PETÍCIÓ

 A MAGYAR NÉPDAL - NÓTA FENNMARADÁSÁÉRT

Új vezetőket nevezett ki

Jónás István

Magyar Rádió vezérigazgatója

 LEVÉL A MAGYAR RÁDIÓ ELNÖKÉNEK

Kérés a Magyar Rádió

vezérigazgatójához

Tisztelt Vezérigazgató Úr!

Magyarország nótakedvelő közönségét, meggyőződésünk szerint még mindig több, mint egymillió felnőtt magyar embert aggodalommal tölt el az a tény, hogy a Magyar Rádió hullámhosszain évekkel ezelőtt elnémult a magyar nóta, a cigányzene és a cigányzenei kísérettel előadott magyar népdal.

Még az 1996-ban megalkotott és hatályba léptetett Médiatörvény is előírta közszolgálati rádió számára a hallgatók legszélesebb körének igényét kielégítő színvonalas zenei műsorok adását, ennek ellenére az elmúlt években a magyar rádió műsorcsatornáin fenti műfajok egyáltalán nem kerültek adásba.

Véleményünk szerint a cigányzene, valamint az ilyen kísérettel előadott népdal és népies műdal a magyar emberek zenei anyanyelvének legjelesebb értékhordozója. Legalább annyira kedves és szeretett műfajunk, mint pl. Franciaországban a sanzon, Lengyelországban a polka, vagy Romániában a hora és sirba. Nem tudunk róla, hogy létezik még egy olyan európai uniós ország, amelynek közszolgálati rádiója az elmúlt években annyira elhanyagolta volna milliós közönségét, mint amennyire a Magyar Rádió figyelmen kívül hagyta a nóta és a cigányzene hallgatótáborát.

A Magyar Rádió szalagtára az ország legnagyobb és legszínvonalasabb cigányzenés, nótás és népdalos gyűjteményét rejti.

Sajnálatos módon a 30-as és 40-es évek saját rögzítésű felvételei politikai okok miatt megsemmisültek!

Azonban az 50-es évektől a 80-as évekig felvett és mai is meglévő zenei anyag is felbecsülhetetlen értéket képvisel.

Generációk nőttek fel Magyarországon úgy, hogy legnagyobb népdalénekeseink: Bojtor Imre, Béres Ferenc, Madarász Katalin, Kürthy Éva, Kerekes-Tóth Erzsébet, Madaras Gábor, Gaál Gabriella, Török Erzsébet nevéről sem hallott, mert a Magyar Rádió évtizedek óta nem játssza népdalfelvételeiket!

A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat néhai igazgatója, Bors elvtárs és Aczél elvtárs pedig - a kommunista tömb országai között egyedülálló módon - egyetlen népdalos hanglemezt sem engedélyezett, mert benne a proletár internacionalizmussal összeegyeztethetetlen lappangó magyar nacionalizmus veszélyének feléledését vélte.

Több millió magyar ember szeretné, ha a Magyar Rádió visszatérne több évtizedes múltjában bevált gyakorlatához és ismét közvetítője lenne olyan kuturális-zenei értékeknek, amelyeknek közvetítésére kizárólagos képessége és jogosultsága van.

Ebben számítunk az Ön segítségére, szakmai irányítására és a nemzeti kultúra terjesztése iránti elkötelezettségét is kifejező magyar érzelmeire.

Közelmúltbéli kinevezéséhez gratulálunk és szívből kívánunk Önnek erőt, kitartást közszolgálatai feladatainak a magyarság érdekében történő végzéséhez.

Budapest, 2011. 01. 21. 

Tisztelettel:

 a Magyar Nóta Klub 6077 tagja

PETÍCIÓ SZÖVEGE PDF filie

(Kissé nehezen követhető, soronként kell a ball-jobb-le-föl

nyilakkal olvasni a szöveget,

ez a hitelességet szolgálja szerk.)

Örülök, hogy ilyen sokan vagyunk és beszélgetünk.

Sajnos a cselekedetben kevés embert látok!

Ha nincsenek információid ne mondj véleményt!

Hogy tájékozódjatok küldök az útóbbi 3 hónap leveleiből egyet a

többit majd késöbb.

 Üdvözlettel:Nógrádi Tóth István

Magyarnóta Szerzők és Énekesek Országos Egyesülete  Elnöke

Hétfői napokon szívesen válaszolok kérdéseitekre az irodámban, vagy

telefonon a 06  1  3211120/187mellék

Cim:1068 Budapest Városligeti Fasor 38.

A magyar nóta 20 éves mérlege

a Magyarnóta Szerzők és Énekesek Országos Egyesületében

A magyar nótáról az elmúlt években sokféle vélemény hangzott el. Sokan szeretik, vannak, akik nem. Ennek ellenére 200 éve él, gyakran énekeljük, még azok is, akik nem kedvelik.

Zenei kultúránk része volt és lesz is a jövőben.

Sok a gond, a probléma a műfajban, ennek orvoslására a szerzők, énekesek összefogására jött létre az egyesület.

-         1990-ben kerestek fel kérésükkel a szerzők a szakszervezetben, ahol már évek óta a szabadfoglalkozású előadóművészek titkára voltam.

33 szerzővel megalakítottuk az egyesületet, később énekesek és pártoló tagok is csatlakoztak.

Létszámunk fokozatosan növekedett, az utóbbi években 220-250 között van külföldi és magyarországi tagokkal.

Az egyesület alapszabályába bevettem a kiadói és műsorrendezői tevékenységet, amely működésünk anyagi fedezetét részben biztosítja.

6 évig fizetség nélkül vezettem az egyesületet (mert nem volt pénz), mint titkár, majd Dr. Tasnádi László és Leszler József elnöksége után átvettem az elnöki tisztséget.

A rendezvényekhez, kotta, kazetta kiadáshoz pénz kellett, ezt én hoztam az egyesületbe, hivatalos támogatásként 10 év alatt 1700000 Ft-ot. Ezt az összeget könyvelőnk javaslatára eladhatatlan kottában, kazettában visszakaptam.

-         2010-ig 117 kiadvány jelent meg (kotta, könyv, CD, kazetta, DVD), melyeket régen 120, jelenleg 17 üzletben terjesztek. Régebben kéthavonta, most már csak évente kétszer hordom ki az üzletekbe kiadványainkat.

-         1933-ban rendezte a Fráter Lóránt Irodalmi Társaság az 1. Nótaolimpiát, mely a nóták versenye.

Ezt a kezdeményezést folytattam 60 év után és négyévente rendeztem meg.

2. 1993-ban a Pataki Művelődési Házban

3. 1997-ben az Ady Endre Művelődési Házban

4. 2001-ben a Pataki Művelődési Házban

5. 2005-ben a Guttenberg Művelődési Házban

6. 2009-ben a Csepeli Művelődési Házban

A rendezvények egy részét a tv, rádió felvette és sugározta, a csepeli műsort a Nóta Tv-ben láthattuk.

-         16 Nótatábor volt a szakma és Stúdió hallgatók továbbképzésére.

Az elsőt Budapesten rendeztem, ahol Vörös Sári is tanított, majd Zamárdi Művészüdülőben folytattuk. Részt vevőként vagy vendégként nagy énekeseink is ott voltak: Gaál Gabriella, Máté Ottilia, Szentendrei Klári, Talabér Erzsébet, Hollay Bertalan, Bessenyei Ferenc, Béres Ferenc és még sokan mások.

-         Éveken keresztül nótás találkozók voltak, 2010-be Felsőzsolcán tartottuk a magyar nóta válságos helyzetének megbeszélésére.

Ennek folytatása volt a „Tisztelt Illetékesek” című levél, melyet 110 példányban küldtem el kluboknak, énekeseknek, szerzőknek, közös összefogást kérve.

Ezt a levelet elküldtem a Média Felügyeletnek, televízióknak, rádióknak, Minisztériumnak, Ipari Kamarának, 4 felsőfokú oktatási intézménynek, Miniszterelnöknek, Köztársasági Elnöknek, ombucmannak intézkedésüket kérve. Több szervtől választ kaptam, médiáknál biztató a helyzet.

A működési engedélyt is szeretnénk visszaállítani.

A magyar rádióban a Petőfi adón megszűnt magyar nóta műsor visszaállítását követelve 26.000 aláírást gyűjtöttünk, melyet bemutattam Rangos Katalinnak a Kuratórium elnökének.

A magyar rádió elnökét felszólítottam lemondásra, mert média törvényt sért, kurátoroknak megküldve a levelet sikerült meneszteni az elnököt.

-         Az utánpótlás biztosítása érdekében 2005-ben és 2009-ben Nemzetközi énekversenyt rendeztem, a győztesek ma már televízió, rádió énekesek.

-         Énekesek képzése, az utánpótlás kinevelése érdekében Énekiskolát indítottam, mely 7 éve működik 30-50 fővel.

Minden héten pénteken és havonta utolsó szombaton van tanítás 9-18 óráig. A tanultak gyakorlására minden hónap utolsó vasárnapján a Rátkai klubban 14 órától műsort adnak a hallgatók.

-         35 éve szervezek műsorokat Csendül a nóta címmel. 4 éve Nótás hajó megy a Dunán. Műsorainkat a Duna Televízió is felvette.

-         Gaál Gabriella Nótatörténeti kiállítási anyagát folytattam újabb eseményekkelbővítve, Budapesten és vidéken több alkalommal kiállítottuk, nagy siker volt. Állandó kiállítási helyet keresek, melyet megérdemelne a magyar nóta.

- DVD-n is szeretném bemutatni a nótakedvelőknek.

-         1999-től Dankó Pista, majd Artisjus díjat és prémiumot kapnak a szerzők minden évben. Ezt még Dr. Tasnádi Lászlóval sikerült elintézni a Jogvédő Hivatalnál.

2005-től Életmű-díjat és állami kitüntetéseket kapnak az énekesek.

-         Napjainkban a Médiákkal hadakozok, a foglalkoztatást, a működési engedélyt szeretnénk visszaállítani.

Budapest, 2011. január 16.

Nógrádi Tóth István

elnök

Új vezetőket nevezett ki az MR vezérigazgatója

Budapest, 2010. december 1. - Jónás István vezérigazgató kinevezte helyetteseit.

-  2010. december 1-től Ujhelyi Zoltán szolgáltatási vezérigazgató-helyettesként,

- Szilágyi Gábor pedig gazdasági vezérigazgató-helyettesként dolgozik a Magyar Rádiónál.

A vezérigazgató megnevezte a három főadó vezetőit is.

-  Az MR1-Kossuth Rádió főszerkesztője 2010. december 1-től Gazsó L. Ferenc,

-    az MR2-Petőfi Rádió főszerkesztője pedig Koltay Gergely.

-  Az MR3-Bartók Rádió élén a főszerkesztő továbbra is Farkas Zoltán.

Ujhelyi Zoltán 1968-ban született. Diplomáit a kecskeméti Kertészeti Főiskolán és a budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen szerezte meg 1990-ben és 1994-ben. 1996-ban a Kopogtató című műsornak készített riportokat először a Magyar Rádióban. Ennek a műsornak 2007-ig szerkesztője is volt. 1997-1998-ban az MTV Gazdatévé műsorának is készített riportokat. 1996-től a Falurádió szerkesztő-riportere, majd 2007-től a Hajnal-Táj felelős szerkesztő-műsorvezetője. 2001-től hat évig a Napközben stábjában dolgozott szerkesztő-műsorvezetőként, valamint a Duna TV Tér-Erő – vidékmagazinjának műsorvezetőjeként is dolgozott. Nevéhez fűződik több történelmi témájú egyedi műsor és műsorsorozat, például a XX. század titkai – (XX. századi történelem) szerkesztő-műsorveze-tőjeként és számos szakmai műhelyek kialakítása, irányítása. 1998-ban megkapta a MÚOSZ Szegő Tamás-díját, 2001-ben a Magyar Rádió Nívódíjában részesült. 2007-től az MR1-Kossuth Rádió G7-gazdasági magazinjának műsorvezetője.

Szilágyi Gábor 1962-ben, Budapesten született. A győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolai tanulmányait követően számítógépes programozást tanult, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen okleveles közgazda képesítést szerzett. Regisztrált mérlegképes könyvelői és adótanácsadó/adószakértői szakképzettséggel is rendelkezik. 1999 és 2001 között sikeresen elvégezte a Közgáz posztgraduális MBA (Master of Business Administration) tanfolyamát. Első munkahelye a Magyar Posta volt, majd 1990 és 2002 között a Magyar Távközlési Rt-nél dolgozott, különféle gazdasági és emberi erőforrási osztályok vezető munkatársaként. 2002-2003-ban a Maktel HR Szenior tanácsadója, majd a TVNet Kft. Gazdasági és kontrolling vezetője lett. 2007-2008-ban a MÁVCargo Kontrolling vezetője volt, majd könyvelőként és adótanácsadóként több gazdasági társaság munkájában részt vett. 2009-től legfőbb tevékenysége a kiemelt adózók teljes körű ellenőrzése, minden adónem tekintetében.

dr. Gazsó L. Ferenc 1953-ban, Budapesten született. Gimnáziumi tanulmányai után, 1979-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi karán szerzett diplomát, majd a MÚOSZ Újságíró Képzési Központjában tanulta ki az újságíró-szakmát. Gyakornoki idejét a Magyar Távirati Irodánál töltötte, majd a Magyar Ifjúság című lap számára készített riportokat. 1982-től az Ötlet című gazdasági hetilap szerkesztője lett, majd két év múlva került először a Magyar Hírlaphoz, mint főmunkatárs. 1991-től a Képes7 szerkesztője, majd 1992-ben a Mai nap vezérigazgató–főszerkesztője lett. 1996-ban nevezték ki a Magyar Hírlap főszerkesztőjének, majd két év múlva az Üzleti7 című lap igazgató-főszerkesztőjeként dolgozott tovább. 2004-ben nevezték ki a Magyar Televízió Archívumának igazgatói posztjára, ahol két évet töltött. 2006-tól 2008-ig ismét a Magyar Hírlap főszerkesztője volt. A közelmúltban média-kommunikációs szakértőként dolgozott. 1988-ban MÚOSZ díjat kapott az Év riportja kategóriában: Erdély, a legnagyobb kisebbség című szociografikus riportért. 1994-97 között a Magyar Országos Asztalitenisz Szövetség elnöke, 2009-től a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetségének elnöke.

Koltay Gergely 1952-ben született. Fuvolatanári diplomájának megszerzése után sokáig színházi szakemberként dolgozott. A Sebő-trió tagjaként a táncház-mozgalom egyik elindítója volt.
1976-ban alapította meg a Kormorán együttest, amely az elmúlt 34 év alatt száznál is több zenealbumot publikált és Európa minden országában koncertezett. 1989-től a Magyar Rádió szerkesztője, majd később a Szórakoztatózenei szerkesztőség vezetője lett. Az EBU (Europien Broadcasting Unio) népzenei és világzenei szekciójának magyarországi képviselője is volt. Fontosabb műsorai: Világzenei magazin, Sztárkereső, Musical magazin, Slágerszínház. Hazai és nemzetközi fesztiválok szervezésében is részt vett. 1997-től három évig a Magyar Televízió Zenei Főszerkesztőjeként dolgozott, többek között a Szombat este és a Zeneszombat című műsorok kötődnek nevéhez. Operatőrként és rendezőként több dokumentumfilmet és werkfilmet jegyez. 2004-től 2007-ig a Kossuth Rádió zenei vezetőjeként dolgozott. Dalszövegei, interjúi és versei is napvilágot láttak, valamint rockoperák, oratóriumok és filmek zeneszerzőjeként is ismert. A Keleti Sárkányos Lovagrend és a Történelmi Vitézi Rend is tagjai közé választotta. További díjak és elismerések: „A Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje” 2001., Magyar Szabadság Díj, Életfa díj, Díszpolgárság − Székelyudvarhely, Magyar Örökség Díj, Budapestért díj 2010

Forrás: Nógrádi Tóth István, Magyar Nóta Klub, Magyar Rádió sajtóközleménye

Szerk.:   Szathmáry Olga Ottilia