SZERETETTEL MEGHÍVJUK ÖNT ÉS KEDVES CSALÁDJÁT
LISZT HANGVERSENYÜNKRE
2011. OKTÓBER 21. 19 ÓRÁRA

A PROHÁSZKA OTTOKÁR KATOLIKUS GIMNÁZIUM AULÁJÁBA

A KONCERTEN KÖZREMŰKÖDNEK:

A ZÁKÁNYI ZSOLT REFORMÁTUS VEGYESKAR

Barlay Zsuzsa vezetésével
A BUDAKESZI KATOLIKUS TEMPLOM KAMARAKÓRUSA

M. Szombatfalvy Csilla vezetésével

SOLTÉSZ ÁGNES - HEGEDŰ
BARLAY ZSUZSA - ÉNEK
KRISTÓFI ÁGNES - ÉNEK
FÓRIS SZILÁRD - ZONGORA

LISZT FERENC

(Doborján [Raiding],

Született:

1811. október 22.

(250 éve!)

Bayreuth, [Németország]

Elhunyt:

1886. július 31.

zeneszerző, zongoraművész.

Kilencéves korában lépett fel először Sopronban és Pozsonyban. 1821-ben Bécsben, majd Párizsban tanult, ahol kapcsolatba került a szellemi élet számos jelentékeny alakjával (Chopin, Berlioz, Paganini, Lamartine, Lamennais, Heine, George Sand, Delacroix), akik döntően befolyásolták szellemi tájékozódását.

Már bécsi hangversenyein nagy sikereket aratott, később Franciaországon kívül Londonban és Svájcban is koncertezett. 1835-ben a genfi konzervatóriumban tanít: Minden szellemi áramlat iránt fogékony volt s rokonszenvezett a haladó polgári mozgalmakkal. „Mivel Magyarországon születtem, illő, hogy zenei tehetségemmel hazámat szolgáljam.” –írta egyik levelében.

Kijelentése értelmében is cselekedett: 1838-ban a pesti árvízkárosultak javára hangversenyeket rendezett, 1840-ben alapítványt tett a pesti Nemzeti Zenede létesítésére. Amikor 1840-ben Pesten hangversenyezett –ahol mint karmester is először mutatkozott be –, már Európa-szerte ismert zongoraművész volt, kinek ünnepeltetése máig nem tapasztalt méreteket öltött. Gyakori vendége volt a párizsi, bécsi római koncerttermeknek is.

1848 –61-ben Weimarban a hercegi udvar karnagya. Richard Wagnerrel Párizsban köt életre szóló barátságot. Zeneszerzőként az 1850-es években kezdték elismerni. 1856-ban az ő ünnepi miséjével szentelték fel az esztergomi székesegyházat.

Az 1860-as években Rómában élt. Jelentős szerepe volt a pesti Zeneakadémia megalapításában (1875), majd az Akadémia elnökeként a művészképzésben.

1925-ben a Zeneakadémia felveszi alapítójának nevét. 1867-ben koronázási miséjének bemutatójára ismét Pestre látogatott. Ezt követően évről évre hazajárt, Pesten karmesterként lépett fel. 1873-ban Budapesten ünnepelték meg 50 esztendős művészi jubileumát a Krisztus-oratórium bemutatásával és ösztöndíj alapításával.

Bayreuthban hunyt el tüdőgyulladásban,

sírja ma is ott található.

Liszt Ferenc zeneszerzőként – Wagner és Berlioz mellett – a XIX. század ún. radikális romantikus zenéjének képviselője, a berliozi programzene-elv folytatója és beteljesítője.

Utolsó korszakának műveiben, minden megoldatlanságuk ellenére, olyan távlatokat nyitott meg, amelyekkel egyedül állt korának zeneszerzői között, s amelyek elsősorban Bartók művészetében találtak igazi rokonságra és folytatásra a XX. században.

Forrás: www.fatorony.hu, Boros Péter református lelkész, Internet

Szerk.:     Szathmáry Olga Ottilia