Vasné Hajnalka

festőművész

Liliom I.

kiállítása

Budakeszin

a Kálvin Teremben

2011. május 1-jén

11,30 órai kezdettel

Liliom III.

Iskoláim választásánál nagy szerepet játszott a pedagógusi szülői háttér. Tanulmányaimat Szegedi Tanárképző Főiskolán fejeztem be.

Alps

Már gyermekkoromban nagy érdeklődéssel fordultam a természet szépsége felé. 

Waterfall (VÍZESÉS)

Környezetemben megragadott minden olyan tárgy, jelenség, ami művészi ábrázolással kifejezhető volt. Tizenhárom, tizennégy éves koromban minden

szabadidőmet képek, főleg tájképek festésével töltöttem.

Ocean V.

Nagy hatással volt rám nagymamán, aki hivatásszerűen foglalkozott festészettel és restaurálással.

Ocean II.

Később pedagógusként több mint negyven éven keresztül gyermekeknek adtam át a tudásomat. Csodálatos volt a mindennapok  során  megfigyelni miként fejlődik kézügyességük, tervező, alkotó képességük.

Ocean IV.

Szép feladat volt alakítani, formálni szépérzéküket, ízlésvilágukat. Teljes energiámmal a pedagógus pályának szenteltem az életem.

Life on rock(élet a sziklán)

Nyugdíjba menetelem után, 2003-tól ismét visszatértem a festészethez.
Főleg tájképeket festek. Idősebbik lányom Autszráliában él. Minden évben több hónapot töltök ott.

Valley (VÖLGY)

Lenyűgözött az ócenán és a tenger, gyönyörűsége... Az erdő, a virágok, tájak varázsa, de a tájba illeszkedő épületek is.

Képeim tempera, olaj és vegyes technikával készülnek.

 Fagát Olaj-vászon,

 30 x 40 cm 

 SZURDOK

Forrás: Vasné Katona Hajnalka Honlapja, Internet

Szerk.:     Szathmáry Olga Ottilia

FÜLÖP KLÁRA:

Az én miatyánkom

Mikor a szíved már csordultig tele,
Mikor nem csönget rád soha senki,
Mikor sötét felhö borul életedre,
Mikor, kiket szeretsz,

nem jutsz az eszükbe,
Ó lélek, ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
Nézz fel a magasba, reményteljesen,
S fohászkodj:

MIATYÁNK, KI VAGY

A MENNYEKBEN!


Mikor a magányod ijesztön rád szakad,
Mikor kérdésedre választ

a csend nem ad,
Mikor körülvesz a durva szók özöne,
Átkozódik a rossz:

- Merre van Istene!...
Ó lélek, ne csüggedj! Ne roppanj bele!
Nézz fel a magasba, és hittel rebegd:

Uram, SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED!


Mikor mindenfelöl forrong a nagyvilág,
Mikor elnyomásban szenved az igazság,
Mikor a Pokol szabadul a Földre,
Népek homlokára

Káin bélyege van sütve,
Ó lélek, ne csüggedj!

Ne törjél bele!
Nézz fel a magasba,

hol örök fény ragyog,

S kérd: Uram, JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD!


Mikor beléd sajdul a rideg valóság,
Mikor életednek nem látod a hasznát,
Mikor magad kínlódsz, láztól gyötörve,
Hisz bajban nincs barát,

ki veled törödne!

Ó lélek, ne csüggedj! Ne keseredj bele!
Nézz fel a magasba,

hajtsd meg homlokod,

S mondd: URAM, LEGYEN MEG A TE AKARATOD!


Mikor a kisember fillérekben számol,
Mikor a drágaság az idegekben táncol,
Mikor a gazdag milliót költ: hogy éljen,
S millió szegény a nincstől hal éhen,
Ó lélek, ne csüggedj! Ne roskadj bele!
Nézz fel a magasba,

tedd össze két kezed,

S kérd: URAM, ADD MEG A MINDENNAPI KENYERÜNKET!


Mikor életedbe lassan belefáradsz,
Mikor hited gyöngül,

- söt, ellene támadsz,
Mikor: hogy imádkozz,

nincs kedved, sem eröd,
Minden lázad benned,

hogy tagadd meg ÖT,
Ó lélek, ne csüggedj! Ne egyezz bele!
Nézz fel a magasba, s hívd Istenedet:

Uram, segíts, S BOCSÁSD MEG VÉTKEIMET!


Mikor hittél abban,

hogy téged meg becsülnek,
Munkád elismerik, lakást is szereznek,
Mikor verítékig hajszoltad magad,
Késöbb rádöbbentél,

hogy csak kihasználtak.
Ó lélek, ne csüggedj! Ne ess kétségbe!

Nézz fel!  A magasba!

sírd el Teremtödnek:

Uram,

MEGBOCSÁTOK AZ ELLENEM VÉTKEZÖKNEK!

UTÓHANG

S akkor megszólal a MESTER, keményen - szelíden,
Távozz Sátán - szűnj vihar!
BÉKE, s CSEND legyen!
Miért féltek kicsinyhitüek?
BÍZZATOK! Hisz\' én megígértem Nektek:
Pokoli hatalmak rajtatok eröt nem vesznek!

Hüséges kis nyájam,

ÉN PÁSZTOROTOK vagyok,
S a végsö idökig - VELETEK MARADOK!

Forrás: FÜLÖP KLÁRA (Cinke)

Szerk.: Szathmáry Olga

December hónap:

December 6.

Miklós napja:

Mikulás nap.

Másnépek, kultúrájában TÉLAPÓ.

Ajándékokat osztogattak, a fehér szakállú idős bácsikák. Így van ez manapság is.

December 13.

LUCA napja: December 13-24.-ig tartó napok időjárás megfigyelései jelzést mutatnak a következő év 12 hónapjának várható időjárására.

Szent Lucia Krisztus után 304-ben szenvedett Siracusaban vértanúságot! A szentéletû, jótékonykodó Szent Lucia, emléke elõtt tisztelgett a római katolikus egyház már az 5. századtól kezdve. Luca napja a Gergely-féle naptárreformig, 1582-ig a tél legrövidebb napja volt, az évszak közepének tartották. Egy legendásan erényes, ókeresztény szicíliai lány volt, aki nem ment hozzá pogány kérőjéhez.Nevének etimológiája a latin lux = fény szóval áll összefüggésben. Az európai néphit szerint vannak olyan időszakok, amikor természetes tárgyak természetfölötti behatolás közvetítői, ilyen alkalom, "gonoszjáró időszak" Luca napja.

Ezen a jeles napon minden boszorka lelepleződött, s ezért képesek voltak bosszút állni, számukra a az év utolsó hónapjának 13. napja a legalkalmasabbnak bizonyult a mágiák gyakorlására. A bűbájosok, boszorkányok, rontások ellen úgy védekeztek, hogy Luca előestéjén minden ajtót, ablakot zárva tartottak a gonosz ellen. A kulcslyukba dugott fokhagyma, a bal ajtófélfába vágott kés és a keresztbe állított söprű is elriasztotta őket.
Egyes vidékeken fokhagymával rajzoltak keresztet az ólak ajtajára, s közben mondogatták: "Luca, Luca, távol légy!" A seprűket is eldugták a boszorkányok elől. E napon sem kölcsönadni, sem kölcsönkérni nem volt szabad, nehogy a kölcsön a boszorkányok kezére kerüljön.
Luca napja a falvakban:
- A boszorkánykeresés mellett a falvak asszonyai, leányai, legényei ugyancsak felhasználták a mágia összes fortélyát jóslásra, varázslásra.

Íme néhány nem túl ismert szokás:

Ehhez a naphoz számos hiedelem, szokás kapcsolódik.

- A praktikák, mágikus eljárások, szövegek a tyúkok szaporaságát, tojáshozamának növekedését igyekeztek elõsegíteni. Éjfélkor ennek érdekében megpiszkálták a tyúkokat, nagyobb tojáshozamra kívánván õket serkenteni, máshol maguk a gazdaasszonyok mutattak példát „ülésbõl" a kotlósoknak.
- A nyugati részeken volt szokás a fiúk „kotyolni" járása. Hajnalban indultak körútjukra az ismerõs házakhoz, szalmát vagy fadarabot vivén magukkal, amelyekre rátérdelvén adták elõ termékenységvarázsló, mágikus szövegeiket, minden földi jót kívánván a házaiknak a „Luca, Luca, kitty-kotty, Tojjanak a tiktyok!..." kezdetû szöveg kíséretében. Köszöntõjükért tojás járt cserébe.

- Jóslásairól is híres volt e nap.

Az ekkor készített lucapogácsával jósoltak a jövendõ élettárs személyére, e célból készítették a lucacédulákat is. 12 nevet írtak rájuk, egyet mindennap tûzbe vetettek, amelyik karácsonyra megmaradt, az mutatta a jövendõbélit. A lucakalendárium szerint a karácsonyig eltelt 12 nap idõjárásából próbáltak következtetni az egész évire, a lucabúzából pedig a következõ év termésére.

- A legnevezetesebb hagyomány a lucaszék elkészítése volt, amely a boszorkák fölismerésére szolgált. Luca napjától karácsonyig „dolgoztak rajta", innen a mondás: „Lassan készül, mint a Luca széke." Karácsonykor kellett rájuk állni, mert ekkor látták meg a boszorkányokat, akik szarvat hordtak, de azután a széket el kellett égetni. Egyes helyeken mákot kellett az éjféli misére vinni, amit elszórván a rontó szellem fölkapkod, mialatt a nép egérutat nyer. Református vidékeken volt szokás a lucaszék keresztútra vitele, körülkerítése krétával, hogy így megláthassák az ott gyülekezõ boszorkányokat. Hazatérvén pedig fokhagymát tettek a kulcslyukba, kést vágtak a bal ajtófélfába, keresztbe állították a söprût - mindegyik „hatásos" fegyver az ártani akaró gonosz ellen.

December 21:

TAMÁS napja:

Ekkor van az esztendő legrövidebb napja. A téli napforduló csillagászati időpontja.

 December 24-25 Karácsony napja:

A  téli napforduló ősi ünnepe. E napon áll meg a nappalok rövidülése s ezt követően újra hosszabbodnak a nappalok. A 25-i nap jelenti a világosság győzelmét a sötétség felett.

KARÁCSONY

Ditka Ákos verse

Karácsony, béke szeretet.

Beszéltek róla emberek,

Várjátok, vágyó álmotok

S nincs itthon, Soha nálatok.

Elillant drága képzelet:

Gyermekkorodból jön veled.

Aranydiós szent mesefa, anyád terített asztala.

Karácsony, béke, Betlehem…

Elég a gyertya hirtelen.

Elég a karcsú mesefán,

S mi marad holnap ezután?

Marad a gond, bűn, gyűlölet!

Pedig higgyétek el emberek,

Ez az egyetlen értelem,

Amelynek titka végtelen.

Ez az egyetlen igaz út,

Melyen mindenki haza jut.

Mely földre hozza, az eget:

A Szeretet, a Szeretet.”

December 31. SZILVESZTER napja:

Az év legvidámabb éjszakája. A szilveszteri és újévi szokások és hiedelmek célja az, hogy biztosítsa a következő esztendőre a bőséget.

Honnan ered a szilveszterezés szokása? A féktelen mulatozás, mely a világ minden részén gondtalan evésre-ivásra csábít mindenkit, a rómaiak Saturnalia nevű ünnepére vezethető vissza. Az urak és rabszolgák ilyenkor egy asztalhoz ültek, szünetelt a politizálás is. Az új év kezdete később a keresztény szokásokkal társult: a 16. századig karácsonykor (azaz december 25-én) ünnepelték.

Végül XII. Ince pápa 1691-ben kihirdette: az év első napja január 1.

A szilveszteri varázslat

A termékenységet, bőséget, egészséget ígérő szilveszteri ételek között a legnépszerűbbek a rizs, a köles, a bab és a lencse. A sok apró rizsszem vagy köles azt a pénzt jelképezi, melyből lehetőleg minél több jut majd annak, aki szorgalmasan falatozik az ételekből.

A lencsefőzelékbe főzött mandulaszem egyértelműen a férjhezmenetelt jelentette annak a szerencsés leányzónak, aki megtalálta ezt a tányérjában.

Az újévi malac szerencsehozó tulajdonságát annak tulajdonították, hogy a disznó „kitúrja” a szerencsét.

Ezzel ellentétben a néphit szerint a csirke elkaparja azt, tehát nem árt vigyázni... A szilveszteri asztalon a hal is gyakori fogás, bár erről megoszlanak a vélemények, vannak olyan vidékek, ahol úgy tartják, a hal elúszik a szerencsénkkel.

Gombócban a jövendőbeli

Az eladó leány, ha már nagyon szerette volna tudni, ki lesz a férje, gombócokat főzött, és mindegyikbe egy-egy cédulácskán beletett egy-egy férfinevet. Az lett a reménybeli férj, akinek a gombóca először úszott a felszínre a forró vízzel teli fazékban.

Mivel az sem volt mindegy, hogy milyen lesz az időjárás, azt hagymából jósolták. A vöröshagymáról lehántott 12 réteg jelképezte a hónapokat. A rétegekbe sót szórtak, és éjszakára ott hagyták az asztalon a darabkákat. Reggel abból következtettek arra, hogy milyen idő lesz az adott hónapban, hogy elolvadt-e a só a hagymában, ez ugyanis esős időt jelentett.

A pezsgő és a korhelyek

A pezsgőzés elterjedésében a francia nemzet játszott nagy szerepet. Nem csak arról van szó, hogy az ital gall találmány. Madame Pompadour például sokat tett a szokás meghonosításáért, de Napóleon is kivette a részét a buborékokból. A pezsgőspohár-piramis építésének szokása az ő egyiptomi hadjáratának állít emléket. Apropó, szilveszteri kortyolgatás! Közismerten hatékony másnaposság ellen a savanyú káposztát és füstölt kolbászt tartalmazó korhelyleves.

A fogadalmak és ígértek ideje:

Bármi is kerüljön az asztalra, malac, lencse, rizs, esetleg szárnyas vagy férjet jósoló gombóc, ne feledjük: a szilveszter a fogadkozások ideje is. A legjobb, ha megígérjük magunknak, hogy jövőre is hasonlóan jó társaságban és finom ételek mellett szilveszterezünk!

Sikeres, eredményekben gazdag új esztendőt kívánok, és természetesen jó étvágyat az ünnepi ételekhez! Olgi szerk.

Egészséget, és főleg a szerencsét

kíván szeretettel:

Ilcsi mama

Forrás: Ilcsi mama

Szerk.:  Szathmáry Olga Ottila