HÚSVÉT ÜNNEPE

2015. április 5-én vasárnaptól

április 6. hétfőig tart

 

Húsvéti készülődés...

A húsvét története

A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más.

 

Közös eredete azonban,

a húsvét héber neve,

a pészah.

 

 

A szó kikerülést, elkerülést jelent.

 

 

 

Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett.

 

A níceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét,

ekkor vált el a két ünnep ideje.

 

A húsvét angol neve: passover,

átrepülést jelent.

Gyakorta használják az Easter elnevezést, mely a német Oster szóval együtt keresendő.

 

Őse egy germán istennő,

Ostara az alvilág úrnője,

ünnepe

a tavaszi napéjegyenlőség idején volt.

Lehet, hogy neve az East,

a kelet szóból származik,

s a napfelkeltére utal.

 

A szó a magyarban nem található meg,

de Csíkményságon

a húsvéti körmenet neve:

kikerülés, más vidékeken

a feltámadáshoz kapcsolódik.

A magyar szó:

húsvét, az azt megelőző időszak,

a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.

A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel,

melynek elemei a feltámadás,

az újjászületés.

 

 

Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik:

március 22 és április 25-e közé.

(Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is

i. sz. 325-ben)

Mint már említettük, a húsvét kialakulásában fontos szerepet játszik a zsidó húsvét,

a pészah.

E vallás tanítása szerint e napon ünneplik

a zsidók

az egyiptomi rabságból való menekülésüket.

 

Az Ótestamentum szerint a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra,

a zsidók kapuja azonban egy frissen leölt bárány vérével volt bekenve,

így az ő házukat "elkerülte".

Az Egyiptomból való kivonulás történetét

írja le a Hagada.

A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat.

 

Az előkészületi idő a nagyböjt,

amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére,

önmegtartóztatására tanít.

 

Ezt nagyobb, kisebb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul.

 

A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál.

 

Latin neve: Septuagesima

- hetvened, mert hetven napig tart,

húsvéti időnek is nevezik.

Húsvétkor ünnepli a kereszténység

Jézus Krisztus feltámadását.

 

A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában.

 

A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik

meg az egyház, hogy

Krisztus

pálmaágakat lengető tömeg

éljenzése közepette vonult be

szamárháton Jeruzsálembe.

A nagycsütörtök (zöldcsütörtök)

Krisztusnak

az Olajfák-hegyén történt elfogatását

idézi emlékezetünkbe.

 

Nagypéntek

Krisztus

Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának

a napja.

 

Nagyszombat este

körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy

 Jézus

- amint azt előre megmondta -

harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.

 

 

Nagytakarítás húsvét előtt

Az ünnep előtt elengedhetetlen a nagytakarítás.

Kell ez azért is, hogy kisöpörjük végre a telet, a hideget, a rosszkedvet, felfrissítsük, tavaszi ruhába öltöztessük a lakást is,

legyenek hófehérek a tavaszi szélben meglebbenő függönyök,

kerüljön az ablakba friss virág.

Ha szerencsénk van,

és szép napot fogunk ki

a húsvéti nagytakarításra,

szellőztessünk sokat,

s ne csak a lakást,

de az ágyneműket,

takarókat, bútorhuzatokat, díszpárnákat is. 

Az ablaktisztítás elengedhetetlen,

s ha nagyon

környezettudatosak akarunk lenni,

akkor a drága vegyszerek helyett használhatunk ecetet is,

az üveg csillogni fog.

Az ecetes víz a szőnyegtisztításra

is kiválóan alkalmas,

nem csupán eltünteti a koszt,

de felfrissíti a szőnyeg színeit is.

Ha többet szeretnénk tudni a vegyszermentes nagytakarítás előnyeiről és lehetőségeiről ezen oldalon bőven találunk információt.

Sok felszabadult helyet, rendezettebb környezetet, vidámabb szobaképet eredményez egy alapos rendrakás 

és portalanítás:

 

rakjuk el a játékokat, dobjuk szelektív hulladékgyűjtőbe a régi újságokat, portalanítsuk a polcokat, takarítsunk a cipősszekrényben is,

és pakoljuk el az előzetesen megtisztított

téli cipőket, csizmákat. 

 

A pakolás a pincére, tárolóra is ráfér, tegyük a holmikat jól áttekinthető, feliratozott dobozokba, mert bár amikor rendet rakunk, még mindenre emlékezni vélünk,

de rövid idő elteltével már megindul a reménytelen keresgélés.

 

 A konyha nagytakarítása maradhat az ünnepek utánra.

 

A sok húsvéti sütés-főzés

nyomot hagy majd a tűzhelyen, tűzhelyben,

ezt legjobb az ünnepek utáni következő hétvégén eltüntetni,

ránk fog férni a nagy evészet után egy kis sütő-vagy hűtőtakarítás.

Természetesen a húsvéti nagytakarításhoz is kapcsolódnak folklorisztikus szokások.

 

 A "Magyar Néprajz IV. Anyagi kultúra" kötetében ilyenek találhatók a húsvéti nagytakarítással kapcsolatban: „Nagytakarítást évente két alkalommal, tavasszal és ősszel végeztek.

 

Némely településen évente ötször volt nagytakarítás: húsvét, pünkösd és aratás előtt, szüret után és karácsonyra, de ott is kétszer meszelték ki a házat az asszonyok.

 

A tavaszi, rendszerint húsvét előtti

és az őszi nagytakarítás előtt végezték

a ház évi karbantartását:

 

újrajavították a megrepedezett, lemállott tapasztást, gondosan megtapasztották az épületek lábazatának rézsűs padkáját, amely az eső, hólé lefolyását biztosította és a fal alját védte az állatok kártevésétől.

 

Meszelés előtt minden mozdítható bútort kihordtak a szobákból, a konyhából,

és ebben a férfiak segítkeztek.

 

Utána a fal alját 40-50 cm magasságig elhúzták sötétszürke,

fekete, téglavörös vagy kék festékkel -

hol melyik színt kedvelték.

 

Római katolikus vallásúak lakta településeken igen gyakori, hogy a lakóházat vagy legalább az utcai homlokzatot a búcsúra is kimeszelik.

Az évi kétszeri meszelés a parasztházat fertőtlenítette.

  A nádtető 4-5 évenkénti duggatásával,

a zsúptető javításával együtt a ház élettartamát hosszabbította.

A magyar falukról a tiszta, fehér falú házak képét őrzi az emlékezet.

 

Az elhanyagolt ház arról árulkodott,

hogy benne beteg, magatehetetlen öregek laknak vagy az épület gazdátlanná vált, illetve bontócsákány alá szánják..."

1. 2Móz 34,25 Áldozatom vérét ne ontsd ki kovász mellett, és a húsvét innepének áldozatja ne maradjon meg reggelig.
2. 
   
3. 2Krón 35,1 És megtartá Jósiás Jeruzsálemben a húsvétünnepet az Úrnak; és megölék a páskhabárányt az első hónap tizennegyedik napján.


4. 2Krón 35,7 És ada Jósiás a nép fiai számára juhokat, bárányokat és gödölyéket, mindezeket a húsvéti áldozatokra; mindenkinek, valaki ott találtatik vala, szám szerint harminczezeret, és háromezer tulkot;
5.  ezek mind a királyéból valának.


6. 2Krón 35,8 Az ő fejedelmei is szabad akaratjokból a községnek, a papoknak és a Lévitáknak adakozának; Hilkia, Zakariás és Jéhiel, az Isten házának fejedelmei, adának a papoknak a húsvét áldozatira kétezerhatszáz juhot és háromszáz tulkot.


7. 2Krón 35,9 Konánia pedig és Semája és Nétanéel az ő atyjafiai, Hasábia, Jéhiel és Józabád, a Léviták fejedelmei, adának a Lévitáknak a húsvét áldozatira
8.  ötezer juhot és ötszáz tulkot.


9. Ezsd 6,20 Mert megtisztultak vala a papok és Léviták: egyetemben mindnyájan tiszták valának, és megölék a húsvéti bárányt mindazokért, a kik a rabságból megjöttek, és atyjokfiaiért a papokért és önmagokért;

 

1. Mt 26,2 Tudjátok, hogy két nap mulva a húsvétnak ünnepe lészen,
2.  és az embernek Fia elárultatik,
   
3. hogy megfeszíttessék.

 

1. Mt 26,17 A kovásztalan kenyerek első napján pedig Jézushoz menének a tanítványok, mondván:
2.  Hol akarod, hogy megkészítsük néked ételedre a húsvéti bárányt?
3. 
   
4. Mt 26,18 Ő pedig monda:
5.  Menjetek el a városba ama bizonyos emberhez, és ezt mondjátok néki:
6.  A Mester üzeni:
7.  Az én időm közel van; nálad tartom meg a húsvétot tanítványaimmal.

 

1. Mt 26,19 És úgy cselekedének a tanítványok, a mint Jézus parancsolta vala nékik; és elkészíték a húsvéti bárányt.

 

1. Mk 14,1 Két nap múlva pedig húsvét vala és a kovásztalan kenyerek ünnepe.
2.  És a főpapok és az írástudók tanakodnak vala, hogy csalárdsággal mimódon fogják meg és öljék meg őt.

 

 

1. Mk 14,12 És a kovásztalan kenyerek ünnepének első napján, mikor a húsvéti bárányt vágják vala, mondának néki az ő tanítványai:
2.  Hol akarod, hogy elmenvén megkészítsük, hogy megehesd a húsvéti bárányt?
3. Mk 14,14 És a hová bemegy, mondjátok a házi gazdának:
4.  A Mester kérdi: hol van az a szállás, a hol megeszem az én tanítványaimmal a húsvéti bárányt?
5. 
   
6. Mk 14,16 Elmenének azért az ő tanítványai, és jutának a városba, és úgy találák, a mint nékik megmondotta, és elkészíték a húsvéti bárányt.
7. 
   
8. Lk 2,41 Az ő szülei pedig évenként feljártak Jeruzsálembe a húsvét ünnepére.
9. 
   
10. Lk 6,1 Lőn pedig a húsvét szombatját követő második szombaton, hogy a vetések között méne által és az ő tanítványai gabonafejeket szaggatván és azokat kezeikkel kimorzsolván, ettek.
11. 
    
12. Lk 22,1 Elközelgetett pedig a kovásztalan kenyerek ünnepe,
13.  mely húsvétnak mondatik.


14. Lk 22,7 Eljöve pedig a kovásztalan kenyerek napja, melyen meg kelle öletni
    
15. a húsvéti báránynak;



16. Lk 22,8 És elküldé Pétert és Jánost, mondván: Elmenvén, készítsétek el nékünk a húsvéti bárányt, hogy megegyük.
18. Lk 22,13 Elmenvén pedig, úgy találák, a mint mondta nékik; és elkészíték a húsvéti bárányt.
19. 
    
20. Jn 2,23 A mint pedig Jeruzsálemben vala húsvétkor az ünnepen, sokan hivének az ő nevében, látván az ő jeleit, a melyeket cselekszik vala.
21. 
    
22. Jn 6,4 Közel vala pedig húsvét,
    
23. a zsidók ünnepe.
24. 
    
25. Jn 11,55 Közel vala pedig a zsidók húsvétja: és sokan menének fel Jeruzsálembe a vidékről húsvét előtt,
26.  hogy megtisztuljanak.

 

1. Jn 12,1 Jézus azért hat nappal a húsvét előtt méne Bethániába, a hol a megholt Lázár vala, a kit feltámasztott a halálból
2. .
3. Jn 13,1
   
4. A húsvét ünnepe előtt pedig, tudván Jézus, hogy eljött az ő órája,
   
5. hogy átmenjen e világból az Atyához,
   
6. mivelhogy szerette az övéit e világon, mindvégig szerette őket.
7. 
   
8. Jn 18,28 Vivék azért Jézust Kajafástól a törvényházba. Vala pedig reggel.
9.  És ők nem menének be a törvényházba, hogy meg ne fertőztessenek, hanem hogy megehessék a húsvéti bárányt.
10. 
    
11. Jn 18,39 Szokás pedig az nálatok, hogy elbocsássak néktek egyet a húsvétünnepen: akarjátok-é azért, hogy elbocsássam néktek a zsidók királyát?
12. 
    
13. Jn 19,14
14.  Vala pedig a húsvét péntekje;
15.  és mintegy hat óra.
    
16. És monda a zsidóknak:
    
17. Ímhol a ti királyotok!
18. 
    
19. Csel 12,4 Kit el is fogatván, tömlöczbe veté, átadván négy négyes katonai szakasznak, hogy őrizzék őt; húsvét után akarván őt a nép elé vezettetni.
20. 
    
21. 1Kor 5,7
    
22. Tisztítsátok el azért a régi kovászt, hogy legyetek új tésztává, a minthogy kovász nélkül valók vagytok; mert hiszen a mi húsvéti bárányunk, a Krisztus, megáldoztatott érettünk.

 

 

Forrás: http://husvet.hu

Szerk.:NETWORK Magyarságunk a lét él,

Versek idézetek szép történetek Klub;

Budakeszi Klub; Együtt Budakesziért Fórum vezetője - Szathmáry Olga Ottilia