Az elmúlt 30 évben az Európai Unió valamennyi szakpolitikájának kialakítása során a nemek közti esélyegyenlőség érvényesítésére törekedett. Ennek eredményeképpen számos kézzel fogható eredmény született a nők és férfiak egyenlő bérezése, a nők hátrányos megkülönböztetése, és az ellenük irányuló erőszak visszaszorítása terén. Alább az Európai Parlamentnek e küzdelemben betöltött szerepét vesszük górcső alá.  Alábbi cikkünkben áttekintjük, milyen főbb jogalkotási, politikai, közvélemény‑formáló intézkedések történtek az Európai Unióban a nemek közti esélyegyenlőség megteremtése érdekében. Uniós jogszabályok az esélyegyenlőségért A nők és férfiak esélyegyenlőségét előmozdítani hivatott első uniós jogszabályok a hetvenes évek végén, mintegy három évtizede léptek érvénybe. Az uniós joganyag többek között kiterjed a munkavállalásra, az egyenlő bérezésre, az anyaság védelmére, a szülői szabadságra, a társadalombiztosításra és a foglalkoztatási szociális biztonságra.  Az 1999‑es amszterdami szerződés által jogkörében jelentősen megerősödött Európai Parlament 2002‑től kezdve kétévente felülvizsgálta az érvényben lévő jogszabályokat. Az eredmények nem várattak magukra; 2006-ra 32,6 százalékra emelkedett a női menedzserek aránya az Európai Unióban. Az Európai Parlament női képviselőinek aránya pedig az 1979‑es 16,3 százalékról 2009‑ben 31 százalékra nőtt. A több mint 30 éve hatályban lévő, jelentős mennyiségű jogszabály, és számos intézkedés ellenére a bérszakadék továbbra is létezik. Az Európai Unióban a nők ugyanazért a munkáért átlagosan 17 százalékkal kevesebb fizetést kapnak, mint a férfiak. A magánszektorban több tagállamban a bérkülönbség a 25 százalékot is eléri. 
Fellépés a nők elleni erőszak ellen A 16 és 67 év közötti nők harmada válik legalább egyszer fizikai vagy szexuális erőszak áldozatává Európában. Ezt orvosolandó, az Európai Parlament és a Tanács kidolgozta a Daphne közösségi programot. Az 1997‑ben indított program célja a gyermekek, fiatalok és nők elleni erőszak minden formájának megelőzése, valamint az áldozatok és veszélyeztetettek védelme. A program a közeli hozzátartozóikat ért erőszakos cselekmények szemtanújává vált gyermekeket, fiatalokat és nőket is áldozatnak tekinti. „Piros lapot a kényszerprostitúciónak”  Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO) szerint évente több mint 2 millióan – főként nők és gyermekek – esnek áldozatul emberkereskedelemmel foglalkozó hálózatoknak. A felmérés szerint az áldozatok 40 százalékát a szexiparban foglalkoztatják. Az EP nőjogi szakbizottsága 2006. március 8-án indította el a németországi labdarúgó világbajnokság „alatti kényszerprostitúció és emberkereskedelem elleni küzdelem és annak megelőzése szükségességét hirdető”, „piros lapot a kényszerprostitúciónak” elnevezésű kampányát. A szakbizottság elnöke Anna Záborská (néppárti, szlovák) szerint a kampány „nagy sikert aratott, mivel kedvezően járult hozzá az emberkereskedelem és a kényszerprostitúció visszaszorításához a világbajnokság alatt”. Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2006-ban az Európai Parlament és a Tanács vilniusi (Litvánia) székhellyel létrehozta a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetét, amelynek feladata, hogy szakértői segítségnyújtással szolgálja a női-férfi esélyegyenlőség ügyét, bővítse az ezzel kapcsolatos ismereteket és felhívja a nyilvánosság figyelmét a problémára.