Szeretettel köszöntelek a BUDAKESZI KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
BUDAKESZI KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a BUDAKESZI KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
BUDAKESZI KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a BUDAKESZI KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
BUDAKESZI KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a BUDAKESZI KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
BUDAKESZI KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
ÓCEÁN VALÓSÁG- ÁLOM
SZATHMÁRY OLGA OTTILIA
Karodba vágyom, hol a végtlen óceán ölel.
Hullámai a partra habokként sodródnak.
Eggyé válik testünk a végtelen vízzel.
Ott kezdődött életünk:
köszönjük a MINDENHATÓNAK!
Testem párhuzamosan fekszik a hullámok hátán,
Földobja magasra, majd a a mélybe lendül.
Újra fölkap a víz sörényére lazán.
Karod érzem, kiemel ám testünk elmerül.
Játszunk a habokkal, ők meg mivélünk!
Sós vízzel lett teli szám, az úszó mozdulatot elvétettem.
Sodródom, kapkodom a tempót, egymástól messzi kerültünk.
Fölöttem sirályok víjjognak, ők vannak velem.
Az óceán hullámai elveszni nem hagytak.
Partra sodortak, a selymes homok fövenyre.
Erőm vesztetten fekve, a habok paplanként betakartak.
Kedvesem rámtalált, szerelmesen fonódtunk össze.
Óceán álmom:
újra a parton kéz- a kézben séta.
Mennyei boldogság lenne,
még itt a földi életben.
TE már HOLD!
Testem ízzó, érintésem vulkán láva.
Fény-lényed éjszakánként
újra látom békémben!
Budakeszi, 2012.05.21.
Szathmáry Olga Ottilia
Szerk.: Szathmáry Olga Ottilia
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!