Védi-e a magyar földet és a természeti kincseket az új alkotmány?


Gyüre CsabaGyüre Csaba, az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság alelnöke az alkotmányozási folyamatról, a kormány látszatintézkedéseiről és a Jobbik javaslatairól nyilatkozott a barikad.hu-nak.

Hétfőn kezdetét vette az Alkotmány országgyűlési vitája.

A Jobbik korábban kiszállt az előkészítő bizottság munkájából, a parlamenti vitában azonban

- egyedüliként az ellenzéki pártok közül - részt vett.

Mi ennek az oka?

A Jobbik kezdetben örült, hogy az új kormány napirendre tűzte az új alkotmány ügyét, ám miután a Fidesz-KDNP 27 javaslatunkból mindössze hármat fogadott el, november végén úgy döntöttünk, hogy nincs értelme a további üléseknek. Az MSZP és az LMP már korábban kilépett a bizottságból, és a parlamenti vitában sem vettek részt. Mi viszont fontosnak tartottuk, hogy nagy nyilvánosság előtt is elmondjuk érveinket, illetve, hogy szembesítsük a kormánypárti képviselőket, hogy milyen módosító javaslatainkat szavazták le.

Milyeneket?

Magyar termőföld és államvagyon védelme, történelmi jogfolytonosság helyreállítása, mentelmi jog eltörlése - csak hogy a legfontosabbakat kiemeljem.

A legkínosabb az volt, amikor a kereszténydemokrata frakció leszavazta, hogy az alkotmányban rögzítsük: Magyarország keresztény állam.

A Szent Korona-tan végül is bekerült a tervezetbe, de csak annak preambulumába, hivatkozás szintjén.

A történelmi alkotmány ellenzői szerint a Szent Korona-tan elavult, és nem töltheti be egy modern alaptörvény szerepét.

Eredeti formájában természetesen nem, de korszerűsítve, a mai korhoz igazítva annál inkább.

Jelenlegi alkotmányunkat - amely a sztálinista 1949. évi 20. törvény rákosista átirata - mára szinte teljesen átdolgozták, de nem foglalja magában azt a jogfolytonosságot, amely az 1944. március 19-i német megszállásig egy évezreden keresztül létezett hazánkban. Ezt sajnos az új alkotmánykoncepció sem korrigálja.

A Fidesz Nemzeti Konzultáció címszó alatt programot hirdetett, hogy az egyszerű állampolgárok is beleszólhassanak az alkotmányozásba.

A kormány tervei szerint viszont március 15-én már a normaszövegről fog vitázni az Országgyűlés.

Hogy fog ez megvalósulni a gyakorlatban?

Ebből is látszik, hogy a kormány pótcselekvésekbe menekül. Ahelyett, hogy a legfontosabb kérdéseket társadalmi vitára bocsátanák, gumicsontokat dobnak be vitára.

Ilyen rövid idő alatt képtelenség feldolgozni - és főleg kiértékelni - ekkora tervezett adatmennyiséget.

A Fidesz valójában nem kíváncsi az emberek véleményére, azt folytatják, amit eddig is csináltak: csak a látszatra adnak, valós tartalom nélkül.

Mi lesz a menete a további alkotmányozásnak?

A legújabb forgatókönyv szerint - tekintve, hogy mindhárom ellenzéki párt kilépett az előkészítő bizottságból - a kormány meghirdette, hogy minden ellenzéki párt új alkotmánykoncepcióval állhat elő, amelyeket majd párhuzamos vitában fog tárgyalni az Országgyűlés.

Ez azonban csak egy újabb látszatintézkedés, az eddigi tapasztalatok alapján nyilvánvaló, hogy semmilyen érdemi javaslatunkat nem fogják befogadni.

Eredetileg az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság rakta volna le az új alkotmány alapjait, ehhez képest most kiderült, hogy az csak egy vitaindító lesz. Még mindig nem tudjuk, mi lesz a valódi koncepció. A módosítóink az íróasztalfiókoknak íródnak.

Ha ennyire reménytelen, hogy a kormány befogadja a módosító javaslataikat, miért bajlódnak ezzel ennyit?

Bár a kormány kétharmados túlsúlyával erőből mindent leszavazhat vagy átnyomhat, a Jobbik erkölcsi kötelessége, hogy a nemzet megmaradását szolgáló, rendkívül fontos alkotmányos alapvetések bekerüljenek a végső törvénybe.

Az előkészítő bizottság mellett az Alkotmányügyi bizottság munkájában is komoly szakmai felkészültséggel vettünk részt, képviselőink sorozatban nyújtják be a szabályozási elvekhez a módosító javaslatokat.

Ezeket ma a frakción belül egy külön bizottság tárgyalta.

Ön szerint melyek azok a pontok, amelyeknek mindenféleképpen szerepelniük kellene az új alkotmányban?

A Szent Korona, a termőföld, a magyar nyelv, az államvagyon, illetve a természeti kincsek törvényi védelme, a közbiztonsághoz való jog, az országgyűlési képviselők visszahívhatósága, az álláshalmozás tiltása, szavazati jog a jelenleg határon túl élő magyarok számára, az önkormányzatok részére a közfeladatok ellátásához szükséges források költségvetési biztosítása, a keresztény államiság deklarálása, valamint minden állampolgár elidegeníthetetlen joga a szabadsághoz, a tiszta élelemhez, hajlékhoz, ivóvízhez és levegőhöz.

Forrás: Bencsik János, HírHáló

Szerk.: Szathmáry Olga Ottilia