Típushibák beszámolókészítésnél

Ezt ne felejtsük el levonni az adóalapból:

3 nap és lejár a határidő!

A szűkös belső erőforrások miatt előfordulhat, hogy a cég nem tudja időre elkészíteni beszámolóját, amivel azt kockáztatja, hogy felfüggesztik az adószámát. Mindeközben a vezetőség sem jut időben az üzleti döntésekhez szükséges hiteles információkhoz, írja a napi.hu.

A cégeknek ennek megfelelően érdemes felülvizsgálniuk beszámolókészítési gyakorlatukat, feltárniuk az abban rejlő kockázatokat, majd átszervezéssel, racionalizálással, esetleg külső erőforrásokra támaszkodva megpróbálniuk pontosabbá és hatékonyabbá tenni a beszámoló készítését.

A Deloitte szakértői szerint emellett nem árt, ha a cégek bizonyos típusproblémákra is felkészülnek a jelenlegi gazdasági, szabályozói környezetben. Tipikusnak tekinthető, hogy a vállalkozások egy része nincs tisztában azzal, hogy amennyiben egy vállalkozás a beszámolójában foglaltak alapján két egymást követő üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, a gazdasági társaságokról szóló törvény értelmében mindössze három hónap áll rendelkezésre a cselekvésre.

Bár adja magát a készpénzes tőkeemelés, illetve − kft.-k esetében − a pótbefizetés, de ez a tanácsadó cég szerint általában csak átmeneti megoldást jelent. A tapasztalatok szerint az apport, a vagyonfelértékeléssel járó átalakulás vagy a tulajdonosi hitelek tőkévé konvertálása meg tudja oldani a kialakult problémát, a vállalatoknak ugyanakkor már a döntésük pillanatában tisztában kell lenniük azzal, hogy az általuk választott módszer milyen hosszú távú következményekkel járhat.

Gyakran csak az év végén jelentkező hiba, hogy a vállalatok év közben nem terveznek elég alaposan és előzetesen nem bizonyosodnak meg arról, hogy rendelkeznek elegendő tartalékkal a különféle várható veszteségek, értékvesztések (például készletek értékvesztése, vevőkövetelések értékvesztése) kezelésére. A válság óta eltelt időszakban ez minden korábbinál érzékenyebb probléma, mert számos (gyártással-forgalmazással foglalkozó) vállalatnál halmozódott fel nagy mennyiségű elfekvő készlet, amelynek megfelelő számviteli kezelése jelentős terhet jelenthet a cégnek.

Ezt ne felejtsük el levonni az adóalapból:

3 nap és lejár a határidő

Az előző években sok könyvelőnek, pénzügyi vezetőnek fejtörést okozott év végén az alvállalkozói díjak és közvetített szolgáltatások figyelembe vétele az iparűzési adó alapjában. Az ehhez kapcsolódó kérdéseink eldöntését segíti a cikkben tárgyalt Legfelsőbb Bírósági döntés.

2001. előtt a közvetített szolgáltatásokat „alvállalkozói teljesítések értéke” címén lehetett elszámolni, míg a 2001-től hatályos előírások a közvetített szolgáltatások alatt tárgyalja az alvállalkozói teljesítést, de nyilvánvalóan nem tekinti a két fogalmat azonosnak.

Az alvállalkozói teljesítések esetében az adóhatóság a 2001. évi törvényi szabályozásra hivatkozva több esetben csak akkor fogadta el az alvállalkozói díjak érvényesítését az iparűzési adó alapjának érvényesítésében, ha az adózó a számlákon a közvetítés tényét feltüntette.

A Legfelsőbb Bírósági döntés alapján egyértelműen bebizonyosodott, hogy a megfelelően dokumentált alvállalkozói teljesítések értéke levonható az iparűzési adó alapjából. Amennyiben a korábbi évek adóbevallásaiban óvatossági szempontokat figyelembe véve nem érvényesítettük az alvállalkozói teljesítéseket, úgy a fenti Legfelsőbb Bírósági határozat alapján az önellenőrzéseket utólagosan is beadhatjuk.

Forrás: Adózóna, Legfelsőbb bírósági határozatok könyve;

Szerk.:  Szathmáry Olga Ottiia