Megjelentek a repedések a költségvetésen

Kolozsi PálJankovics Soma2009. 10. 15., 8:13Utolsó módosítás: 2009. 10. 15., 9:43

Címkék:Oszkó Péter, Bajnai Gordon, Magyarország, költségvetés 2010, IMF

Alig több mint egy hónapja kapta meg a házelnök a 2010-es költségvetési törvényjavaslatot, de az azóta bejelentett módosításokkal már több mint 75 milliárd forintot osztottak szét. A büdzsé lazulása egyelőre nem drámai, de sztrájkra készülnek a vasutasok, a MÁV vezetése csőddel riogat, bajban van a BKV, és már az utcára is vonultak az önkormányzatok. A piaci befektetőket csak az érdekli, mit mond az IMF.

Az általános tartalék az előre nem tervezhető, nem valószínűsíthető kiadásokra, illetve az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó bevételek pótlására szolgál. A céltartalékok a különféle személyi kifizetésekkel kapcsolatosak (ilyen például a 13. havi illetmény megszüntetésből adódó különbözet), a stabilitási tartalék előirányzata pedig a költségvetési és gazdasági folyamatok figyelembevételével használható fel.

Szocialista "nem" a hiánynövelésre

Az MSZP frakció a hiány növelésének árán nem fogad el egyetlen módosító javaslatot sem - hangsúlyozta lapunknak Kékesi Tibor. A költségvetési bizottság szocialista tagja szerint a kormány ezért számolja el a távhő áfájának csökkentését is céltartalék terhére. Utóbbi általában az OÉT megállapodások teljesítésére nyújt fedezetet, most azonban a szokásosnál nagyobb összeggel terveztek, vélhetően az esetleges puhítások finanszírozására. Kékesi Tibor hozzátette: ha a céltartalékot teljes egészében "elköltik", kiürül a kassza, vagyis több engedményre már nem kerülhet sor. Nem tart a szocialisták fegyelmének lazulásától Szabó Lajos költségvetési bizottsági tag sem: deficitet növelni tilos, ezt a szabályt biztosan betartják a frakció tagjai - tette hozzá.

A Bajnai-kormány a megszokottnál jóval korábban, már szeptember elején benyújtotta a parlamentnek a jövő évi költségvetés tervezetét, a képviselők pedig egy hónappal később meg is kezdték a büdzsé vitáját. Az eredeti terv a 2010-es hiányt 1060,3 milliárd forintra tette, ami 15 693,9 milliárd forint bevételi és 16 754,3 milliárd forint kiadási főösszeg mellett valósulna meg. A deficit pénzforgalmi szemléletben a GDP 4, eredményszemléletben pedig 3,8 százaléka.

Bajnai Gordon miniszterelnök - aki egyértelművé tette, hogy lemond, ha a parlament nem fogadja el a költségvetést novemberben - szeptember elején még azt mondta, nem számít arra, hogy "felpuhul" a költségvetés a parlamenti vita során.  Az azóta eltelt hetek azonban arra engednek következtetni, hogy elkezdődött a költségvetési fegyelem lazulása.

Kórházak és gyermekétkeztetés

Az eredeti tervektől való legjelentősebb eltérést a kórházfinanszírozás pluszkiadásai okozzák. A kórházvezetők október 7-én arról állapodtak meg az egészségügyi kormányzattal és a pénzügyminiszterrel, hogy három ütemben 42,5 milliárd forint pluszpénzt kapak január 15-ig. A többletfinanszírozásból 38 milliárd forint a jövő évi költségvetést terheli majd (a különbözet 4,5 milliárd forint, amit októberben kapnak meg). A megállapodás után a kórházak bejelentették, hogy nem folytatják tiltakozásukat, amelyet a finanszírozási problémák megoldatlansága miatt indítottak, de jelezték, hogy amennyiben a parlament végül nem abban a formában fogadja el a költségvetés rájuk vonatkozó részét, mint amiben a miniszterrel megállapodtak, akkor újrakezdik akciójukat. A kórházak által kijárt plusz pénzen felül a gyógyszerkasszába 1,2 milliárd forinttal, az egészségügyi kasszába pedig 400 millió forinttal több pénzt tesznek, szintén a céltartalékból.

Az egyeztetésekkor Oszkó Péter pénzügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetési források szinte teljes egészében le vannak kötve, és "gyakorlatilag nulla a mozgástere a kormánynak". Oszkó határozottan kijelentette, hogy a 2010-es előirányzatot növelni kívánják a benyújtott költségvetési tervhez képest, azaz a kórházaknak adott pénz vagy a hiányt növeli, vagy a tartalékok rovására megy, vagy pedig más tételekből kell lecsípni.

A kormány egy másik költségvetési tétel miatt is visszakozni kényszerült. A pénzügyi tárca bejelentette, hogy mégsem csökkentik harmadára a gyermekétkeztetési normatívát a jövő évi költségvetésben, ami 16,9 milliárdos pluszkiadás az eredeti tervezethez képest. A kedvezményes étkeztetés támogatására szánt plusz pénz nagyobb részét -12 milliárd forintot- a céltartalékból fedezik, de elvesznek 2 milliárdot a hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatásából és 3 milliárdot faragnának le a helyi szervezési intézkedésre szánt keretből.

Távhőáfa és fogyatékos szervezetek

Az október 7-i döntések felborították a büdzsé egyensúlyát, ezért a pénzügyminiszter kifejtette: a kórházaknak átcsoportosított pluszforrás bizonytalanná tette a nyáron beígért távhőáfa-csökkentést. Oszkó szigora 24 órát sem élt meg, a szocialista képviselők nyomása miatt lemondott az ötletről a kormány. Az áfacsökkentés bejelentéséből ki is hagyták a pénzügyminisztert, október 12-én maga Bajnai Gordon miniszterelnök és Mesterházy Attila, az MSZP parlamenti frakcióvezetője közölte, hogy az MSZP-frakció megállapodott a kormánnyal, így január elsejétől 18 százalékról 5 százalékra csökken a távhő adókulcsa.

A kormány nem erőltette a fogyatékkal élők szervezetei támogatásának csökkentését sem: a jövő évi költségvetés tervezete eredetileg jelentősen, az idei 750 millió forintról 525 millióra csökkentette volna a támogatást, az érintett szervezetek és a szociális minisztérium azonban megállapodtak, hogy jövőre 682,5 millió forint jut a szervezeteknek, ami ugyan 68 millió forinttal kevesebb, mint idén, de több mint 150 millió forinttal több az eredetileg tervezettnél.

Osztogatás a tartalékok terhére

A fent említett tételek összesen több mint 75 miliád forintot tesznek ki, ami a költségvetés méretéhez képest nem nagy összeg - a büdzsé összes kiadásának kevesebb mint fél százaléka, a magyar GDP-nek pedig alig 0,2 százaléka. A kormány engedett bizonyos kérdésekben, de elkötelezettnek tűnik a 3,8 százalékos hiánycél iránt, ez utóbbi ugyanis a 2010-es költségvetés egyetlen "kőbe vésett" száma (korábban a kőbe vésett tételek között volt a közösségi közlekedés 40 milliárd forintos megszorítása és a 120 milliárd forintos önkormányzati elvonás is, de ezekről már szinte nem is hallani).

A költségvetési kiadások módosítása nem a hiányt dobta meg, hanem a tartalékok rovására ment. A 2010-es büdzsé viszonylag nagy tartalékszinttel készült, a tartalékalapokba 261 milliárd forintot tettek (az általános tartalék 57 milliárd forint, a céltartalékok 125 milliárd forint, a stabilitási tartalék pedig 79 milliárd forint), a kamatok változásának hatásaira pedig 50 milliárdot tett félre a kormány. A büdzsé átalakulására utal, hogy a pénzügyi tárca hétfői közleményében már csak "200 milliárd forint értékű tartalék" rendelkezésre állásáról ír.

A tartalékok apasztása ugyan a kiadások növelésének egyszerű módja, de nem veszélytelen. A tartalékokat ugyanis épp azért szabta ilyen magasra a kormány, mert a 2010-es év - Bajnai Gordon szavai szerint - "rendkívüli esztendő lesz, (...) a korábbi tervekhez képest 2000 milliárd forinttal csökken a GDP, tehát jóval kevesebb pénzt lehet elosztani". A kockázatokra - azokon belül is elsősorban a az adókiesés mértékéből adódó rizikókra - hívta fel a figyelmet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Költségvetési Tanács is (erről lásd keretes írásunkat).

Még nincs vége a lobbizásnak

Több befolyásos érdekcsoport is támadja a 2010-es büdzsét. A költségvetés nagy veszteseinek tűnő önkormányzatok a múlt hétvégén tüntetést szerveztek a költségvetési megszorítások ellen, amin egy, a költségvetést elvileg támogató szocialista képviselő (Karsai József) is részt vett. Az önkormányzatok nyomását az is erősítheti, ha a korábbi kötvénykibocsátásokból származó tartalékokat felélik. Sok önkormányzatnál hitelekből pótolták a költségvetési megszorítások miatt kieső bevételeket, de ezek a források is végesek. (Az önkormányzatok adóssága két év alatt a duplájára emelkedett - erről szóló írásunkat itt olvashatja).

Fejfájást okozhat a kormánynak az is, hogy sztrájkra készül az elvonások és a szárnyvonalak tervezett bezárása miatt tiltakozó vasutasok egy része. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) sztrájkbizottsága a napokban dönt a vasutassztrájk időpontjáról, de annyi biztos, hogy lesz munkabeszüntetés. A Magyar Nemzet szerint pedig a MÁV vezetése a napokban olyan levelet írt a gazdasági és a pénzügyminiszternek, amely szerint ha nem lép közbe a kormány, akkor a vasúttársaság csődbe mehet - márpedig a MÁV megmentése sokba kerülhet.

Problémákat okozhat az is, ha az utóbbi hetekben fizetési botrányaival a figyelem középpontjába került BKV-nak fogy el a pénze. A fővárosi közlekedési cég többletfinanszírozása könnyen újra napirendre kerülhet, a vállalat hiánya ebben az évben körülbelül 10 milliárd, jövőre 20 milliárd forint lehet. A tervekben 30 milliárd forintos hitelfelvétel szerepel, de a cég vezetői szerint könnyen előfordulhat, hogy ez a hitel sem húzza ki a bajból a társaságot.

Arra is érdemes figyelni, hogy kormányváltáskor gyakori, hogy az állami cégek adósságát a "tiszta lappal való kezdés" céljával átvállalja a kormány: a BKV esetében ez csaknem 80 milliárd forint, a MÁV esetében 220 milliárd forint, a kórházak esetében pedig 70-90 milliárd forint, ami jelentősen megdobná a 2010-es deficitet, ha a következő kabinet is megtartaná ezt a "szokást".

Csak az IMF-re figyel a pénzpiac

Az elemzők szerint a tételek tologatásának nincs különösebb jelentősége, a piaci szereplőknek és a befektetőknek egy dolog számít igazán, ez pedig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) véleménye. Németh Dávid, az ING makroelemzője úgy fogalmazott, hogy "a piac nem veszi komolyan a kisebb tételeket, amíg az IMF jelentéseiben reálisnak látja a magyar makropályát és az ország mögött áll végső tartalékként".

A nemzetközi szervezet jelentőségére utal, hogy Orosz Dániel, az AXA Bank stratégiai tanácsadója szerint a hiány túllépése ugyan elképzelhető az IMF beleegyezésével, ha szélsőségesen rosszak lesznek a gazdasági körülmények (a belföldi kereslet továbbra is nyomott szinten marad; az export, az ipar pedig nem talál magára). De még ezen pesszimista forgatókönyv esetében sem igazán engedélyezné, hanem inkább csak "szemet hunyna" a hiánynövelés felett az IMF - a túllépés mértéke nem százalékpontokban, hanem hibahatárnyi tizedszázalék pontokban mérhető.

Egyelőre tehát nem számol azzal a piac, hogy Magyarország érdemben túllépi idén vagy jövőre a költségvetési hiánycélt. Teljes az egyetértés mindeközben azzal kapcsolatban, hogy ha az IMF-et kikerülve növelnék Magyarországon a hiányt, annak "nagyon rossz üzenete lenne a piac felé".

A nagy bankházak ezzel együtt úgy látják, hogy nincs jó üzenete a tartalékok elköltésének. "Nagy a bizonytalanság a jövő évet illetően, ezért van szükség a nagy költségvetési tartalékokra, és nem is kellene hozzányúlni ezekhez a költségvetési vitában" - véli Orosz, aki szerint mostanában három hónapra is nehéz tervezni, nemhogy egy évre. Az ingatlanadó eltörlése miatt kieső bevételek, az esetleges egészségügyi pluszkiadások, a MÁV és a BKV többletfinanszírozása vagy az önkormányzati tartalékok felélése még mind kevesebb rizikót jelentenek annál, hogy az egész jövő évi tartalékot előre szétosztanák - ez már magában nagyon jelentősen növelné ugyanis a lefelé mutató kockázatokat.

"A 2010-es költségvetésben szereplő tartalékszint jóval nagyobb, mint a megszokott, de a gazdasági és politikai kockázatok miatt ez így is kevés" - állítja Németh. Gazdasági kockázat alatt a válságból való kilábalás bizonytalanságát, politikai alatt pedig a választás és a várható kormányváltás miatti többletkiadásokat kell érteni elsősorban a szakértő szerint.

Érdekes módon a kormány pesszimistább az elemzőknél, így a hivatalos számokkal nem is jönne ki a 4 százalék alatti államháztartási hiány. A piaci bizalom egyelőre azért maradt meg, mert az elemzők számításai szerint tartható lesz az államháztartási deficit, és erre szükség is lehet, ha a piac bizalmát meg akarja őrizni az ország. Ezek alapján Németh szerint "nem kéne szétosztogatni" a tartalékot, amit amúgy is nehéz lenne jól felhasználni.

Kommentálja ön is!