Koponya-csontkovácsok

 

Cranio-therapia Cranio-sacral t Craniopathia herapy Cranio-osteopathia Craniológia Sacro-Occipital Therapy

 

Történelme több ezer évre nyúlik vissza az időben.

Majdnem olyan régi, mint a csontkovácsolásé. Érdekessége, hogy minden harcos-lovas nép csontkovácsa ismerte a kezelési módot, minthogy csatákban, vadászaton sokszor előfordult, hogy valakik leestek a lóról. A kozákoknál például tábornoki rangot is kaphatott az a csontkovács, aki igazán jól alkalmazta tudományát.

Ázsiában inkább kultikus jellegű volt a módszer: sámánbeavatások alkalmával végezték, elősegítve ezzel, hogy a jelölt előbb váljon "látóvá". Mai napig is tudatzavarok, pszichés panaszok kezelésére alkalmazzák legtöbbször.

Európába a görög Kraniosz-szigetről került át. Innen a koponya - cranio - elnevezése is. A kultikus jelleg itt is dominált, főleg papi beavatások alkalmával került rá sor, bár később az Aszklepionokban (ahol a "gyógyító alvás" volt a terápia) név nélkül, sikeresen alkalmazták.

A modern orvoslás 1920-ban, William Gardner Shutherland által szerzett róla ismét tudomást, aki különféle szerkezeteket készített, amivel saját koponyacsontjait mozgatta.

Annak idején elgondolkodtatott ez a felfedezés. Hiszen az anatómia tankönyvekben is az állt, és áll mindmáig, hogy a koponya csontjai varratokkal kapcsolódnak egymáshoz, amik később összecsontosodnak és ezután már egységes egészként összeállva mindennemű mozgást kizárnak maguk között. Ezt idáig értettem. De akkor pl. miért esik szét sokszor egy ásatás során előkerült koponya a varratok mentén?

A válasz: mert egy összecsontosodási elmélet csak az anatómia - magyarul bonctan! - szemszögéből igaz! A varratok között lévő "meszes állományt" ha levegő éri (boncolás, műtét, sérülés, stb.) megszilárdul és utána valóban nem mozgathatók el egymás mellett a csontok. De a koponya-csontkovácsok nem műtenek, nem preparálnak, és főleg nem kezelnek halottakat. Élő emberen a koponyacsontok a légzés ütemére mozdulnak el egymás mellett. (Ezenkívül mérhető az agyfolyadék keringése és a véráramlás okozta elmozdulások is.) Egyáltalán miért vannak a varratok közt ízületi felületek, ugyanolyan érzőideg ellátottsággal, mint más mozgatható kapcsolatokban? Az egyetlen élettani tényező, mely képes fenntartani ilyen kapcsolati felszíneket az élet során, ízületmerevedést elkerülve, az a mozgás.

A sphenobasilaris ízület mozgásai a craniopathia kiindulási pontja

A módszer elvének nyugati meghatározása:

A koponyacsontok legnagyobb mértékben a születéskor mozdulnak el; ha ezután nem térnek vissza rendes helyzetükbe, akadályozzák az agyfolyadék (liquor) áramlását. Ezeknél a blokkoknál az agyfolyadék összesűrűsödik, nyomást gyakorol az agykéregre, s az e helyről, ebből kiinduló idegeken keresztül a legkülönbözőbb szervek működését befolyásolhatják. A későbbi életszakaszokban a fejet ért ütések, sérülések hasonló bajt okozhatnak. Ezenkívül a sphenobasiláris ízület mozgásmegakadásától függően a "töröknyereg" emelkedett, avagy lesüllyedt állapotban marad, így a benne elhelyezkedő agyalapi mirigy folyamatosan stimulálva van, illetve kiesik a stimulációs mozgás. Azt pedig ismert, hogy az agyalapi mirigy szabályozza a többi belső elválasztású mirigyet.

Az ázsiaiak magyarázata sem tér el különösebben ebben a témában, csak ők a beidegzések helyett a meridiánokra gyakorolt hatásokat említik, amik "köztudomásúan" a koponyacsontok belső falán kereszteződnek. A nyolc belső -extra- csatorna az agykéregben találkozik.

A PRM

A PRM azaz az Elsődleges Légzési Mechanizmus egy, a testben mindenütt megtalálható olyan mozgás, ami felett nincs uralmunk. Shutherland kutatásai során felfedezte, hogy ez a mozgás nem csak a fejre vonatkozik, hanem az egész testben, minden egyes szövetben megtalálható. A mechanizmust a koponyacsontok, a keresztcsont, a hártyarendszer és a központi idegrendszer finom mozgása jellemzi az agy-gerincfolyadék áramával.

Az újszülöttől az idősekig, az élet minden állomásán megtalálható. Jelzi az illető életerejét, és segíti a test természetes önkorrekcióját. Ha az ember beteg, vagy traumán esett át, a PRM sebessége és amplitúdója jóval kisebb a normálisnál, sőt hiányozhat is. Tapasztalták már azt is, hogy a PRM volt az élet utolsó tapasztalható jele a testben.

Az American Academy of Osteopathy felkérésére a NASA fizikusai is mérték a PRM - et, és erről számos tudományos dolgozat készült.

A keleti medicina "Shen - c'hí" néven ismeri ezt a folyamatot. Ennek segítésére több gyakorlatot is kidolgoztak már a régi korok taoistái is, például. Magyar fordításban "koponya - keresztcsonti pumpa" néven találkozhatunk vele.

A terápia:

A kezelést mindig a kórtörténet és a fennálló tünetek diagnosztikája előzi meg. A beavatkozás sokszor nem is érezhető, hiszen mm-en belüli mozgáskiesés helyreállításáról van szó. Iskolától függően a csontokat kocogtatással, nyomással, vagy egyszerű tartással "igazítják helyre".

Amerikai cranio-sacral terápiában alkalmazott homlok-tarkó tartásos légzéstechnika

Japán módszerben alkalmazott "Omura-teszt". A csontokat kocogtatással kezelik

Javallatai: Kétségtelen, hogy sok ismeretlen eredetű zavar forrása lehet.

Legismertebb eredményeket arcidegbénulásban, migrénes fejfájásban, egyensúlyi zavarokban, keringési és légzési panaszokban, magas vérnyomásban, pszichés betegségekben, emésztési zavarokban, látás és hallászavarokban, tanulási nehézségekben, nyaki illetve gerincbántalmakban szenvedőknél lehetett elérni.

A csont

A vázrendszer legjellemzőbb szövete a csontszövet.

Oszteocitákból, alapállományból, kollagén kötőanyagokból és különböző sókból (mészsók) épül fel.

A sók a csont keménységét és szilárdságát biztosítják. A sót vesztett (dekalcinált) csont hajlékony. Az elégtelen mészképzodés vitaminhiány, illetve hormonzavar következménye. A hiányos mészképződés a csont teljes lágyulásához vezethet.

Nemcsak a sók, hanem az organikus alkotóelemek is felelősek a csont szilárdságáért. Ezek elégtelensége a csont rugalmasságának elvesztését eredményezi. Így a csont törékennyé válik és többé nem terhelhető.

A sók és a kollagénfibrillumok aránya az élet folyamán állandóan változik.

A csont szervesanyagtartalma mesterségesen, hevítéssel (kalcinálás) eltávolítható (lásd Érdekességek - csontpor).

A combcsont metszetei

A csontfejlődés a csontépítok (osteoblastok) segítségével valósul meg. Az osteoblasztokból fejlődnek ki a csontsejtek (osteociták). Minden csontosodási folyamatban a csontbontó (osteoclastok) sejtek is közreműködnek. Ezek az elhalt, működésképtelen sejteket bontják le. E folyamat kapcsán az ember élete végéig kb. 10-szer "cseréli le" a teljes csontvázát.

A combcsont erővonalainak az elrendezése az életkor szerint változik

Csontosodások

1. - direkt csontosodás
2. - helyettesítő (porcos) csontosodás

1. kötőszövetes csontfejlődés. A kezdetleges rostos csont a továbbiakban lemezes csonttá épül át (pl. koponyacsontok, kulcscsont).

A koponyacsont rétegei

2. A csontváz porcosan előlépett darabja szükséges, ami csonttá építi át. Növekedés csak addig lehetséges, amíg a porc jelen van.

Csontok fajtái:

- Hosszú csontok:	Testből és végdarabokból áll. Középrésze velőüreget foglal magába, ami vörös vagy sárga csontvelőt tartalmaz. Ezért velőscsont.
- Lapos csontok:	A lapocka és a különböző koponyacsontok tartoznak ide.
- Rövid csontok:	Ide tartoznak a kéztőcsontok.
- Szabálytalan csontok:	Pl. a csigolyák. Az előző három csoport egyikébe sem sorolhatók.
- Légtartalmú csontok:	Ilyen a koponyacsontok közül a rostacsont, és a felső állkapocscsont, melyekre a nyálkahártyával borított légtartó üregek jellemzőek.

 

A csontok fajtái

A csonthártya

A csontot az ízületi felszínek kivételével mindenütt csonthártya vonja be, ami vér- és nyirokerekben, idegekben bővelkedik. Utóbbiaknak köszönhető a csontok ütődése utáni fájdalom. Csonttörések után a csonthártya felől indul meg a csontképzodés.

A csontváz

A csontok együttesen csontvázat alkotnak, mely az ízületekkel együtt a mozgás passzív szervrendszerét képezi, és az izomzat segítségével mozogni is képes. A csontváz a gerincesek belső váza. Felnőtt ember csontváza 206 csontból áll, ehhez csatlakozik még - egyénenként váltakozó számban - úgynevezett járulékos csont is. Gyermekkorban a csontok száma nagyobb, mert több csont különálló elemek összeforradásából keletkezik, mely folyamat általában a 18. életévig nem fejeződik be.

A csontváz súlya felnőtt férfinél kb. 12 kg, nőknél kb.10 kg.

A csontvázrendszernek négy fontos szerepét ismerjük:

• testünk belső szilárd vázát alkotja, meghatározza méreteit, alakját,
• testüregeket határol, védi a bennük elhelyezkedő szerveket,
• mozgás passzív szerve,
• szivacsos állományában találjuk a legfontosabb vérképző szervünket, a vörös csontvelőt.

A csont

A vázrendszer legjellemzőbb szövete a csontszövet.

Oszteocitákból, alapállományból, kollagén kötőanyagokból és különböző sókból (mészsók) épül fel.

A sók a csont keménységét és szilárdságát biztosítják. A sót vesztett (dekalcinált) csont hajlékony. Az elégtelen mészképzodés vitaminhiány, illetve hormonzavar következménye. A hiányos mészképződés a csont teljes lágyulásához vezethet.

Nemcsak a sók, hanem az organikus alkotóelemek is felelősek a csont szilárdságáért. Ezek elégtelensége a csont rugalmasságának elvesztését eredményezi. Így a csont törékennyé válik és többé nem terhelhető.

A sók és a kollagénfibrillumok aránya az élet folyamán állandóan változik.

A csont szervesanyagtartalma mesterségesen, hevítéssel (kalcinálás) eltávolítható (lásd Érdekességek - csontpor).

A combcsont metszetei

A csontfejlődés a csontépítok (osteoblastok) segítségével valósul meg. Az osteoblasztokból fejlődnek ki a csontsejtek (osteociták). Minden csontosodási folyamatban a csontbontó (osteoclastok) sejtek is közreműködnek. Ezek az elhalt, működésképtelen sejteket bontják le. E folyamat kapcsán az ember élete végéig kb. 10-szer "cseréli le" a teljes csontvázát.

A combcsont erővonalainak az elrendezése az életkor szerint változik

Csontosodások

1. - direkt csontosodás
2. - helyettesítő (porcos) csontosodás

1. kötőszövetes csontfejlődés. A kezdetleges rostos csont a továbbiakban lemezes csonttá épül át (pl. koponyacsontok, kulcscsont).

A koponyacsont rétegei

2. A csontváz porcosan előlépett darabja szükséges, ami csonttá építi át. Növekedés csak addig lehetséges, amíg a porc jelen van.

Csontok fajtái:

- Hosszú csontok:	Testből és végdarabokból áll. Középrésze velőüreget foglal magába, ami vörös vagy sárga csontvelőt tartalmaz. Ezért velőscsont.
- Lapos csontok:	A lapocka és a különböző koponyacsontok tartoznak ide.
- Rövid csontok:	Ide tartoznak a kéztőcsontok.
- Szabálytalan csontok:	Pl. a csigolyák. Az előző három csoport egyikébe sem sorolhatók.
- Légtartalmú csontok:	Ilyen a koponyacsontok közül a rostacsont, és a felső állkapocscsont, melyekre a nyálkahártyával borított légtartó üregek jellemzőek.

 

A csontok fajtái

A csonthártya

A csontot az ízületi felszínek kivételével mindenütt csonthártya vonja be, ami vér- és nyirokerekben, idegekben bővelkedik. Utóbbiaknak köszönhető a csontok ütődése utáni fájdalom. Csonttörések után a csonthártya felől indul meg a csontképzodés.

A csontváz

A csontok együttesen csontvázat alkotnak, mely az ízületekkel együtt a mozgás passzív szervrendszerét képezi, és az izomzat segítségével mozogni is képes. A csontváz a gerincesek belső váza. Felnőtt ember csontváza 206 csontból áll, ehhez csatlakozik még - egyénenként váltakozó számban - úgynevezett járulékos csont is. Gyermekkorban a csontok száma nagyobb, mert több csont különálló elemek összeforradásából keletkezik, mely folyamat általában a 18. életévig nem fejeződik be.

A csontváz súlya felnőtt férfinél kb. 12 kg, nőknél kb.10 kg.

A csontvázrendszernek négy fontos szerepét ismerjük:

• testünk belső szilárd vázát alkotja, meghatározza méreteit, alakját,
• testüregeket határol, védi a bennük elhelyezkedő szerveket,
• mozgás passzív szerve,
• szivacsos állományában találjuk a legfontosabb vérképző szervünket, a vörös csontvelőt.

Bevezető

~avagy amit jó tudni~

” A profit az amatőrtől a tudása különbözteti meg, nem a papírja ”
_{orosz közmondás}

A képzés önmagában nem ad OKJ-s végzettséget, és nem pontgyűjtő tanfolyam!! (Egyébként olyan képzés, hogy „csontmester”, nincs. Végzettség sincs belőle, ez csak a weboldalam fantázianeve)
E képzés célja a szakma szakember-ellátottságának és szakmai presztízsének fejlesztése. Ennek érdekében nemzetközi színvonalú ismeretekkel rendelkező terapeutákat képezünk, kipótolva mindazon anatómiai, biomechanikai, élettani, diagnosztikai és klinikai ismereteket, melyek a magyarországi képzésekben hiányosak.

Ebből adódik a cél, hogy aki az INTEGRÁLT MANUÁLIS OSZTEOTERÁPIA képzést elvégzi, ismerje a masszázsterápiák szinte minden lehetőségét, valamint azt is, hogy hol vannak a saját lehetőségeinek határai. Az oktatás az alkalmazhatóságra koncentrálódott, vagyis nincs felesleges elmélethalmozás, DE: „a gyakorlatból születik az elmélet, és az elmélet teszi érthetővé a gyakorlatot”

A Terápiát igyekszem a lehetőségekhez mérten, a legmagasabb szinten tanítani. Ennek következménye, hogy nem csak az oktatás színvonalát próbálom magasan tartani, hanem az elvárásokét is. Mindegyik anyagrész végén van egy felmérő, a szemeszter végén pedig záróvizsgát tesznek a tanulók. A következő félévre való átjutáshoz a 100%-os pontszámhoz képest az egyéni pontszámnak minimum 90%-nak kell lennie. Elégtelen összpontszám esetén 2 hét múlva újra lehet vizsgázni. Ha az, akkor is eredménytelenül zárul, búcsút veszünk egymástól.

A második negyedéves vizsga általában a vízválasztó. (Akiknek hiányoznak az alapok, így felhalmozódik a sok pótolandó anyag, azok inkább kilépnek a vizsga előtt. Az „én ezt már tudom” típusú egyének azok, akik a vizsgákon buknak el). A második sikeres vizsga után kapják meg a tanulók a logóval ellátott inget, és innentől számítanak az iskola tényleges tanulóinak.

Mint a legtöbb gyógyászati ágazat, ez is türelmet, felkészültséget és fokozott figyelmet igényel. A megszerzett képességeket, ismereteket folyamatosan szinten kell tartani. Magam ellen beszélek inkább, de nem javaslom a jelentkezést, ha nem ebben a műfajban akar elsődlegesen tevékenykedni, mert egy félművelt ember rosszabb, mint a műveletlen - önmaga számára is! Nálam nem működik az az elképzelés, hogy „csak családon belül szeretnék egy kicsit segíteni”. Sokan csak kíváncsiak inkább, minthogy ténylegesen tanulni akarnák, ezért is magas a mérce. A tananyagot itt valaki vagy megtanulja tisztességesen, vagy felejtse el még a szándékát is.

Forrás: Kulcsár Gábor

http://csontmesterképzés.hu

http://csontmester.hu

http://www.csontmester.hu

Szerk.: NETWORK Budakeszi Klub

Szathmáry Olga Ottilia