Szeretettel köszöntelek a BUDAKESZI KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
BUDAKESZI KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a BUDAKESZI KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
BUDAKESZI KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a BUDAKESZI KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
BUDAKESZI KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a BUDAKESZI KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
BUDAKESZI KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
13 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Reményi Menahem Győző
Akiket illet, ne vegye észre.
Surányban szaladó szél
Rohanó gondolataim úgy kavarognak
időben, akár az őszi szél által felkavart
színes, novemberi gondolat.
Zörrenek ágak, avar, rajta immár a csillámló dér ül.
Tekintetem tiszta tóként tükröződik,
Átölelnek néha biztató, meleg szavak.
Csendben lehangoló gondolataimnak.
Szürke ködbe burkolózó Időm.
Emléke, mint gyenge nyári szellő.
Át meg átjár, halkan beszél hozzám.
Őszi napsugár bujkál, a kertjeim alatt
Arca lángot lop a Télnek.
Napom már nincs vagy van.
Csitítsd bűnömet,
szűnj meg szenvedés.
hogy ne lesen rám
az asztalon szívem.
Bennem fáj minden
arcomra fagy a Csend.
Csillagvirágból kötök
koszorút magamnak.
Mint ahogyan a Surányi szélben,
agyam mozgásába.
Világom múlik el jelenlétemben.
Meg gyógyulni nem tudok.
Mozdulatlanságomban dermedt időm.
Várom, hogy múljon az éj.
Át meg átjár agyamban.
Fejem felett szürkülő ködöt.
Válasz nélkül marad minden.
Láthatom-e még valaha.
Arcomból lángot lopó Telet.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!