A

Máltai Lovagrend

és a 

magyar állam között

létrejött

szerződés

példa értékű

Semjén Zsolt.

A Magyar Köztársaság miniszterelnök-helyettese

maga is máltai lovag, aki a szegények
segítését és a hit védelmét

a saját feladatának is tekinti.

Véleménye szerint nemzedékek nôttek fel úgy, hogy nem tudják   magukat   elhelyezni
a világban. Ez a fajta bizonytalanság pedig sérülékennyé, gyengébbé teszi az embereket, ezért a fizikai segítségnyújtás mellett lelki szempontokat is érvényre kell juttatni.

INTERJÚ

• Miért volt fontos a máltai lovagrenddel kötött megállapodás? •

Azt a munkát, amelyet a Máltai Lovagrend, és rajta keresztül a Magyar Máltai Szeretetszolgálat végez, a  megállapodás nemzetközi szerződés (amely a szabályok szerint ENSZ regisztrációs számmal rendelkezik) amit az Országgyûlésnek ratifikálnia kellett.

A Szuverén Máltai Lovagrend ugyanis egyfelôl nemzetközi jogalany, másfelôl a kánonjog hatálya alá tartozó szerzetesrend is, ami egyházi státust ad.

Fontos látni: ez a szerződés világmértékben példaértékû.

A lovagrend persze számos országgal írt alá megállapodást, ezek azonban inkább diplomáciai természetû szerzôdések. A mi esetünkben viszont kifejezetten arról van szó, hogy a rend által létrehozott szervezetek is a szerzôdés hatálya alá tartoznak.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha valamelyik máltai intézmény közfeladatot vállal át, automatikusan megkapja azt a finanszírozást, mint a hasonló feladatot ellátó állami vagy egyházi intézmények.

A megállapodás kapcsán fel is vetődött, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat milyen alapon tekinthetô egyházi jogi személynek?

De nem arról van szó, hogy az állam állást foglalna máltai vonatkozásban abban a kérdésben, egyházi vagy civil jogi személynek tekintendő-e! 

Csupán azt mondja, financiális szempontból úgy kell tekinteni, mintha egyházi szervezet volna, tehát teljes állami finanszírozásra jogosult.

Forrás:Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Szerk.:Szathmáry Olga