Hertelendy László
A Táltos oktatja fiát

- Tiszteld a Napot, mert atyád Ő és atyja minden élőlénynek!

Áldozz neki minden reggel napkeltekor és köszönts Őt így!

Üdvözöllek fényes Nap, TURULU, téged, ki sugaraiddal beragyogod a földet és megtermékenyíted azt, mert életet nemzel belé és ezt az életet fenntartod.

Köszöntelek téged, ki megszabod a föld égi útját, téged ki irányítod a vizeket, a szeleket és uralkodsz mindenekfelett.

- Tiszteld a Földet, mert anyád ő és anyja minden élőlénynek!

Áldozz neki minden reggel napkeltekor és köszöntsd Őt így: üdvözöllek drága Földanyánk, BAU-DUG-ASSAU, téged ki életet adtál a földön minden élőlénynek, te vagy a bőség forrása, a csordultig telt edény, te vagy az élet, önmagadból adtál nekünk testet, melyet önmagadból táplálsz, és ha tagjaink elfáradnak, jótékonyan eltakarsz bennünk.

Köszönjük neked, hogy élsz és életed megosztod velünk.

- Tiszteld az életet és tartsd tiszteletben mindenki életét, emberét, állatét és növényét, csak annyit vegyél el, amennyi jár, amire feltétlenül szükséged van, csak akkor ölj, ha muszáj, de akkor ne tétovázz! Ha valaki életedre tör, ne habozz, inkább az pusztuljon ki éltedre tör!
- Tiszteld az ételt, mert Ő is élt, azért vált eledeledül, hogy téged tápláljon!

- Tiszteld a vizet és őrizd meg tisztaságát, mert az az italod, az az élet forrása, és az tisztítja meg testedet, tisztasága adja a természet és a te egészségedet!

- Tiszteld a levegőt, élettered az és tisztasága adja a természet és a te egészségedet!

- Tiszteld a természetet, őrizd meg annak tisztaságát és minden részletét, mert te is része vagy.

Ő maga az élet, a Földanyánk!

Ma is élnek még köztünk táltosok és sámánok…Az ősmagyarok vallásának alapja a sámánizmus volt. A kereszténység felvétele után királyaink halálra üldözték a sámánokat, és mindent elkövettek, hogy ősi hitvilágunk tárgyi emlékei és hagyományai nyomtalanul eltűnjenek. A “pogány” hit Szent István óta, minden üldöztetés dacára ma is él és öröklődik az idők végezetéig.

A csodák hátterében mindig fellelhető Isten, vagy olyan személy, akinek ereiben csörgedez még néhány csepp a Tanítók véréből. Ilyen személyek voltak szkíta, pártus, hun, avar, magyar fejedelmeink, királyaink és az ő táltos papjaik. Számukra magától értetődő volt az Ég fiának lenni, mert királyságuk, tudásuk az égből szállt alá, mint ahogy ezt sumér ékiratos táblák is tanúsítják.

A táltos

Lelki, testi gyógyító, radiesztéta, botanikus, diplomata, jogtudós, művész és nem utolsó sorban a magyar történelem tudója. Táltosai csak a szkíták­nak, pártusoknak, hunoknak, avaroknak, magyaroknak voltak és vannak. A táltos isteni ajándékként fogadja el küldetését, megtiszteltetés számára, örömmel végzi.

A táltos ép, egészséges, erős lelkű és testű ember, szuggesztív, méltóságteljes, tiszteletet, bizalmat ébresztő, hangja zengő, ruházata régen fehér volt, ma a kornak megfelelő, de mindenképpen tiszta, rendezett.

A sámán

A táltosoknál magasabb spirituális síkon mozog, amely állapot eléréséhez adományokkal rendelkezik. A sámán szó jelentése: “az ember,aki tud”. A sámán szót mai értelmében arra az egyénre értik, aki megváltozott tudatállapotában, révülésében is ura tud marad önmagának. Az irányított tudatállapotban gyakorlottakat, az eksztázis mesterét tekinthetjük sámánnak. A sámán feladata, szerepe igen sokrétű: gyógyít, jósol, jövendöl, a közösség összetartója, szellemi vezére. A nemzetségi hagyományok, imák, legendák, énekek őrzője, áldozati rítusok irányítója.

A sámándobok szerepe és tudatalatti hatása

A sámáni kultúrákban a dob az egyik legfontosabb kelléke volt a szellemvilágokba való utazásnak, emiatt sok helyütt a sámán lovának is nevezték.

A ritmikus dobszó hipnotikus ritmusa (kb. 3-4 Hz) segítette a sámánt annak a tudatállapotnak a kialakulásában, amely a gyógyításhoz, jósláshoz elengedhetetlen volt. Mai tudományos hipotézisek szerint a különféle tudatmódosító szerek, a ritmus és a szertartásos előkészületek hatására egy olyan transzállapot alakult ki a sámánokban, amely a paranormális képességeiket is felerősítette (telepátia, megérzés stb.)

A táltosok révülésük alkalmával megküzdenek egymással. Általában állatalakban csapnak össze. Sok helyen úgy vélték, viharos időjárás esetén a táltosok viaskodnak egymással. A küzdelemben a jó és a rossz táltost a dualisztikus mítoszokban szokásos szimbólumokkal jelölték, például a fehér magyar bika volt a jó táltos, a tarka bika pedig a gonosz német táltos. Szintén e mítoszokból származik, hogy a jó táltos csak külső segítséggel győzhet. A jó és a rossz örök küzdelméhez és a táltos lovakhoz kapcsolódó hiedelmek fennmaradtak a Szent László legendában is, abban a történetben, amelyben László herceg a leányrabló kun vitézzel párbajozik (és csak a leány segítségével tud győzni). E küzdelmet templomi freskókon és kódexek miniatúráin is ábrázolták. Az egyik freskón az előtérben a két vitéz küzd egymással, a háttérben pedig táltos lovaik viaskodnak.

Tűzönjárás

“Ahogy az ember lassú, kényelmes léptei alatt a parázsszőnyeg halkan ropog, és talpát kellemes meleg simogatja, kitisztulnak gondolatai, lecsöndesedik tudata. Megszűnik számunkra a külvilág. Csak az Ember és a Tűz.

A vörösen izzó, csillogó parázs,

a halk ropogás.

A füst illata, mely most egész más, megnyugtató. Mire ismét feleszmél, már a túloldalon van, visszanéz. Még nem igazán hiszi, hogy tényleg megcsinálta. De érzi, hogy megváltozott valami…”

Forrás: https://www.facebook.com/groups/nimrodgyermekei/;

 magyarno.com

Szerk.: Szathmáry Olga Ottília