Rejtett aknákon lépdelhet a Fidesz

2010-04-27 06:39

A rendőrség ellehetetlenül az év második felére, ha nem kap plusszforrást - mondta a Hírszerzőnek a Fidesz egyik meghatározó politikusa a költségvetésben rejlő aknák kapcsán.

Bár még nem tudják pontosan mekkora hiányt találnak, valószínűleg nem lesz pénz gazdaságélénkítésre, és idén nem lesz mód érdemi adócsökkentésre sem.

A vállalkozásokat egyelőre olyan intézkedésekkel segítheti az új kormány, amire nem kell jelentős saját forrást fordítani. Minden feltétel adott, hogy hitet generáljunk kevés pénzből - jellemezte a helyzetet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

 A rendőrség jelenleg olyan helyzetben van, hogy ha nem konszolidálják azonnal 15-20 milliárd forintból, az év második felében már bért sem tudnak fizetni – mondta a Fidesz egy meghatározó politikusa a Hírszerzőnek példaként arra, hogy milyen "rejtett aknákkal" találkozhatnak még, ha megtörténik a kormányzati átadás-átvétel – amire Navracsics Tibor hétfőn külön törvényjavaslatot is benyújtott a parlamentnek. Így a rendőrség nem csak Orbán Viktor "közbiztonsági csomagja" okán szerepel azon területek között, melyekhez a Fidesz a legelsőként hozzá akar nyúlni.

Ha már a csomag: az a vállalás, hogy a kormány megalakulása után két héten belül minden településen legyen rendőr, 3500 egyenruhást jelentene.

Kérdésünkre, hogy erre honnan lesz pénz, forrásunk csak annyit mondott, hogy "fel van adva a lecke Pintér Sándornak". 

Az biztos, hogy már nyugdíjba vonult rendőröket nem "rántanak vissza" az állományba, de valamilyen tartalékos rendszert kialakítanak majd, hogy esetenként mégis szolgálatra legyenek kötelezhetőek. Korábban ugyanis szakértői szinten felmerült az is, hogy a még mindig fiatal, de már szolgálati nyugdíjban lévő rendőrök juttatásaira adót vetnek ki, így "ösztönözve" őket arra, hogy ismét munkába álljanak.Ezt azonban elvetették. 

A "demokrácia csomag"

Formálódik tehát a kormány programja, azon belül is azok az intézkedések, amelyeket még májusban törvényjavaslat formájában nyújtanak be a parlamentnek, vagy amelyekről rendeletet hozhat saját hatáskörben az újonnan megalakult kabinet.

Az Orbán Viktor által bejelentett "demokrácia csomag" elemei is elkészülnek lassan, ezekkel kapcsolatban sok újdonság már nem várható, kétszáz fős parlament, és az önkormányzati képviselők számának megfelezése várható, igaz, az előbbivel kapcsolatban még vannak törésvonalak a párton belül is.

Azt lehet tudni, hogy több egymással versengő koncepció is fut kisebb a parlament ügyében (bár forrásunk szerint "néhány nagy öregnek" egyáltalán nincs ínyére, hogy valóban nekiáll a Fidesz a képviselői helyek csökkentésének), egyelőre a párton belül sincs egyetértés abban, hogy a listás/egyéni mandátumok mekkora súlyt kapjanak: az önkormányzati háttérrel is rendelkező képviselők például szívesen eltolnák az utóbbi felé a választási rendszert. 

(Ehhez egyébként – bár nyilván mindegy a párt véleménye a 68 százalékos Fidesz többség mellett – akár még az MSZP támogatását is meg lehetne szerezni, hiszen akármekkorát buktak is, a jelenlegi helyzet alapján még mindig a szocialistáknak lehet a legnagyobb esélye arra, hogy egyszer ismét tömegesen jussanak egyéni mandátumokhoz – a szerk.) 

A pártban a törvényelőkészítő munkát Navracsics Tibor fogja össze, a végső döntéseket pedig a hetente többször is ülésező Fidesz-elnökség hozza meg, bár, mint forrásunk fogalmazott, "valószínűleg Orbán Viktor fejében dől el végül, hogy mi lesz". Ez a munkamódszer egyébként jellemző a Fideszre, a második fordulóra kényszerült képviselőik például saját kampánystratégiájukat is a pártközpontból kapták meg, úgy, hogy annak tartalmáról, és arról, hogy ki határozta meg, nem is tudtak előzetesen semmit.

Szűka mozgástér agazdaságélénkítésre 

Gazdasági ügyekben egyelőre a Fidesz is sötétben tapogatózik – legalábbis továbbra sem bíznak a Pénzügyminisztérium által közölt költségvetési adatokban. Működik a Varga Mihály vezette "tényfeltáró bizottság", de jelentést egyelőre nem tettek le a pártvezetés asztalára. 

Bár a Fidesz gazdaságpolitikusai egyelőre nem tudják, mekkora költségvetési hiányt találnak a távozó Bajnai-kormány után, mindenesetre arra számítanak, hogy júniustól már nem lesz gazdaságélénkítésre fordítható forrás a büdzsében. Emiatt egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy nagyobb költségvetési átrendezés idén biztos nem várható, inkább az uniós pénzeken belül lesznek átcsoportosítások a kisvállalkozások számára. Forrásunk szerint egyébként a nemzetközi piacok, az EU, és a Magyarországnak hitelt nyújtó IMF vezetői tolerálnának egy bizonyos szintű hiánytúllépést, ha ehhez egy világos reorganizációs program is társul majd. 

A kormány megalakulását követő eufórikus hangulat körülbelül 2-3 hónapig tart majd, és ebben az időszakban lehetséges lesz a hiánycél bizonyos mértékű megemelése. Utána viszont a külföldi finaszírozók, elsősorban a Nemzetközi Valutaalap és a külföldi befektetők egy fenntartható hiánypályát várnak a Fidesztől, tehát az év második felében az új kabinetnek már szigorúan tartania kell a megemelt hiánycélt - közölte a Hírszerzővel Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.

Idén nem lesz érdemi adócsökkentés

Az új kormánynak idén nem lesz lehetősége olyan mértékű adócsökkentésre, amellyel jelentősen enyhülnének a hazai vállalkozások terhei - erősítette meg az MKIK elnöke Orbán Viktor szavait, aki hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta, érdemi lépésekre nem kerül sor idén. Ehhez ugyanis a GDP 1-2 százalékát (250-500 milliárd forintot) kitevő teherkönnyítésre lenne szükség, márpedig a költségvetési mozgástér valószínűleg szűkebb, mint azt sokan remélték - tette hozzá Parragh László. 

Az előzetes nyilatkozatokból ítélve a leendő kormány az egyoldalú fiskális szemlélet helyett a hazai gazdaság érdekeinek figyelembe vételén és növekedésen alapuló gazdaságpolitikában gondolkodik - mondta az MKIK elnöke. Parragh László a szűk költségvetési mozgástér kapcsán megjegyezte: a gazdaság 50 százaléka várakozás, és most minden feltétel adott, hogy hitet generáljunk, kevés pénzből. 

A gazdaság beindításához a lakossági fogyasztás élénkítésére is szükség lenne, erre azonban biztosan nem lesz mód idén - mondta Parragh László. Ugyanakkor a külpiacokon sem olyan mértékű a kereslet élénkülése, hogy az kiránthatná a hazai gazdaságot a recesszív állapotból. Emiatt a leendő kormány idén elsősorban olyan lépésekkel segítheti a gazdaságot, amelyek "nem kerülnek saját pénzbe" - vélekedett az MKIK elnöke. Ilyen intézkedés lehet a bürokrácia csökkentése, a korrupció visszaszorítása, illetve az uniós pénzek átcsoportosítása a hazai kis- és középvállalkozások javára. Parragh László szerint körülbelül 500 milliárd forint nagyságrendben kellene átcsoportosítani uniós pénzeket vállalkozásfejlesztésre.

Mint arról korábban írtunk az új kormány az uniós források, többek között a Jeremie mikrohitelprogram átcsatornázásával fejlesztené tovább a Széchényi Kártya hitelkonstrukcióját. Emellett várhatóan szakít majd azzal a gyakorlattal, melynek során az uniós pénzek közel felét néhány presztízsértékű, tőkeerős külföldi cégekkel megvalósított nagyberuházásra költötte az előző kormány. A leendő kormány ehelyett kisebb beruházásokat indítana, amelyekre sikerrel pályázhatnának a hazai vállalkozások is.