Szeretettel köszöntelek a BUDAKESZI KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
BUDAKESZI KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a BUDAKESZI KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
BUDAKESZI KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a BUDAKESZI KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
BUDAKESZI KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a BUDAKESZI KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
BUDAKESZI KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
HÚSVÉT
Étkezési szokások
HÚSVÉTI ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK
**************************************
Húsvétvasárnapi
étkezés
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
A nagyböjt a közép-európai katolikusok számára az újkorban
a nagy- szombat délutáni templomi
feltámadási körmenettel ért véget.
Már a X. század óta húsvéti szertartásnak számít a sonka, a bárány,
kalács, tojás, bor megszentelése
a templomban.
A nap ünnepi étele a húsvéti bárány, amely Jézust
jelképezi.
– A tojás az élet,
az újjászületés jelképe.
– A sonka
a paraszti élet gazdasági és kultikus rendje szerint vált jellegzetes húsvéti étellé.
Az 1518 körül keletkezett
Sándor-kódex szerint
a süteménynek
túróslepény
formája is szokásos volt.
A húsvéti szentelt ételekre
a XVI. századtól helyenként a XX. századig használatos a kókonya elnevezés,
amely valószínűleg olasz eredetű
(jelentése az átadó nyelvben
„finom ételek”, „a bőség országa”).
A húsvéti ételszentelések
a XX. század folyamán maradoztak el.
|
A húsvéti főétkezés fogásait nem jelölte ki hagyomány,
jó minőségű ünnepi ételeket főztek.
A báránysült előfordult,
de távolról sem volt az egész nyelvterületen elterjedt
húsvéti étel.
Húsvéthétfőn
a lányos házaknál
hideg ételekkel
kínálták a locsoló legényeket.
Meleg ételt nekik
helyenként csak az
1920-as évektől
kezdve tálaltak,
mindig az éppen legdivatosabb húsételt.
~ * ~
A
szentelt étel maradékát
nem dobták ki,
hanem különleges módon kezelték,
sok helyen mágikus célokra használták.
Általában a maradékot tűzbe vetették a kemencében
– hogy a túlvilágiaknak
is jusson a szentelt ételből –
más helyeken elásták.
A sonka csontját kiakasztották
a gyümölcsfára,
hogy sokat teremjen,
vagy felrakták az istálló eresze alá,
hogy megvédjék az állatokat a rontástól.
A kalács morzsáját a tyúkoknak adták,
hogy sok tojást tojjanak.
Ételszentelés
~~~~~~~~~~~~
A Húsvétvasárnap
legjelentősebb liturgikus eseménye az ételszeltelés.
A szentelésre szánt ételek a következők:
húsvéti sonka, kalács, festett főtt tojás, bárány, bor, egyes helyeken még tormát, hagymát, kolbászt, töltött tyúkot,
és sót is vittek templomba,
ahol ezeket a pap megszentelte.
(Az összeállítás még abból az időből származik, amikor nagyböjtben a tojás
és a kalácshoz használt tej is tiltott volt.)
A
szentelésre szánt ételeket általában szépen feldíszített kosarakba
teszik,
és erre az alkalomra készített terítővel takarják le.
A kosárba gyertyát is tesznek,
amit később, – hasonlóan a sóhoz –,
szentelmény-
ként használnak.
A
szentelés után a hívek sietnek haza, hogy otthon feltálalják
a megszentelt ételt.
A szentelt ételeknek különös jelentőségük van, mert megvédik a híveket a hosszú böjt utáni mértéktelenségtől.
A kárpátaljai görög katolikusoknál például kialakult rendje van a szentelt étel elfogyasztásának.
A szépen terített asztalra a kosárból
minden ételből tesznek egy keveset.
Először egy korty szentelt bort
és egy-egy darab szentelt pászkát
(görög katolikusok húsvéti kalácsa)
vesznek magukhoz, amit úgy fognak fel,
mint a szent gyónást és áldozást.
|
~ * ~
~ * ~
Bizonyos helyeken még tartják azt a szokást,
hogy az étkezés
megkezdése előtt megpucolnak egy tojást, és annyi részre vágják,
ahány tagja van a családnak.
Ezek után minden ételből
esznek egy keveset.
~ * ~
A húsvét nemcsak vallási,
hanem családi
ünnep is,
ez utóbbi jellege az utóbbi időben egyre inkább előtérbe került.
Ilyenkor a közelebbi és távolabbi rokonok egyaránt meglátogatják egymást, vendégeskednek egymásnál.
A húsvét hétfőn érkező locsolókat is illik megkínálni valamivel.
Ezért a háziasszonyok nagy hangsúlyt fektetnek az ünnepi ételek elkészítésére.
Az új élet szimbóluma, a tojás húsvétkor szinte minden menüben fő szerepet kap.
Mellette ott állhat a zsidó pészah-ból átvett bárány, az egyszerűsödés jegyében meghonosodott-,
napjainkra már klasszi- kusnak számító sonka, illetve az édeskés péksütemények.
– Jellemző ételek ilyenkor a különböző sültek és rántott húsok, töltött káposzta, édes, krémes sütemények.
Az édes péksütemények szinte az egész világon jellemzik a húsvétot.
Olaszország különböző vidékein
ilyenkor galamb-formára mintázott húsvéti kalácsokat készítenek.
Spanyolországban
tipikus húsvétvasárnapi menü a sült bárány és a „Crema Catalana”, illetve a húsvétkor szinte minden pékségben kap- ható, olívaolajjal készült édes péksütemény, a „Tortilla”.
Egységes spanyol húsvéti-menüről
azonban nem beszélhetünk.
Katalóniában a „La mona de Pascua” nevezésű tojásfehérjében gazdag mandulás süteményt sütik.
Kasztília és Leon környékén a
„Hornazo” a jellemző.
A tésztát ehhez hússal, kolbásszal és tojással töltik, de sok helyen készítik mandu- lával és ánizzsal.
Angliában az anyák napján is gyakorta készített „Simnel-torta”,
vala- mint a „Hot Cross Buns” kerül az asztalra.
Utóbbit a régi angolszá- szoktól ered,
akik a tavasz istennője tiszteletére sütötték ezt az édeskés zsömlét,
de az édes cukorkereszt a tészta tetején manapság már a keresztény húsvétra emlékeztet.
A középkor óta ismert simnel gyümölcsökben és marcipánban
gazdag torta.
Az Amerika-i
államokban
legszívesebben mézes sült sonkát esznek húsvétkor, mellé sok-sok
zöldséget, tojást.
A „hot cross buns” zsemle errefelé is kedvelt, hagyományos nagypénteki sütemény.
Amerikában
és Kanadában
kedvelik a „Peeps”-et, a mályvacukorból
formált húsvéti figurákat.
Lengyelországban a sonka,
a kalácsok és a tojások mellett a
„Zurek” (savanyú krumplileves)
is része a húsvéti menünek.
Franciaországban
a levendulával,
mézzel,
a Provence-i fűszerekkel megbolondított báránycomb kerül az asztalra,
de kedvelt étel
a bárányragu is.
Németországban nagypénteken este halételeket esznek.
Vasárnap viszont
bárány kerül az asztalra.
Az ünnepi asztal ételkínálata igen bőséges, a családok sokszor az anyagi helyzetüket meghaladó módon teljesítenek.
Ilyenkor lehetőség van megmutatni,
ki milyen jó háziasszony,
és ilyenkor próbálnak ki olyan ételféleségeket is,
amelyek a mindennapi étkezésekben addig még nem váltak általánossá.
Forrás: http://soundgraph.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1168187
Bejegyezte: Szőke Sándorné Ágota a NETWORK Magyarságunk, a lét él Klubunk operátora
Szerk: Szathmáry Olga Ottilia a NETWORK Magyarságunk, a lét élKlub vezetője
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!