Kincsünkről, anyanyelvünkről

Kiss Dénes költő,

műfordító, nyelvkutató

Kiss Dénes költő, műfordító, nyelvkutató tisztelt meg bennünket a jelenlétével és kitűnő előadásával. Számtalan kiváló verse, fordítása, és 61 megjelent kötete mellett már 50 éve foglalkozik nyelvkutatással. Elismeréssel adózott a keresztszülő-mozgalomnak, hogy „kézen fogjuk a kisebbet”. A csángók kincset érnek személyükben, nyelvjárásukban és kultúrájukban egyaránt.

Ezután közös anyanyelvünk, a magyar nyelv egyediségéről és gazdagságáról beszélt.

Logikus rendszert alkot a nyelvünk a 2-es számrendszer szerinti gondolkodásmóddal.

A világ egyetlen nyelvére sem hasonlít.

Az 1800-as években már egy több nyelven beszélő angol nyelvész,

Sir John Bowring megállapította,

hogy a magyar nyelv eredete rendkívül távoli időkre tehető.

Véleménye szerint már akkor önálló nyelv volt, amikor a többi európai nyelv még nem is létezett. Más nyelvek által nem ismerhető meg.

Az ősnyelv utóda, vagy maga az ősnyelv. A „Magyarok költészete” című Londonban 1830-ban megjelent könyve eljutott a Vatikánba is.

Mario Alinei Milánóban egy figyelemre méltó könyvet jelentetett meg 1963-ban „Ősi kapocs: a magyar-etruszk nyelvrokonság” címmel,

amely  magyarul is megjelent.

A magyar nyelv olyan, folytatta

Kiss Dénes,

mintha tudósok és művészek alkották volna meg: dallamos és logikus.

Költőink filozófikus mélységű verseket is alkottak, például.

József Attila sorai is ezt bizonyítják: „Csak ami nincs, annak van bokra, csak ami lesz, az a virág, ami van,

széthull darabokra.”

Ezekben a soraiban a szupernova leírását is fellelhetjük, nem véletlenül, hiszen József Attila Szegeden csillagászatot is tanult..

Miben rendkívüli a nyelvünk?

A ragozásban.

Millió lehetőséget kapunk a tömör megfogalmazáshoz aszerint, hogy a ragot a szó elejére, közepére, vagy a végére tesszük.

A magyar nyelvben a jelentéstartalmat a mássalhangzók hordozzák.

„Tilpri migyir, hi i hizi…”

Ugye értjük így is?

Kitért a mai csángó-magyar nyelvjárásra is.

Tömör nyelvünk Lakatos Demeter soraiban is megcsodálható.

Például. „szültültem” szavával azt fejezi ki, hogy ülve furulyázott

(széllel /szüllel muzsikált.)

Nagy baj, hogy egyetlen írott csángó nyelvjárású nyelvemlékük sem maradt fenn. Mégis hatalmas értéket képviselnek., mert megőrizték archaikus nyelvünket.

Hasonló szavakat használnak

a moldvai csángó-magyarok most,

mint amiket az Ómagyar Mária-siralom és a Halotti Beszéd szerzői.

Ezekről ld. bővebben az interneten: 

A „Halotti Beszéd” 1195-ben került lejegyzésre a Pray kódexben.

A valódi keletkezése azonban még korábbi időkre tehető. A magyarázat nyilvánvaló.

A nyelvünk gazdagabb:

47 hangzót ismer,

de a latin nyelv csak 24-et, a román nyelv pedig mindössze 31-et. (Ld.: itt) Így érhetjük tetten akár napjainkban is azt a jelenséget, amikor egy magyar imádságot, például a „Mi Atyánk”-ot a keresztgyerekeink próbálnak leírni a román ÁBC betűivel, és nem tudják pontosan azt visszaadni.

Pont azt látjuk, ahogyan a

„Halotti Beszéd” szavait próbálta a Pray kódexben megörökíteni a korabeli írástudó a latin betűk más-más összetételével.

Szinte lehetetlen.

Csak kissé hasonlíthat az eredetihez az eredményül kapott írás.

Sajnos ennek az izgalmas témának csak egy keresztmetszetét ismerhettük meg az idő rövidsége miatt.

77 éves korában, hosszas betegség után elhunyt Kiss Dénes babérkoszorús, József Attila Díjas költő, író, nyelvkutató, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Magyar Írók Egyesülete és a Trianon Társaság elnöke, Lapunk írója.

Kiss Dénes műveiben és személyes kiállásában a magyar hazafiasság példaképe volt. A Velünk, vagy ellenünk című, 1956-ban írt verse miatt ifjú korában börtönbe vetette a kommunista megtorló hatalom. Szabadulása után az ország összes egyeteméről és főiskolájáról kitiltották, s ez mindmáig érvényben maradt. A költő 1996 márciusában visszautasította a Horn-kormány által felkínált Magyar Köztársaság Érdemrendjét.

A napokban emlékeztünk az egy éve elhunyt írónkra, Varga Csabára, a költő barátjára, és sorstársára a magyar nyelv kutatásában. Kiss Dénes, mint nyelvfantaszta számtalan könyvet írt a magyar nyelv logikus felépítéséről. Megalkotott egy nyelv-piramist, amelynek köveibe írott betűk minden irányú olvasatban értelmes szavakat alkotnak. A magyar irodalmi élet és a hazafias mozgalmak „nagy öregjeként” fáradhatatlanul alkotott és tanította az ifjúságot. Lapunkon versei a legolvasottabb művek közé tartoznak.

Kiss Dénes, a sokat megélt magyar hazafi néhány nappal túlélte az 1956-os forradalom negatív jelképét, Horn Gyulát, a volt „pufajkást” és miniszterelnököt. Az utolsó leheletéig töretlenül hazafias érzelmű költő a magyar föld elárulása napján hunyt el. Talán, mert igaz magyar hazafiként elege lett a hazaárulókból.

Kiss Dénes költőt, írót a Magyar Irodalmi Lap saját halottjának tekinti, és együttérzését nyilvánítja a költő családjának.

A Magyar Irodalmi Lap Szerkesztősége

2013.

Forrás: http://www.keresztszulok.hu;

http://www.irodalmilap.net

Szerk.: NETWORK Budakeszi Klub