HAGYOMÁNYAINK

ÉS SZOKÁSAINK

December 31.SZILVESZTER

Ez az esztendő utolsó napja.
Ma tilos a mosás, ruhaszárítás, takarítás, hogy meg ne haljon valaki a családban!

Ilyenkor egész nap durrogtatnak.
Csikósok, kocsisok ostort pattogtatnak, kerepelnek, dudálnak, hogy elkergessék az óesztendőt és vele minden rontó szellemet.

Azt is mondják, hogy ma mindenki óvakodjék a szidástól, veréstől, mert akit ma megvernek, az egész esztendőben verést kap.

Este kezdetét veszi a mulatozás, bálozás.
Éjfélkor Boldog Új Évet kívánnak egymásnak az emberek.

Falvakban sok helyütt szalmabábukat visznek végig a falu főutcáján.
A falu határában meggyújtják, hogy égjen el az óesztendő minden rosszával, bújával, bánatával együtt!

Másutt pedig éjfélkor ajtót tárnak és befelé sepernek a küszöbtől, hogy a szerencse bejöjjön a házba!

Magyar babonák :
-Újév napján ne vigyünk ki semmit a házból mert  " elszáll a tehén haszna".

-Nem szabad baromfi húst ennünk, mert a baromfi elkaparja a szerencsénket .

-A hallal is jobb óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidékeken szerencsét hoz ( ahány pikkely, annyi pénz), másutt viszont baljós     állat , hiszen elúszik vele a szerencse .

-A gazdagságot többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani.

-A Dunántúl egyes részein úgynevezett tollaspogácsát sütöttek: a pogácsák közül előre kijelölték, melyik családtaghoz tartoznak, és egy-egy tollat szúrtak beléjük, majd a tollak sütés alatti sorsából következtettek az emberek sorsára. Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést.
Ismert szokás volt vidéken a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani.

-Erdélyi hagyomány a nagyobb ünnepeken – így húsvétkor és pünkösdkor is – a tüzeskerék-engedés. Szalmával betekert kereket meggyújtottak, és legurították a domboldalról. Úgy tartották, a kerék összeköti az óesztendőt az újjal.

-Ismert szokás volt vidéken a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani.

-A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra. A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe szórt egy kevés sót, és amelyikben reggelre elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérkezett, ha azonban a só megmaradt a hagymalevélben, akkor szárazságra lehetett számítani.

-Az új év első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. Ugyanígy kerülendő volt mosni, teregetni, varrni, fonni, ez akár a család egy tagjának halálát is hozhatja!

-Az új év első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. Ugyanígy kerülendő volt mosni, teregetni, varrni, fonni, ez akár a család egy tagjának halálát is hozhatja!

Szerencsét hozó ételek :

A malac, azaz malacsült

Disznóhúst azért érdemes ennünk, mert a disznó előretúrja a szerencsét. A ropogósra sütött malac boldog, minden szempontból ígéretes esztendőt jelent. Ezért még a megrögzött hitetlenek is boldogan ragadnak kést és villát a malacpecsenye láttán. A megszokott, sertéshúsból készült ételek, mint például a rántott hús, szóba sem jöhetnek, szerencsét csak a fül, a farok, a köröm és a csülök hozhat.

A lencse

A szerencsehozó szimbolika másik jellegzetes étele ugyanis a lencse. A már több mint ötezer éve fogyasztott hüvelyest január elsején, első étkezésként kell enni. Aki így tesz, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. Egyéb szemes termények is hasonlóan hoznak szerencsét: a köles vagy a rizs.
Ugyancsak bibliai történet az éhes Ézsaiásé, aki egy tál lencséért adta el elsőszülöttségi jogát.

Forrás: Internet

Szerk.: NETWORK Budakeszi Klub Szathmáry Olga Ottilia