Ilcsi Mama Időjárás

előre jelzéséhez 2011. évre.

Regula-gyűjtemény 

Jelesebb napokhoz kapcsolódó néphagyományok, rigmusok és naptár történet, valamint a hónaphoz kapcsolódó események: Eleink tisztelete, saját magunk megbecsülése.

Ősi szokásaink, a múlt megismerése kincs, amelyből táplálkozhatunk.

 

 

Február hó:

Régi elnevezéssel

Jégbontó és böjt elő havának

is jelzik

Február másodikához kapcsolódik egy, olyan monda, hogyha ezen a napon süt a nap, a medve meglátja az árnyékát –visszahúzódik a barlangjába - és bizony még 40 napig is kitart a tél.

 

 

Február 14. Bálint napja:

Angliából, Észak-Amerikától át vett Valentin a szerelmesek napja.

 

Február 16. Julianna napja.

Régi megfigyelések szerint ilyenkor általában esik a hó, mert Julianna megrázza a dunnáját.

Február 19. Zsuzsanna napja:

 

 

 

 Festmény:

Tintoretto, Zsuzsanna és a Vének

Zsuzsanna neves napja. A tél havát felolvasztja, a frissfüvet feltámasztja.

A pacsirtát dalra fakasztja.

E napon, ha a pacsirta megszólal, közeledik a tavasz. Ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a tél uralmát.

 

Február 21. Eleonóra napja:

Festmény: Krókusz

Vasné Katona Hajnalka

Farsang vége, böjt kezdete.

Hamuval szórd házad körbe.

Hamuval szórd, körbe- körbe.

Gond betegség elkerülje!

 

 

Február 24. Mátyás napja:

Ezen a napon, ha hideg és jég van: Mátyás, azt megolvasztja.

Ha viszont meleg van, Mátyás bátyám jeget csinál.

Ha ezen a napon eső esik, nyáron a jég a termést elveri!

 

Ehhez a naphoz társul Mátyás királyról szóló monda is.

 

 

 

 

 

1443. február 23.-án született Kolozsváron.

Édesanyja: Szilágyi Erzsébet.

Édesapja:   Hunyadi János.

Felesége:    Kunigunda-Katalin

A Duna jegén választották" kiáltották" királlyá 1458. január. 24.-én.

Ekkor még nem töltötte be a tizenötödik életévét sem.

 

 

Az 1486.-os évi törvénynek első paragrafusa szerint:

"Mátyás Istenkegyelméből: Magyarország, Csehország Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kun ország, és Bulgária, királya. Szilézia, és Luxemburg hercege, Morvaország, és Lurítza őrgrófja."

Mátyás már hat éve király, de István király koronája még nem érintette a fejét így Vitéz János (aki Hunyadi János barátja, illetve a kis Mátyás nevelője is volt) tárgyalásokat kezdeményezett Frigyes Német-római császárral.

 

A nála jogtalanul őrzött korona visszaadására.

Frigyes nagyon sok pénzért (80 ezer arany forintért) végre visszaadta a koronát.

1464. március 29.-én a Székesfehérvári országgyűlésben) zajlott le a koronázás.

Háromszor kérdezte meg a nádor az összegyűltektől "Akarjátok-e királyotoknak Mátyást" Az országgyűlés résztvevői háromszor kiáltották" akarjuk"

Majd az agg Szécsi Dénes érsek teszi a koronát Hunyadi Mátyás fejére.

 

Mi volt a titka Mátyás népszerűségének?

(1458-1490) összesen 32-évig tartó uralkodása idején:

-  Bekövetkezett haláláig erős birodalmat hozott létre,s kora jelentős reneszánsz hatalmává fejlesztette országát.

-  A köznemességet fölemelte, támogatta a polgárosodást, az ipart, a kereskedelmet, a művészeteket, jó pénzt veretett, és keménykezű uralkodó volt.

Ez volt a legnagyobb titka a jégen választott „Jégtörő Mátyásnak."

Azt mondhatjuk, hogy Mátyás életében szinte minden fontos dolog,

a téli és a tavaszi időszakban esett meg vele:

 

Februárban született.

Januárban választották királlyá.

Márciusban koronázták meg.

1490. Április hó 6.-án halt meg Bécsben 47 évesen.

 

A népmondás szerint: Meghalt Mátyás a király, oda az igazság".

 

Február 28. Elemér napja:

Fagyos este, fázós reggel,

Csudába a nagy hideggel.

Süssön fel nap,

keljen fel dús melengető szél,

Fújja el gyorsan a sok fagyos téli napokat. 

Március hónap:

Ezt a hónapot népi elnevezéssel: Tavaszelőnek és „Böjt máshavának”is nevezték.

Március 8. Nők napja:

Az ENSZ 1977-ben ismerte el

március 8.-ának

a Nemzetközi Nőnapot.

 

Magyarországon 1914-ben ünnepelték meg először.

Március 10. Ildikó napja:

Időjárás mutató nap.

A népi parasztkalendárium negyvenes napjai az időjárás meghatározásban fontos szerepet játszó napok, melyeket követő negyven nap időjárásáról adtak felvilágosítást. A földművesek és pásztorok, megfigyelései alapján- e nap 40 napos időjósló nap-. Különösen igaz ez, ha ezen a napon hideg, fagy okoz gondot, mert akkor még 40 napig várhatjuk a zord időt.

Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. Ismert mondás, miszerint ha ezen a na

Március 12. Gergely napja:

Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott.

Ismert mondás, miszerint ha ezen a napon hó esik: "Megrázza szakállát Gergely később is".

A téli ünnepkör  Gergely nappal zárul, amihez több szokás és időjóslás kapcsolódik. A Gergely-járást még IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban I. Gergely tiszteletére. Ez az adománygyűjtő szokás legtovább a Dunántúlon és Palócföldön - itt is a Középső-Ipoly mentén - maradt fenn. Részben a tanító számára (később a rászorulóknak) gyűjtöttek terményt és pénzt, részben pedig iskolába járásra invitálták a gyerekeket. Csapatostul jártak házról-házra csúcsos papírsüvegükkel és fakardjukkal, a lányok fehér ruhában, fejükön koszorúval. Énekeltek, mondókákat, jókívánságokat mondtak.

Március 14. Matild napja:

Húsvét előtt, ha sok a harmat,

Húsvét után fagy zörget majd.

Ekkor bizony hó is eshet, ami nem tesz jót majd a vetésnek.

 

Március 15.-e:

Nemzeti ünnepünk.

 

 

 

 

 

Magyar országon 1914.-ben ünnepelték meg először

március l5.-ét,

mely jelképpé vált.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Nemzetünk szabadság szeretetét, szabadságutáni vágyát fejezi ki.

Hosszú évekig nem volt

munkaszüneti nap.

A magyar Országgyűlés 1991-es határozatában egyértelműen leszögezte,

hogy március 15. én,

az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének,

a modern Parlamentáris Magyarország

megszületésének napja és a

Magyar Köztársaság nemzeti Ünnepe! 

 

Március 18-19. és 21.

Sándor-József és Benedek „Zsákban hoznak meleget.” Március 19-e is 40-es időjósló nap: Március 21. Ez a nap a tavaszi napéjegyenlőség ideje, azt jelenti, hogy ilyenkor pontosan egyforma hosszúságú a nappal és az éjszaka.

 

 

Napéjegyenlőségnek (latinul aequinoctium^[1]) nevezzük azt, amikor egy égitest mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart.

A Földön a márciusi napéjegyenlőség napja március 21. (illetve március 20.március 19., a naptárrendszer és a Föld mozgásának eltérései miatt). Az északi félgömbön tavaszi napéjegyenlőségnek, a délin őszi napéjegyenlőségnek nevezik. A két féltekén ez a csillagászati tavasz, illetve a csillagászati ősz kezdete is egyben. ritkán

Az időnként előforduló eltérés a naptári és csillagászati számítás között abból adódik, hogy a katolikus egyház annak érdekében, hogy a húsvét időpontját egyszerűbben meg lehessen határozni, a napéjegyenlőség időpontját mindig március 21-ére teszi.

Március 25. Irén napja:

Szintén 40 napos előre jósló időnek számít. Ugyan is, ha ezen a napon rossz az idő, akkor rossz tavasz várható.

 

Április 1:

A régiek a naptárreformok előtt évkezdő napnak tartották. Vidáman, mókázással, bolondozással ünnepelték a természet megújulását, újjáéledését. Ma napság ezt a napot „komolytalan újévnek tartják”, ezért néha be is ugratják egymást az emberek.

 

Április. 5. VINCE napján:

Amennyiben megcsordul, a jégcsap az eresz alatt a tavasz már végérvényesen itt van.

Április 1.

 

 

 

 

A költészet napja:

1964 óta József Attila születés napjára emlékezve ünnepeljük meg a költészet napját.

 

Április 22. a FÖLD napja:

1972-ben indult el az Egyesült Államokból a környezetvédelmet szolgáló akció nap megünneplése. Magyarországon csak 1990-től emlékeznek meg a FÖLD napjáról.

 

Április 24-25:

Húsvét napjának a meg ünneplését a 325-ben tartott niceai zsinat döntötte el. Olyképpen, hogy a március 21-i tavaszi nap egyenlőség utáni holdtöltét

 követő vasárnapi napon legyen.                   

Április 28.

E- nap időjárására mutató 40 nap: Amilyen idő van ezen a napon 40 napon át

- ha nem minden napon is, de – visszaköszön az időjárásban.

 

 

Május hónap:

 

Május 3 Tímea napja:

Van-e varázslatosabb manapság a világon, mint egy szép fiatal anya, akinek egészséges gyermek ül a karján. / Iván Turgenyev/

 

Május 25. Orbán napja:

 

A néphagyomány e-napot is a fagyosszentek napjának tartja. Általában ez az időszak hideg időket hoz. Ehhez a naphoz kapcsolódik a szőlősgazdák megfigyelései is, hogy ha ezen a napon esik az eső, akkor a szüret ideje is esős lehet.

 

Május 29.

Gyermeknap:

 

Május 31. Petronella napja

 

 

 

E napnak derűje a mák vetést neveli.

A bőven virágzó

mák azt is jelzi,

 

 

 

 

 

hogy télen a jól meghízott mangalica zsírjából sem lesz hiány.

 

Június hónap:

 

Június 8.

 

Közismert Medárd időjósló nap. Ha ekkor esik, az eső 40 napig többször kell elővenni az ernyőt.

 

Június 15. Jolán-Vida napja:

 

A régi öregek úgy tartották, hogy ezzel a nappal fordul meg az időjárás.

 

Június 29-30. Péter-Pál napja:

Magyar nyelvterületen ehhez a naphoz kapcsolták az aratás megkezdésének napját.

 

Forrás: Ilcsi néni - Árva Istvánné asztrológiával is foglalkozó regula gyüjteményéből> Internet

Szerk.:    Szathmáry Olga