Makói gázfosztás!!!

Tudjon róla minden Magyar!!!

Gombostűt a tűpárnában.

Magyarország földjének mélyén, Makó közelében olyan
gázkincsre bukkantak hivatásos külföldi kincsvadászok, amely negyven
éven át képes volna biztosítani Magyarország gázellátását,

vagy a
mostani ínséges időkben egy intenzív, húsz évre rövidített kitermelést
véve alapul, akkora bevételhez juttathatná a magyar államkasszát,
amely rövid idő, mondjuk öt-tíz év alatt a magyar életszínvonalat

körülbelül az ausztriaira emelné, és húsz év múltán a magyar gazdaság
csak e gázkincsnek köszönhetően felzárkózhatna a gazdag Európához.

Mindebben nincs semmi túlzás. Minden érdeklődő ember tudta,
hogy az Alföld mélyén többféle kincs lapul - olaj, gáz, termálvíz -,
csak meg
kell találni, de az sem nehéz, csupán fúró és némi türelem kell hozzá.

Körülbelül olyan feladat ez, mint gombostűt találni a tűpárnában. A
Falcon Oil, ez a kanadai központú multi cég képes volt - saját állítása
szerint - egy éven át keresni, amíg telibe találta a
gombostűt.

Vagyis a
600 milliárd köbméteres gáztartályt, lent, hat kilométer mélyen a föld
alatt. A cég - nem tudni hogyan és mennyiért - kizárólagos
jogot kapott 35 évre a magyar államtól a gázkutatásra.

Ami elképesztő,

a gáz kitermelésére és eladására is. A magyar állam
szerényen csak 12 százalék bányajáradékot kér cserébe, vagyis
odaajándékozta a Falcon Oil-nak e páratlanul értékes gázkincs 88
százalékát.

Hogy mennyi pénzről van szó? Ebből a gázkincsből az utolsó
fillérig ki lehetne fizetni a teljes magyar államadósságot, ami
egyúttal a magyar
gazdaság elképesztő felerősödését eredményezné.

Avagy fel lehetne
függeszteni a megszorításokat, sőt emelni lehetne a nyugdíjakat és a
béreket, és a gazdaságot serkentő intézkedéseket lehetne indítani.

Felfoghatatlanul sok pénz, ami a jelek szerint majdnem mind a
másé lesz. Nem kell, hogy így legyen. A magyar jog ismeri a feltűnően
aránytalan szerződés fogalmát. Az ilyen szerződést meg lehet támadni,
és amíg jogállami volt Magyarországon, addig a bíróság az ilyen
szerződéseket meg is semmisítette.

Íme, itt a nagy történelmi pillanat
a nagy közös cél, amelynek mentén közös nevezőt találhatnának az
ország egymással szembenálló erői.

Senki nem vitatja el a külföldi befektető jogát a tisztes haszonhoz, de
senki sem fogadhatja el a tisztességtelen haszon érvényesítését.

Tudtuk, hogy Magyarország földjének mélyén kincsek lapulnak, örömmel
vettük a kalandos kedvű vállalkozók jelentkezését. 

Azonban az államnak
jól felfogott érdeke, hogy az ország földjében rejtőző kincs kiaknázása
az ország népének érdekeit szem előtt tartva történjék.

Magyarország nem Rhodesia, és ez nem a XIX. század.
A Gyurcsány-kormány lapzártakor hallgatott a szerződés tartalmáról.

Van
azonban egy pont, ahol már meg kell állítani a dolgok menetét.

A makói gázkincs kitermelése

nem történhet meg a mostani feltételek között.

Az
ország népe nem nézheti ölbe tett kézzel saját kifosztását.

A
történelmi hanyatlásnak

és a kollektív hülyeségnek egy ponton véget kell vetni.

Azért, mert lelkiismeretlen bűnözők a maguk pitiáner hasznára,

olcsó
jutalékokért kiárusítják apránként

és nagyban az ország kincseit,

még
nem kell feladni mindent,

még

érdemes harcolni mindazért,

ami
megmenthető!

A magyar nagytőkének sem áll érdekében az ország kifosztása.

Talán
vegyünk példát a horvátokról

Ők nem adták oda koncesszióba sem 35 évre,

sem rövidebb időre, sem a Falcon Oil-nak, sem másnak az Adriát.

Inkább maguk építettek autóutat,

hogy a turisták kényelmesebben
odaérjenek.

Nota bene: az ügyes kanadaiak a horvátoktól bérelték azt a
fúrótornyot, amivel Makónál gázt találtak.

Küldd tovább mindenkinek!

Tudjon róla minden Magyar!

Forrás:Juhász Ágnes Katalin

Csökkentheti a makói gáz a függőséget

MTI|2008. 05. 13., 7:53|Utolsó módosítás: 2008. 05. 13., 7:58|

A makói gázmező csökkentheti Magyarország energiafüggőségét Oroszországtól - olvasható a washingtoni Jamestown Alapítvány elemzésében.

A földgázkincs kiaknázásában a Mol mellett a kanadai Falcon Oil and Gas, valamint az amerikai Exxon Mobil vesz részt. Észak-amerikai energiavállalatok első alkalommal kapcsolódnak be közvetlenül a szénhidrogén-termelési szektorba Közép-Európában.

Az energiakincset nem hagyományos módon lehet kinyerni; a tervek szerint még az idén év vége előtt kezdődő fúrások 6 ezer méteres mélységig hatolnak le. A gáz kinyeréséhez szükséges korszerű és drága technológiát az ExxonMobil szállítja Magyarországra.

Az iparszerű kitermelés 2011-től várható, 2012-től kezdődően évente 10 milliárd köbméteres teljesítménnyel.

Magyarország jelenleg 80 százalékban orosz forrásokból fedezi szükségleteit, és a térség több országában is hasonlóan magas az orosz szállításoktól való függőség. A makói gáz, amelyet Magyarországon kívül a környező országokba is szánnak majd, enyhítheti ezt a függést, legalábbis lelassíthatja annak erősödését, amelyet a Gazprom a Déli Áramlat vezetékkel törekszik elérni - írta Vladimir Socor Közép-Európa-szakértő az Eurasia Daily Monitorban.

A független Jamestown Alapítvány szakértője szerint korántsem bizonyos, hogy a Déli Áramlat megépül. De ha igen, és eléri a régiót, akkor ez csak eggyel több ok arra, hogy a Gazpromtól való függőség erősödését a makóihoz hasonló forrásokkal ellensúlyozzák - tette hozzá a kutató.

A szakértő egy korábbi elemzésében úgy foglalt állást: a Déli Áramlat projekt - mivel több évtizedre meghosszabbítva tovább erősíti a Gazprom eddigi dominanciáját - aláaknázza a fogadó országok energia- és általános stratégiai biztonságát. (Hát ez egy nagy ellentmondás az első megállapítást illetően, meg józan paraszti ésszel is...szerk.)

Forrás: MTI

MTI|2008. 05. 13., 7:53|Utolsó módosítás: 2008. 05. 13., 7:58|

Érdemes kitermelni a makói gázt

2010. december 29.

Európa legnagyobb energiatitkának nevezte a makói gázlelőhelyeket a The Wall Street Journal európai kiadása. A kitermelés nagyon költséges lehet, mégis megéri, hiszen az európai gázvezeték-hálózat közelében fekszik, ráadásul számítások szerint a mélyben háromszor annyi gáz van, mint Nagy-Britannia bizonyított földgázkészlete.

Délkelet-magyarország hagyma- és fokhagymaföldjei alatt rejtőzik Európa egyik legjobban őrzött energiatitka, egy hatalmas földgáztartalék, amelyet sokáig elérhetetlennek tartottak, írta a The Wall Street Journal Europe.

A Makói Árok évtizedeken át csak olajipari szakemberek szűk csoportjának jelentett valamit. Ez megváltozott áprilisban, amikor az amerikai Exxon Mobil, a világf legnagyobb olajtársasága részesedést vásárolt a vállalkozásból. Magyarországon már előtte is újságfőcímek hirdették, hogy nem csak Magyarország lehet önellátó földgázból a makói vagyonnak köszönhetően, hanem összes kelet-európai szomszédját is elláthatja, emlékeztetett az újság.

Ez azonban nem várható egyhamar, mert a "makói diót"nehéz feltörni. A gáz kemény kőzetben van, amelyből a gáz nem szabadul ki egykönnyen. Korábban az ilyen, úgynevezett nem hagyományos olaj- és gázlelőhelyeket a nagy olajcégek túl nehéznek és költségesnek minősítették.

A növekvő energiaárak és a technológia fejlődése miatt ez a felfogás változóban van, és a befektetett dollármilliárdok végül is segíthetnek a világkereslet nyomásának enyhítésében, írta a lap.

A nagy olajtársaságok egészen a közelmúltig jobbára csak az Egyesült Államokban termeltek ki "szoros földgázt", mint amilyen a makói is, főleg a Sziklás-hegységben és Texas keleti részén. Az Exxon a coloradói Piceance-medencében, a brit BP a wyomingi Jonah mezőn, a kanadai EnCana Corp. a Texas és Louisiana határvidékén fejleszt ilyen lelőhelyeket. Segít egy új kőzetaprító technológia, amely kimozdítja a gázmolekulákat fogságukból. Most már a nagy cégek az Egyesült Államokon kívül is bevetik ezt a módszert. A BP "szoros földgázt" kutat Ománban, a szintén brit JKX Oil & Gas Plc Ukrajnában, az EnCana Franciaország délnyugati részén. Az Exxon hamarosan felhasználja Makón a Piceance-medencében szerzett tapasztalatait, írta a lap.

A makói földgázvagyont a világ egyik legnagyobb nem hagyományos lelőhelyeként emlegetik. A koncessziós kanadai Falcon Oil & Gas Ltd. úgy becsüli, hogy a koncessziós területe körülbelül 1,2 billió köbméter földgázt tartalmaz. Ez háromszor annyi, mint Nagy-Britannia bizonyított földgázkészlete, írta az újság.

Magyar geológusok már az 1970-es években igyekeztek felmérni a lehetőséget, de a műszaki nehézségek miatt még nem lehetett kitermelésre gondolni. Az 1980-as évek végén a Világbank finanszírozott egy mélyfúrási programot Magyarországon, az amerikai geológiai hatóság vezetésével. Ez fölkeltette a nyugati érdeklődését.

A Világbank finanszírozta felmérés adataira felfigyelt egy amerikai geológus, John Gostavson, és többszöri látogatás után, 1998-ban, kutatási engedélyt szerzett a Makói Árok egy részére. Mint mondta, nem utolsó sorban a wyomingi lapályokra emlékeztető táj nyerte el a tetszését. Gustavson feldolgozta és összesítette a korábbi magyar és nemzetközi kutatási eredményeket, és 2002-től házalni kezdett velük a nagy olajtársaságoknál. Senki sem kapta be a horgot, kivéve egy kis amerikai cég, az Ultra Petroleum vezetője, Marc A. Bruner.

Az Ultra Petroleum már korábban az első között volt a wyomingi lelőhely kutatásában. Bruner megalapította a Falcon Oil & Gast, és megvásárolta Gustavson koncesszióját. 2005. decembertől a Falcon három kutatófúrással kijelölte a lelőhely határait, és három másik fúrást is végzett a terület közepén. 2007. májusban a Falcon megkapta a kitermelési koncessziót a magyar kormánytól mintegy 100 ezer hektárra, ez az egyik legnagyobb koncesszió, amelyet valaha is adtak Európában, idézte fel a múltat a lap.

Széleskörű a vélemény, hogy a makói lelőhely a legnagyobb az európai szárazföldön a hollandiai, groningeni gázmező 1959-es fölfedezése óta. Ám a nehézsége is óriási: a makói gáz nagyrésze több mint 6000 méter mélyen van, és minél lejjebb, annál forróbb, elérheti akár a 200 Celsius fokot is. Ugyanis Makó alatt a földkéreg szokatlanul vékony, olvadt kőzet van nem sokkal a felszín alatt. - Ott még fő a kő, vagyis, ha egy kicsit mélyebbre fúrunk, láva tör föl, és elborít - idézte a lap John Gustavsont.

A hő és a nyomás miatt növekednek a fúrási költségek. A Falcon egyik kútjának lefúrása 50 millió dollárba került, ami kész vagyon ilyen kis cég számára. Nem sikerült kiszámolni a gázfelhozatal ütemét sem, vagyis nem tudták megállapítani a termelés gazdaságosságát. Továbbá a Falconnak kezdett fogyni a pénze. Ezért partner után néztek. Idén áprilisban sikerült bevonni az Exxon Mobilt, 300 millió dolláros termelési-fejlesztési megállapodást kötve vele. Néhány nappal később az Exxon Mobil másik ügyletet is bejelentett, a Mollal, arra, hogy közös kutatást kezdenek a Mol makói szerződéses területén, emlékeztetett az újság. A Mol az Exxon Mobil partnereként részt vesz a Falcon Makói árokban folyó kutatásaiban is.

A fogyasztókhoz közeli Makó ugyan nehezebbnek ígérkezik néhány más "szoros" gázlelőhelynél a világban, de van egy nagy előnye. A világon még föllelhető nagy gázmezők, például Nigéria tengerpartja előtt, távol vannak a fő piacoktól. Makó viszont az európai gézvezeték-hálózat közepén van. - A piac készen áll, a térségben az értékesítés nem lesz probléma - idézte a The Wall Street Journal Europe a Mol kutatási-termelési divízió vezérigazgató-helyettesét, Áldott Zoltánt.

A washingtoni Jamestown Alapítvány elemzése szerint a makói földgáz iparszerű kitermelése  2012-től kezdődően évente 10 milliárd köbméteres teljesítménnyel. Összehasonlításul: az európai gázfogyasztás negyedét fedező orosz Gazprom tavaly 548,5 milliárd köbméter földgázt termelt. Magyarország éves gázfogyasztása 14-15 milliárd köbméter.

Forrás:

2010. 12.29.

JÓ LENNE TUDNI MI AZ IGAZSÁG ÉS A MEGOLDÁS?

Szerk.: Szathmáry Olga Ottilia

A "Budakeszi Klub" Vezetője