szinte mindenkit külföldön is, aki ebben a szakmában dolgozik, én a lehetőséget és a célt látom.

A színészek körében elterjedt, hogy egy-egy vezetőváltás esetén félteni kell a jövőjüket, de Rázga Miklóssal mindketten úgy gondoljuk, a pécsi társulatnak nincs miért rettegnie.

Gulyás Dénes amellett, hogy a pécsi operatagozat vezetője lesz, országgyűlési képviselő is. A két feladat összeegyeztetésének kérdésére frappánsan felelt.

- Nem idegen tőlem ez a munkaritmus, huszonöt éve napi 10-14 órát dolgozom, a Parlamentben hétfő reggeltől szerda délig tart a munka, utána irány Pécs, és ha kell, vasárnap estig itt leszek minden héten.

M. Z.

Gulyás Dénes 1954-ben született, tizenkilenc évesen bejutott a Zeneakadémiára, ahol 1978-ban operaénekesi és művésztanári diplomát szerzett. 1979-ben 2. díjat nyert a pármai Giovani Cantanti Lirici versenyen, valamint 1982-ben az első nemzetközi Luciano Pavarotti énekversenyen I. helyen végzett.

Magánénekese volt a budapesti Operaháznak és a Szegedi Nemzeti Színháznak, vezette a győri Kisfaludy Színház operatársulatát és a budapesti Nemzeti Színház zenei tanácsadójaként életre hívta a refektóriumban a kamarakoncertek sorozatát.

1995 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ének tanszékén tanít. Nős, három gyereke van, a FIDESZ országgyűlési képviselője.

Érdemes művész, Kiváló Művész, A Köztársaság Elnökének Érdemrendje és a Magyar Művészetért Díj kitüntetettje.

Forrás: pecsinapilap.hu, kultúra.hu

Szerk.: Szathmáry Olga Ottilia