Ősmondáink

sumér-szkíta eredete 1.

Tóth Gyula

- Szkítiától Maghrebig ,

(A kitalált középkoron túl...)

Tóth Gyula

- Szkítiától Maghrebig ,

(A kitalált középkoron túl...)

A németek szeretnének a sumérok, hunok utodai lenni

A Csodaszarvas mondája

a magyarok eredetét három nép,

a hun, magyar és alán nép összeolvadásának tulajdonítja.

Mivel az alánokat a jászokkal és roxolánokkal együtt a korai jelentések masszagétáknak, míg a későbbiek szarmatáknak tartják, az alán, jász, roxolán és masszagéta elnevezések a tanulmányban ezentúl

szarmataként lesznek megemlítve .

Ezeket az asszír krónikák a Moskival,

és a bibliai Mésekkel azonosítja.

A legenda Tanával nyit,

aki kétségkívül a sumér Kish (Kush) városa beli Etanával azonos és aki megegyezik

a bibliai Kússal, Nimród atyjával

- a kúsi szkítáknak szintén volt egy Kus-Tana nevű ősük.

A sumér Etana volt az első földi hatalmasság,

aki az egekbe akart jutni,

és meg is tette.

Babilon alapítója Bél,

Ninus (Nimród) apja,

aki az első király volt.

A magyar beszámolóban Tana fia Ménrót, vagy Nemere (Nimród), akinek ikrei Magor és Hunor.

Nimród feleségének a neve,

Anuta/Bau,

a magyar változatban is hasonló, Enéth/Boldogasszony.

Az asszír beszámolók hivatkoznak arra, hogy Nimródnak iker fiai voltak, akik közül a egyiknek Magor volt a neve, megerősítve a magyar legendát.
A legenda azt mondja, hogy

Hunor és Magor

egy űnőt üldöznek,

amely idegen földre vezeti őket, ahol aztán nyomtalanul eltűnik.

Az elkeseredett vadászok azonban

két nővérrel

találkoznak,

a szarmaták hercegnőivel,

akiket elrabolnak

és elvesznek feleségül,

így lettek a

hunok és magyarok ősei.

Nimródsumér neve, jobban mondva címe, Nimb-ur-ság, ami azt jelenti:

"A Párducok Ura", amelyet a magyarban úgy is kifejezhetünk: "Párduc Uraság",

a Bibliában lejegyzett héber névvel megegyezően, ahol a "nimra" szó leopárdot jelent, kombinálva a "rad" igével, amely azt jelenti "legyőzni".

Valóban, Közép Ázsia királyai és előkelői kiképeztek párducokat vadászathoz.

A párducbőr hagyományosan az egyik legértékesebb ruhadarabnak számított a magyar királyok között, felidézve azt a divatot, amelyben magát Nimródot is ábrázolták.

Ménrót azonos az első egyiptomi királlyal Menesszel,

amely később

a mezopotámiai Nimród

alakjába hagyományozódott,

míg felesége

Enéth az egyiptomi

Neith istennő.

A második beszámoló a Turul monda,

egy mítikus madár

amely azonos a sumér Duguddal,

amely úgy a

hun Attila,

mint az Árpád háziak

jelképe.

Ez a történet Emeséről, a sumér hercegnőről,

aki egészen addig szűz volt,

amíg a Turul alá nem szállt az egekből, hogy megtermékenyítse őt.

Emese felesége volt Ügyeknek, a szkíták királyának, Magóg vonalán - megegyezve az asszír krónikákkal, amelyek arról számolnak be, hogy Magóg a szkíta nemzet alapítója Észak-Mezopotámiában.

Emese méhében megfogant Álmos (Árpád apjával, Attila leszármazottjával megegyező név),

és álmában látta utódát,

mint egy nyugat felé egyre növő folyót, amely áthág a hegyeken és amelyből a hatalmas arany fa sarjadt, egy olyan dinasztiát jelképezve, amely egy távoli földön uralkodik nyugaton.

Ez a történet felidézi a méd király Istumegu (Asztagész) álmát lányáról, akinek méhéből folyó fakadt, amely elárasztotta az egész földet, második álmában pedig szőlőt látott nőni lánya méhéből, ez hatalmas fává nőtt amely betakarta az egész földrészt.

A párhuzam a két monda között csodálatos. Igen, van kapcsolat az ókori médek és a magyarok között.
A történet legfőbb jellemzője, amely megmagyarázza a magyarok sumér eredetét az,

hogy Álmost sötét bőrűnek, fekete szeműnek, tehát kusitának írja le.

Nevét, pedig azért kapta, mert anyja álma szerint fogant.

Tény, hogy a magyar mondák kétségbevonhatatlanul mezopotámiai eredetűek és, hogy a magyar nyelv bizonyítottan kulcsfontosságú lett a sumér írások megfejtésében teljesen más irányba viszik a kutatásokat.

A magyarok jóval a Kárpát-Medencében történt letelepedésük előtt már rovásírást is használtak.

A magyar történelmen átvonuló ismétlődő jellegzetesség a kettősség - a a hatványon: mindig két fajta alkot egy szoros egységet, egymást kiegészítve, mint férfi/nő, fekete/fehér, észak/dél, kelet/nyugat két enikai egységben amelyek időről időre változnak,

olyan bonyolulttá válva, amely sok különböző elméletnek adhatott így teret az eredet kérdésében.

Ez a kettősség, amely először az első legendában kerül kifejezésre,

az iker Hunorról és Magorról,

a mai magyarság két legjelentősebb ősének alakjáról,

mégpedig a hunokról és a magyarokról, a legősibb idők óta jelen volt:

az első ilyen pár

a sumérok és a szkíták voltak.

Forrás: Internet

Szerk.: Szathmáry Olga Ottília