Szent László

1038-ban trónörökös nélkül meghalt

Szent István.

Királynak nevelt fiát,

Imre herceget az éppen ügyeletes

vadkan megölte.

 Az uralkodása alatt kemény kézzel megteremtett egységes államot a megosztottság, a hatalmi harc országot gyengítő időszaka sújtotta.

A most született keresztény magyar állam léte került veszélybe,

mert egy szétszéledt ország könnyen válik a farkasok prédájává.

Ebben a zűrzavaros időben 1046-ban, Lengyelországban megszületett egy kisfiú, akit szülei Ladiszlavnak kereszteltek meg.

Édesanyjától lengyelül tanult meg beszélni. Magyar édesapja, a Vazul-fi Béla,

későbbi felesége hazájában az otthoni hatalmi harcok veszélyeitől védve,

biztonságban nevelhette fiait szigorú keresztényi neveltetésben.

Az országért aggódó főurak a már felnőtt László herceget, a megvakíttatott Vászoly unokáját támogatták a királyság elérésében. Rá várt az ország egységének helyrehozása, annak szilárdságot, tekintélyt és erőt kívánó nehéz feladata.

László király kimagasló, mindenkinél fejjel magasabb termetével, lovagiasságával, nekilátott a rendcsinálásnak.

Már hercegként kitűnt vitézi tetteivel az országot védő harci eseményekben. Királyként nem a palotájába zárkózva, magát testőrökkel körülvéve, az egyszerű emberektől elszakadva, felülről parancsolgatott.

Neki nem kellett félnie népétől.

Első volt a csatában, első volt a gyengébbek segítésében. Okos fejjel, keresztényi megbocsátással és népét szerető szívvel kormányozta az országot.

Az ő korában teljesedett be, szilárdult véglegessé

a Szent Korona tana.

A Korona mindenek feletti

tisztelete jeléül

maga sem tartotta méltónak,

hogy fején hordozza,

hanem alázatból

maga előtt vitette

ünnepi alkalmakkor.

A néphit szerint

Szent László fejére maga

a Szűzanya tette a Szent Koronát,

ezért nevezik úgy mint

„Szűz Mária választott vitéze”.

Lovagias viselkedésével olyan népszerűséget szerzett, hogy már életében legendák születtek róla.

Szomjazó seregének vizet fakasztott bárdjával a sziklából, a lányrabló kun vitézt legyőzve megmentette a magyar lányt. Volt, ahol lova patájával fakasztott vizet. A kilőtt nyila által megjelölt gyógyfű róla kapta a nevét.

Számtalan templomfestmény őrzi emlékét, főleg az ország határvidékein, ahol az idegenek támadásait kellett visszavernie.

Szent István nyomdokain haladva, Szent László ismét megszilárdította az ország rendjét.

István királyt,

annak ellenére,

hogy nagyapját,

Vazult

uralkodása alatt vakíttatták meg,

példaképének tartotta

és maga avattatta

szentté 1083-ban.

Ezzel teljes mértékben elismerte nagy elődje tetteit, eszmeiségét. Művészi alkotásokon előszeretettel ábrázolják Szent István, és Szent Imre társaságában.

Uralkodói nagyságának nemes, lovagias szellemisége eredményezte, hogy

Dalmácia, Horvátország,

és Szlovénia

önként kérte magát

a soknemzetiségű Magyarország

Szent

Koronájának

védelme alá.

Bár a pápát tiszteletben tartva elismerte hitbéli hatalmát,

de függetlenségét elődjéhez hasonlóan ő is megőrizte.

Feltűnően szoros kapcsolata volt a Boldogasszonyhoz.

Ő vitte a kereszténységbe az őshitünkből hozott Boldogasszony ünnepeket.

Hét Boldogasszony

ünnepünk van az évben.

Ezért is nevezi a

néphagyomány

Boldogasszony lovagjának.

Egy középkori himnusz Szent Lászlót „Csillagok közt fényességes csillagnak” dicséri.

Már III. Béla kezdeményezte szentté avatását.

Szentté avatásának napján,

1192. június 27-én,

közel száz évvel halála után,

a szentté avató

pápai küldöttség

szeme láttára

délben,

a nagyváradi székesegyház fölött, ahol eltemették,

két órán át fényes csillag ragyogott.

Ereklyéi Európa székesegyházaiban, katedrálisaiban és kolostoraiban

ma is igen népszerűek.

Tőle vesznek példát, tőle merítenek erőt a hithez.

Nekünk, ha nincs is itt Szent László csontdarabkája,

amikor a Csillagösvényen szobrának avatását tartjuk,

a Teremtő jutalmaként

mégis egy különleges égi ereklye adatott meg nekünk.

Ugyanis június 21-e van ma, a nyári Napforduló megszentelt napja.

Minden évben egyszer, ezen a napon,

az Orion csillagképben az égi vadász Nimród íját feszítő kezében áll a Nap.

Csak hogy ma, ritka pillanatként a Boldogasszony csillaga, a Vénusz is odasimul a Naphoz és együtt töltenek egy napot

NIMRÓD

 Nimród tenyerében. Megtörténik tehát az ég színpadán az, ami tervezhetetlen emberi szándékkal:

Szent Lászlónak,

Boldogasszony lovagja avatásának megünneplésére,

szó szerint

Napba öltözött

a Boldogasszony.

Erre az alkalomra rendelt, a helyszínhez méltó és jellemző égi áldás ez.

Hitünket erősítő igazolás, mely jelzi, hogy jó úton járunk a Csillagösvényen.

Ismét Istennek tetsző feladatot teljesítettünk. Köszönjük és becsüljük meg ezt az égi ajándékot!

Forrás: http://www.pilisszanto.hu

Festmény: Székely Bertalan> Szent László

Szerk.: Szathmáry Olga Ottilia