Budakeszi klub: 2020.04.10-én emlékezzünk Nagypéntek és a Húsvét ünnepkörére - Szathmáry Olga Ottilia

Szeretettel köszöntelek a BUDAKESZI KLUB közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 225 fő
  • Képek - 275 db
  • Videók - 716 db
  • Blogbejegyzések - 1648 db
  • Fórumtémák - 27 db
  • Linkek - 11 db

Üdvözlettel,

BUDAKESZI KLUB vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a BUDAKESZI KLUB közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 225 fő
  • Képek - 275 db
  • Videók - 716 db
  • Blogbejegyzések - 1648 db
  • Fórumtémák - 27 db
  • Linkek - 11 db

Üdvözlettel,

BUDAKESZI KLUB vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a BUDAKESZI KLUB közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 225 fő
  • Képek - 275 db
  • Videók - 716 db
  • Blogbejegyzések - 1648 db
  • Fórumtémák - 27 db
  • Linkek - 11 db

Üdvözlettel,

BUDAKESZI KLUB vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a BUDAKESZI KLUB közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 225 fő
  • Képek - 275 db
  • Videók - 716 db
  • Blogbejegyzések - 1648 db
  • Fórumtémák - 27 db
  • Linkek - 11 db

Üdvözlettel,

BUDAKESZI KLUB vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

2020.04.10-én "Nagypéntek" napján Áldott Húsvétot kívánok 

 

 

 

network.hu

 


Munkácsy Mihály - Golgota című festménye- Debrecen Déry Múzeum


- a mostani koronavírus-világjárvány által terhelt időszakban.

Emlékezzünk meg

Nagypéntek

és

Húsvét történetéről,

szertartásokról, néphagyományokról.  Felvidéken, ma már Szlovákiához tartozó a Selmecbánya búcsújáró hellyel is megismerkedhettek.

Szerkesztette: Szathmáry Olga Ottilia


1.)    Nagypéntek

a keresztény liturgiában

a húsvét előtti péntek.

Ezen a napon emlékeznek meg

Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről.

  A liturgiában a

"húsvéti szent háromnap"

második napja.

Az Egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől.

A nap folyamán a templomokban elhangzik a lamentáció

-Jeremiás siralmai- és

keresztút-járást is tartanak.


-    Nagypéntek az egyházi év legmegrendültebb liturgiája.


A Jézust jelképező oltár  üres:

nincsen rajta sem kereszt,

sem terítő, sem gyertya.

    Az oltár ma a Golgota sziklatömbjére is emlékeztethet, amelyen a megváltás áldozata végbement.


 A nagypénteki ősi szertartás

már a kezdeti időktől kialakult

és három fő részből áll:

- az igeliturgiából olvasmányokkal

- egyetemes könyörgésekkel - ;

a kereszt előtti hódolatból;

valamint a szentáldozás szertartásából.


-    A szertartás kezdetén a pap piros miseruhában, némán vonul az oltárhoz a ministránsokkal, majd

leborulnak az oltár előtt.

-A pap földre borulása:

az önmagát kiüresítő, az emberrel,

a földdel azonosuló

Krisztust jeleníti meg.

Az oltár most maga a Golgota: lélekben járulnak a hívek a Golgotához, Jézus keresztjéhez.


-    -  A passiót felolvassák vagy énekelve adják elő,

drámai módon idézve fel Krisztus szenvedését,

az Isten irántunk való

szeretetének titkát.

Ezután:

– lélekben a kereszt alatt állva – könyörögnek az Egyház,

az emberiség nagy kéréseiért.

Az egyetemes könyörgések

az Egyház tagjaiért és az egész világért szólnak:

minden hívőért, a keresztségre készülőkért,

a keresztények egységéért,

az Ószövetség népéért, a zsidókért,

az Egyháztól elszakadtakért,

a nem hívőkért,

valamint az ország,

a társadalom, a világ vezetőiért

és különösen a szenvedőkért.


-    -    Ezután a pap

a virágvasárnap letakart feszületről leveszi a leplet és kezdetét veszi a kereszt előtti hódolat:

 

a hívek csókkal illetik, és térdet hajtanak a feszület előtt,

amelyen ott látható az Üdvözítő,

aki értünk szenvedett.


A megbocsátás, a megtérés,

a Krisztushoz fordulás napja ez...

Az oltár előtt álló feszülethez járulunk: nem egy fafeszület előtt hódolunk, hanem a Golgota keresztjén a, Megváltó előtt.

 

Őhozzá járulunk,

aki meghalt értünk.

A szertartás a Miatyánk elimádkozása után az áldozással fejeződik be.


-    Végigjárva Jézus keresztútját biztosak lehetünk benne:

az utolsó szó Istené.

A keresztút segít megértenünk a történelem drámáját.

Figyelmeztet minket a hívőket,

  hogy az utolsó nap

nem nagypéntek, hanem:

húsvét.

Húsvét

pedig a jó győzelme

a rossz felett.

A szeretet győzelme

a gyűlölet felett!

  A jók győzelme!

Ez a végső jónak, a végtelen jóságnak, Istennek a győzelme.

2.)    A húsvét

a kereszténység legnagyobb ünnepe,

az "ünnepek ünnepe"

(sollemnitas sollemnitatum).

Jézus kereszthalálával váltotta meg az emberek bűnét, feltámadásával pedig legyőzte a halált.


   A keresztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki.

A keresztény tanítás szerinti beteljesedése:

Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre.


Jézust, a zsidó húsvét előtt ítélte halálra Poncius Pilátus.

 

 

 

network.hu

 

 

 

Munkácsy Mihály: Ecce Homo


-     Krisztust nagycsütörtökön elfogják.

- Nagypénteken halálra ítélik és kivégzik. Meghal.

Leveszik a keresztről, sírba teszik.

Ellenségei örülnek.

Elégtételt vehettek a farizeusok is.


-    Nagyszombaton Jézus teste a sírban fekszik. Eközben tanítványai szétszéledve rettegnek, összezavarodva találgatnak, hogyan történhetett meg ez az egész a Mesterrel.

A főpapok és írástudók őrséget helyeznek Jézus sírja elé, le is pecsételik azt.


 És mindeközben csend, nagy csend.
E nagy csendet csakhamar a feltámadás reggele töri meg.

Az Atya feltámasztja a Fiút a halálból. Teljes diadal a halál fölött.

Krisztus halála nem vége, hanem csodálatos kezdete a történetnek...

 

-    Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartanak.

 

A feltámadás napján a pápa

a Szent Péter téri ünnepi misén mondja el hagyományos

húsvéti üzenetét

és Urbi et orbi

(a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett)

apostoli áldását.

A katolikus egyházfő számos nyelven köszönti a híveket, magyarul a Krisztus feltámadott, Alleluja szavakkal.


A keresztút

(lat. via crucis, via dolorosa)

eredetileg az a kb. 1,5 km-es útvonal, melyen 

Jézus a kereszttel a Praetoriumtól (Gabbata) kiment a Golgotára.

Ma olyan ájtatosság, amely zarándoklat során a keresztény hívek

Jézus szenvedésein és keresztre feszítésének eseményein elmélkedhetnek.

 

(Protestáns felekezetek nem gyakorolják ezt a szertartást.)

 

-    Az egyes stációkat Jézus szenvedésének ábrázolásai (stációképek) jelzik,

majd a zárókép a föltámadásra utal.

A templomokban a 14 stációképet a falon körbe, egy-egy kisebb kereszt alatt helyezik el, általában a stációt jelző római számmal együtt.

A szabadban (hegyen) emelt keresztút 14 stációs kápolnából

vagy oszlopból áll és kálváriához vezet.

Különösen a nagyböjt idején gyakorolják.

Folytatásának tekinthető az általában húsvét és pünkösd közötti időszakban gyakorolt ájtatosság, az ún. örömút.
A keresztútnak az idők folyamán kiformálódott 14 állomása:
   -     I.Pilátus halálra ítéli Jézust;
-     II.    Jézus vállára veszi a keresztet
    -    III. Jézus először esik el a kereszt súlya alatt;
-    IV.    Jézus szent anyjával találkozik;
   -    V.  Cirenei Simon segít vinni Jézusnak a keresztet;
    -    VI. Veronika kendőt nyújt Jézusnak;
    -    VII. Jézus másodszor esik el a kereszt terhe alatt;
   - VIII. Jézus szól a síró asszonyoknak (vagy Jézus vigasztalja a síró asszonyokat);
    -    IX. Jézus harmadszor esik el a kereszttel;
    -    X. Jézust megfosztják ruhájától;
    -    XI. Jézust a keresztre szegezik;
    -    XII. Jézus meghal a kereszten;
    -    XIII. Jézust leveszik a keresztről (és anyja ölébe fektetik);
-    XIV.    Jézust sziklasírba temetik


                3.)Húsvéti népszokások:


-    A negyvennapos böjt után az emberek teli kosarakkal indultak meg a templomok felé, hogy az abban vitt sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát már megszentelve, megáldva
Húsvétvasárnap az ünnepi

asztalt körül ülve.

fogyaszthassák el 


-    A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni. A húsvétvasárnapi szertartásnak része a húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása.


-    Húsvétvasárnap inkább az egyházi szertartásokhoz szorosabban kötődő szokások és hiedelmek dominálnak,

az ünnep másodnapján pedig a népszokásoké és a családi vendégségeké a főszerep.


-     A szentelés után siettek haza, mert a néphit szerint a lemaradó még abban az évben meghal, míg az elsőnek hazaérő első lesz az aratásban.


-    A szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak:

a tojás héját a veteményre szórták,

hogy jégverés,

üszög kárt ne tegyen benne.


-    Nagyszombaton szentelték meg a tüzet, illetve ezen a napon tartották vízszentelés szertartását is.

- Mindemellett a leglátványosabb nagyszombati szertartás a feltámadási körmenet volt.


-    Húsvéthétfő a magyarok lakta terülteken a locsolkodás napja.


A szokás eredete a régi időkbe nyúlik vissza, alapja pedig a a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik, modern formában pedig

a mai napig megmaradt.


-     Vidéken több helyen még napjainkban is kútvízzel locsolják a lányokat.

-    A városokban azonban különféle kölnivizekkel helyettesítették ezt.


Locsolóvers azért mindenhol kötelező. A locsolkodás hagyományának egyesek Bibliai eredetet is tulajdonítanak, mivel a feltámadást hírül vivő asszonyokat vízzel lelocsolva próbálták a katonák lecsendesíteni.


-    A locsolás után a fiúk a régi időkben tojást, szalonnát vagy festett tojást kaptak cserébe. Ezeket a vörös vagy lila hagyma héja, vörös káposzta vagy a zöld dió levének segítségével festették különböző színűre.


-    Napjainkban a lányok és az asszonyok a férfiakat a locsolás napján vendégül látják, különféle ételekkel, kaláccsal és italokkal kínálják.

A locsolkodást hagyományosan különböző versikék és mondókák kísérik, amelyek igen változatosak. Az technika fejlődésével a természetes festékanyagokkal készített hímes tojásokat lassan felváltották a mesterséges színezékekkel készítettek, de gyakori csokoládéból készült tojás vagy nyuszi figura is.


-    Sok esetben a tojás mellé aprópénz is jár a locsolkodónak.


-    A tojás az ősi termékenység szimbóluma, amely a világ szinte összes népénél fellelhető, a kereszténységben pedig a feltámadás jelképévé vált.


-    A bárány az egyik legelterjedtebb húsvéti jelkép. A jelkép eredete bibliai és több történetre is visszavezethető. A bibliai tíz csapás közül a zsidó népnek az utolsót nem kellett elszenvedniük, mivel áldozatként házaikat egy bárány vérével jelölték meg, de Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget.


-    A barkaág szintén régi húsvéti szimbólum, melynek eredete a virágvas virágvasárnap megünnepléséhez nyúlik vissza.

A barka a Magyarországi éghajlati viszonyoknak köszönhetően a pálma és olajágak szerepét vette át, amelyekkel Jézust köszöntötték jeruzsálemi bevonulása alkalmából.

 

-    4.)Egyik néprajzkutatónk, Dr. Barna Gábor írja a Felvidék egyik legismertebb, Selmecbányai Kálvária búcsújáró helyéről: "...a  Búcsú a festői szépségű Kálváriához kötődik, amelyet a múlt század közepén Magyarország legszebb Kálváriájának tartottak. A szeptember 14-15-i selmeci búcsúban – csakúgy, mint Kassa, Monok, Ungvár, Rozsnyó és más települések Kálváriáin – a szent kereszt kultusza szorosan öszzefonódik a Fájdalmas Anya tiszteletével.”

 

network.hu

 

 

A Selmecbányai Kálvária építésének kezdeményezője Perger Ferenc jezsuita páter volt.

A Kálvária 1744 és 1751 között épült, egy barokk stílusú, egyházi épületegyüttes

a Scharffenberg nevű hegy tetején.

 

Szerkesztette: Szathmáry Olga Ottilia


Források: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kereszt%C3%BAt;

http://confessio.reformatus.hu/v/munkacsy-mihaly-a-golgota-c-festmenyenek-elemzese/;
https://regi.katolikus.hu/cikk.php?h=748

https://mult-kor.hu/mirol-szol-husvet-unnepe-20150405;
https://www.magyarkurir.hu/hirek/nagypentek-jezus-krisztus-kereszthalalanak-napja;
http://emlekhelyek.csemadok.sk/emlekhelyek/selmecbanyai-kalvaria/
-    Lent a Via Dolorosán - Demjén Gábor előadásában
https://www.youtube.com/watch?v=IkNIChLfWwc
-    Bolyki Soul&Gospel Kórus - Via Dolorosa;
https://www.youtube.com/watch?v=zic3L69_smc
 -    Csizsér László - Ott a Via Dolorosán
https://www.youtube.com/watch?v=KhnwOUS8nzc
-    Ott a Via Dolorosán (festmények, fotók, zenével)
https://www.youtube.com/watch?v=MFeIHPWK_dk
Jeruzsálem: Via Dolorosa

Címkék: 2020.04.10-én emlékezzünk nagypéntek és a húsvét ünnepkörére szathmáry olga ottilia

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu