Vigyázz, veszélyes!

Eltúlozták a sertésinfluenzát? — tette fel a kérdést az amerikai CBS News, miután kimerítő oknyomozó munkát végzett.
A kereskedelmi hírcsatorna megdöbbentő felfedezést tett az amerikai újinfluenzás megbetegedések számával kapcsolatban.
A világszerte reklámozott úgynevezett sertésinfluenza vagy újinfluenza áldozatainak pontos számáról eltérőek az adatok.
A WHO legfrissebb, október 23-i adatai szerint az egész világon 415 ezer ember betegedett meg a H1N1-vírustól és 4999-en haltak bele a fertőzésbe. Az európai járványügyi központ (ECDC) másképpen látja, ők 5382 halottról számoltak be.
Az ECDC adatai szerint Észak- és Latin-Amerikában van a legtöbb halálos áldozat: Brazíliában 1368, az USA-ban 593, Agentínában 560 ember halt meg az újinfluenzában.
Európában a legtöbb halott Angliában van, ott összesen 128-an haltak meg.
A WHO az adatok közlésekor mindig figyelmeztet arra, hogy mivel az államokat már nem kötelezik minden egyes eset kivizsgálására és jelentésére, a valós számok ennél nagyobbak lehetnek.

Vagy kisebbek?

Vagy egyáltalán semmi közük nincs sem az újinfluenzához, sem a régi, évente jelentkező szezonális influenzához?
Az utóbbi, nem kevéssé megrázó következtést vonhatjuk le az amerikai CBS News kereskedelmi hírcsatorna ok-nyomozó riportja után.
De van ennél is megrázóbb tény.

A magyarországi médiumokat a Demokrata kivételével egyáltalán nem érdekelte ez a rendkívül fontos hír, elért lapunk most minden túlzás nélkül mondhatóan sorsdöntő jelentőségű információkat közöl olvasóival.

Amerikai trükkök

Eltúlozták a sertésinfluenzát? – tette fel a kérdést múlt héten az amerikai CBS News.
Akiknek az USA területén az elmúlt hónapokban a betegségét úgy diagnosztizálták, hogy „valószínűleg újinfluenzás", vagy „újinfluenza-gyanús", azok nagy valószínűséggel egyáltalán nem az újinfluenzát kapták el.
Sőt lehet, hogy még influenzásak sem voltak – állítja a hírcsatorna.
Július végén az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványügyi Központja (CDC) eléggé meglepő módon arra hívta fel az amerikai tagállamok illetékes szerveit, hogy állítsák le az újinfluenzával kapcsolatos vizsgálataikat és fejezzék be a megbetegedések adatainak mérését.

Ezt a hihetetlen lépést azzal indokolták, hogy felesleges pazarolni az erőforrásokat a vizsgálatokra, ha az amerikai kormány már kinyilvánította, hogy járvány van, az Egészségügyi Világ¬szervezet (WHO) pedig már június elején világjárvánnyá minősítette az újinfluenzát.

A CDC a felhívást viharos gyorsasággal, egyik napról a másikra tette közzé: „a CDC holnaptól nem közöl adatokat a H1N1- ről"– állta szervezet honlapján július 24-én.
A döntést olyan gyorsan hozták meg, hogy a tagállamok véleményét nem vették figyelembe, pedig sok egészségügyi tisztviselő tiltakozott a vizsgálatok és a mérések leállítása ellen, mondván, arra azért van szükség, mert egy olyan új és gyorsan változó vírussal van dolguk, amelyik epidemológiailag teljesen más, mint a rendes Influenza.
A tényleges adatok, tendenciák ismerete pedig sorsdöntő lehet.
Teltek a hónapok, beköszöntött az ősz...

Miután a CBS News újságírói hiába kérték a letiltásig beérkezett adatokat a CDC-től, az információs szabadságról szóló törvényre (Freedom of Information Act) hivatkozva kérelmet nyújtottak be az Egészségügyi Minisztériumhoz.
Mivel a minisztériuma kérelemre még két hónap múlva sem válaszolt, az újságírók az egyes tagállamokhoz fordultak adatokért.
Ötven államtól kérték be a vizsgálatok leállítása előtti Újinfluenzás megbetegedésekre vonatkozó laboratóriumi adatokat.
A beérkezett adatok megdöbbentőek voltak.
Az esetek túlnyomó többségében a megbetegedések nemhogy az újinfluenzával, de a szezonális influenzával sem voltak összefüggésbe hozhatók, annak ellenére sem, hogy olyan páciensektől vettek mintákat, akikről a tünetek vagy bármi más alapján (például Mexikóban jártak) okkal feltételezték, hogy sertésinfluenzásak lettek.

A CBS Neves által megkérdezett egészségügyi szakértők szerint a betegeknek valamilyen légúti fertőzésük volt, aminek semmi köze sincs sem az újinfluenzához, sem a szezonálishoz.
A hírcsatorna felhívta a figyelmet, hogy számos olyan esetben, amikor a betegek diagnózisa csak a tüneteken alapult és nem a laborvizsgálatokon, veszélyesebbnek tüntették fel az újinfluenza járványt, mint amilyen az valójában.
Például amikor szeptember 22-én elterjedt az amerikai médiában a hír, hogy a washingtoni Georgetown Egyetemen 250 diák fertőződött meg a H1N1 vírussal, a fertőzött diákokra vonatkozó számadat csupán becsült érték volt, amely nem laboreredményeken alapult, hanem azon, hogy az egyetemre járó diákok közül hányan keresték fel influenzásnak látszó tünetekkel a háziorvosukat, vagy hányan hívták fel közülük a H1N1 forródrótot.
Holott józanésszel is belátható, hogy laborvizsgálatok nélkül lehetetlen megállapítani, hány diák lett újinfluenzás.

Magyar változatok

A fenti esethez kísértetiesen hasonlít, ami Magyarországon, egy csepeli általános iskolában történt szeptember elején.
„Egy teljes iskolát fertőzött meg a H1N1 Csepelen" – hirdette a Tények című hírműsor szalagcímben, majd a tudósítás első mondata így hangzott: H1N1-gyel, vagyis az újinfluenzával fertőződtek meg száztízen egy csepeli iskolában."
A nyilvánvaló hazugságot szinte kivétel nélkül mindegyik híradás átvette:
" ÁNTSZ megerősítette, hogy új típusú influenza fertőzõtt meg több mint száztíz embert, diákokat és tanárokat is egy csepeli iskolában" — állította például az origo.hu is.

A valóság ezzel szemben az volt, hogy a laborvizsgálatok után csak négy diákról lehetett teljes bizonyossággal állítani, hogy újinfluenzás, ugyanis a beküldött hét mintából csak négy esetben mutatták ki a H1N1-et.
Az első tömeges – négyfős – magyar újinfluenza-járvány egyébként csak annyira volt veszélyes, hogy a gyerekek fele – azaz két diák – pár nap alatt meggyógyult, és senkit sem kellett kórházban ápolni.
A tanévkezdéskor vizionált tömeges diák- és tanár-megbetegedések elmaradtak, annak ellenére, hogy naponta sulykolták a nyilvánosságban, hogy az oktatási intézmények lesznek majd a járvány első szóinú gócpontjai.
Lehet, hogy az újinfluenza vírusa nem tud magyarul.

Kipukkadt a léggömb

Nemcsak a CBS News, hanem a New York Times is azt állítja, az új vírus nem veszélyesebb a szezonális influenzánál.
A tekintélyes napilap arra hívja fel a figyelmet, hogy ha a jelenlegi folyamatok így folytatódnak tovább akkor az új vírus kevesebb embert öl meg és kevesebben kerülnek kórházba, mint a szokásos őszi-téli influenza időszaka alatt, amikor átlagosan 36 ezren halnak meg, és 200 ezren szorulnak kórházi kezelésre Amerikában.
A statisztikák szerint a hagyományos influenzajárványok idején naponta átlag 260 amerikai hal meg.

„Ez csak, nevében influenzajárvány" – írta a Washington Times október 20-án.
A lap emlékeztetett arra, hogy az egészségügyi tanács két hónappal ezelőtt azt jósolta,
októberre a halálos áldozatok száma az Egyesült Államokban 30-90 ezer lehet.
„Mára sokunknak már halottnak kéne lennünk"– fogalmaz ironikusan az amerikai napilap.

A gyengélkedő vírus helyett az oltóanyaggal kapcsolatos bizonytalanságok terjednek.
A legújabb vita a várandós anyák oltásával kapcsolatban alakult ki.
 
Az Infektológiai Szakmai Kollégium több vonatkozásban bírálta a kifejlesztett vakcinát, többek között a benne lévő higany miatt.
 
A szervezet szerint az oltóanyagban lévő higanyszármazékok kiürülési idejének meghatározása a terhes és szoptatós anyákra és a gyermekekre vonatkozóan egyszerűen nem igaz.

Hasonló véleményen van dr. Mészáros G. László biokémikus is, aki arra hívta fel a Demokrata olvasóinak figyelmét, hogy a vakcinával együtt körülbelül ötven mikrogramm higanyt is a szervezetünkbe fecskendeznek, a vakcina sterilitását biztosító thimerosal ne" vegyülettel.

– A FDA, az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyezési Hivatal szerint a biztonságos higanybevitel 0,1 mikrogramm egy testsúlykilogrammra vetítve, naponta.
Ez azt jelenti, hogy az ötvenmikronnyi higany csak egy ötszáz kilós ember számára biztonságos.
Az FDA által meghatározott szint feletti higanybevitel pedig kisebb-nagyobb, elsősorban neurológiai és immunrendszeri zavarokat okoz
– mondta a Demokratának dr. Mészáros G. László, aki szerint tanulmányok bizonyítják, hogy a terhes anyákba kerülő nehézfémek, különösen a higany, a magzatban akkumulálódnak.

Czeizel Endre szerint viszont bűn lebeszélni a terhes nőket a H1N1 elleni oltásról, mert az oltóanyag semmilyen fejlődési rendellenességet nem okoz a magzatokban.
A csecsemő hat hónapig védett lesz az új típusú influenza ellen, ha az anya a terhesség hónapja alatt beoltatja magát a H1N1 elleni védőoltással – érvelt a genetikus.
 
Székely Tamás egészségügyi miniszter ugyanakkor nem tagadta, hogy Magyarországon az oltóanyaggal kapcsolatos klinikai kísérleteknél terheseket nem oltottak be, így nem lehet tudni, vannak-e az oltóanyagnak káros mellékhatásai a várandós mamák számára.

Dr. Keszthelyi Gyula is arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a terhességi és a magzati következmények nem ismertek, hanem a hosszú távúak sem, mert ezek jelentkezéséhez hónapok, évek kellenek.
 
A háziorvos internétes blogjában arra emlékeztet, hogy ,Czeizel Endre is azt állította 1986-ban, hogy Csernobilben a sugárzás a terhes anyákra sem lehet veszélyes.
Nemrégiben már úgy fogalmazott: ő annak idején a hivatalos helyekről kapott adatok alapján mondott véleményt a helyzetről".
 
Dr. Keszthelyi felteszi a kérdést: hogyan lehet hinni Czeizel Endrének, „aki már huszonhárom évvel ezelőtt is ekkora kapitális baromságot nyilatkozott pusztán azért,
hogy a közvélemény félrevezetése itthon sikeres lehessen?"

A lakosság már döntött

Mindeközben nemhogy az újinfluenza elleni vakcina nem fogy, de a szezonális influenza elleni sem.
Háziorvosok panaszkodnak arról, hogy olyanok sem kérik a rendes influenzaoltást, akik eddig minden évben beoltatták magukat.
A Nemzeti Egészségügyi Tanács úgy fogalmazott, a lakosság „ingatag és tartózkodó" az oltással kapcsolatban, ami részben az ellentmondásos szakmai véleményeknek, részben a "féktelen és gátlástalan ellenkampánynak" tudható be.
Az Egészségügyi Minisztérium feljelentést is tett az ügyészségen, mert „a légből kapott információk szándékos terjesztése megvalósíthatja a közveszéllyel fenyegetés, illetve a törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás bűncselekményét" és elbizonytalanítják a lakosságot, ami a járvány elleni sikeres védekezést kockáztatja.

Az ügyészség a minisztérium feljelentését elutasította. Székely Tamás szerint rémhírterjesztés az is, amit több orvos is állít, hogy aki már valaha volt influenzás, vagy kapott már védőoltást életében (ez a lakosság minimum nyolcvan százalékáról elmondható), az két-három nap alatt enyhe lázzal átvészeli a betegséget, hacsak más egyéb betegsége miatt nincs életveszélyben.
 
Ezen lehetne vitatkozni, az viszont vitathatatlan tény, hogy a csepeli iskolában kitört járvány kikürtölése jókora rémhírterjesztés volt.

Az oltóanyag iránt egyébként nemcsak hazánkban, hanem szerte a világon csekély az érdeklődés.
 
Egy francia közvélemény- kutatás adatai szerint a lakosság 82 százaléka biztosan nem, vagy valószínűleg nem fogja magát beoltatni.
Németországban mindenkit ingyen oltanak, mégis a lakosság alig 20 százaléka tervezi, hogy beoltatja magát.
 
A németekben egyébként akkor rendült meg a bizalom, amikor kiderült, hogy a kormány és a magas rangú tisztviselők nem ugyanazt az oltóanyagot kapták, mint a hétköznapi emberek.

Az oltóanyag iránt csak Amerikában nagyobb az érdeklődés, ott sem azért, mert az amerikaiak jobban félnének a járványtól, vagy jobban bíznának az oltóanyagban.
A CDC igazgatója is elismerte, hogy a kereslet a vakcinák iránt azokban az államokban nagy, ahol jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő oltóanyag.
Amiből hiány van, az iránt megnő a kereslet.
Magyarországon a hamarosan gőzerővel beinduló kampány azonban már a hiány rémképével sem tud operálni, mert mint tudjuk, az Omninvest hatmillió vakcinát gyártott le.
 
De talán nem is az oltóanyag iránt rendült meg az emberek bizalma, hanem azoknak a szerveknek a szavahihetősége kérdőjeleződött meg, amelyek világjárványról és halottak millióiról vizionálnak.

Viccnek is rossz

A CBS News riportja után feltehetjük a kérdést, milyen adatokra alapozza a WHO és az amerikai kormány, hogy világjárvány van?
Ugyanis a betegség statisztikai adatai ezt nem támasztják alá.
Az állítólagos sertésinfluenza-járvány tavasszal indult Mexikóból, ahol akkor mintegy kétezer megbetegedés mellett 80 volt a halálos esetek száma.
Ez a 107 milliós lakosság 0,0001 százaléka, azaz 1 millió 337 ezer mexikóira esett egy haláleset.
Ennél többen halnak meg ott bármilyen más fertőző betegségben.

A legfrissebb, októberi adatok szerint a betegséget Mexikóban eddig összesen 37 ezer ember kapta el.
A halálos áldozatok száma 80-ról 250-re emelkedett.
Hasonló számokat kapunk kivétel nélkül minden egyes ország esetében, ha a lakosok és a megbetegedettek számát összevetjük, feltéve, hogy az egészségügyi hatóságok hajlandóak igazat mondani.
 
Magyarország lakossága durván tízmillió fő, ebből a legfrissebb adatok szerint 297-en fertőződtek meg az újinfluenzával, és négy halálos esetről tudunk.

Járványhelyzet hatályos törvények szerint akkor áll be Magyarországon, ha egyszerre húszezer megbetegedést észlelnek.
 
Ha azt is hozzávesszük, hogy a négy halálos esetet sem lehet teljes egészében a H1N1-számlájára írni, hiszen Falus Ferenc, országos tiszti főorvos csak a negyedik halálesetnél állította, hogy az illető a vírus első igazi hazai áldozata, akkor milyen adatokra alapozva mondja azt a WHO, hogy a világ népességének egy ezreléke, azaz hatmillió ember, s ebből Magyarországon kétezer válhat halálos áldozattá?

Vajon a világon a hírek szerint influenzában elhunyt ötezer ember közül hánynak a haláláért felelős kizárólag a H1N1?
Vannak-e arra vonatkozó adatok, hogy hány személy szenvedett egyéb bakteriális fertőzésben, ami már az újinfluenza előtt legyengíthette az immunrendszerüket?
Ha ezekre a kérdésekre tisztességes válaszokat kapunk, ami sajnos egyre kevésbé valószínű, akkor is ott fog motoszkálnia fejünkben néhány kínzóan égető kérdés:

A WHO miért akkor minősítette világ járvánnyá a H1N1 okozta influenzát, amikor a Föld hatmilliárd lakosából még csak 140 volt a halálos áldozatok száma, miközben az elmúlt száz évben több világjárvány is követelt egymilliónál több halálos áldozatot?
 
Ki terjeszt rémhíreket?
És miért?

Lass Gábor
Magyar Demokrata nov.4. szám