Szeretettel köszöntelek a BUDAKESZI KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
BUDAKESZI KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a BUDAKESZI KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
BUDAKESZI KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a BUDAKESZI KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
BUDAKESZI KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a BUDAKESZI KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
BUDAKESZI KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
3 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Szeretet erejében hittel
.
Szavak erejében, hinni és remélni.
Vigasz talán csak egy pillanatnyi?
Egymásra figyelés, frissült levegő.
Az érzékeny ember, bizony erős!
.
Gyöngeségünkben nincs lélekszégyenfolt.
Világgá kell kiáltani,
segíts kérlek most!
Szeretetünk erejében
hitünk fényessége, ragyogása megaláztatásunkból felemel.
.
Jelen boldogságunk,
mennyi fájdalmat hordoz,
ezért becsüljük a pillanatot!
Esélye, nem csak önmagunknak adatott.
3 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
2020. november 11.-én
Márton napi köszöntő,
népszokások és hagyományaink.
Szerkesztő: Szathmáry Olga Ottilia
2020. november 11-én Márton napján szeretettel köszöntöm
A Fészek Irodalmi és Művészeti Kör adminisztrátorai
( Bartha Ilona; Dáma Erdős Anna; Bosnyákné Harpauer Márta;
Spilákné Katalin; Szép Joli;
Szathmáry Olga Ottilia )
és moderátorai
( Hankovszki Ilonka; Kovács Emil Lajos; Mezei István;Molnár Ferenc )
nevében sok boldogságot és egészséget kívánok a hosszú ideje nem köszöntött névnaposoknak
és a születésnapjukat ünneplőknek...
|
|
|
3 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Porosodó emlékeim
.
Porosodó emlékeim életem
vak tükréből, kitekintenek:
csodákat igézett pillanatok.
Arcokon boldoság mosolyok.
Éji ég csillagai között csábító
szférák sziréneinek dalama,
hárfák húrján felzengő óda.
Életem emlékei porosodón...
Csillagoktól fényes alkonyokon
első villamosra várva körúton,
örömkönnyeinket és bohókás
vígságunk a kerek Hold láthatá'.
Pestről-Budára a Szabadság-hídon
keringőztünk, mámoros sétánkon.
3 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
2020.09.13-án a FÉSZEK Irodalmi és Művészeti Kör
ALKOTÓ PÁLYÁZATANÁNAK EREDMÉNY KIHIRDETÉSE
KÉPZŐMŰVÉSZETI- ÉS IRODALMI ALKOTÁSOK
KATEGÓRIÁKBAN
(Elismerések: Külön-díjak; Oklevelek és Emléklapok)
A Fészek Irodalmi és Művészeti Csoport nevében:
2020. július 13-án zsűri elnökként tettem közzé a pályázatot.
Határideje 2020. augusztus 30-án éjfélkor zárult.
Eredmény kihirdetésem:
2020 09.13.-án
3 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Daloló fények
(Póth- Vecsei Mária - "Reggeli ének"
című festményihletés)
Eső után vidám ébredőn dalol a fény.
Budai táj szalagja, reggeli festmény.
A János-hegy íve kéken dalol már.
Budakeszire is rásütött a napsugár.
.
Tegnap hajnaltájt, fecskék cikáztak.
Oly régen láttam vidám csapatukat!
Egy villásfarkú fecskepár, érdeklődőn
villanydróton megpihenve nézelődött.
.
Távolban lombos fák mögül a János-hegy
magasából kikandikált az Erzsébet kilátó.
3 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Vulkánkitörés a fájdalom
Vulkánkitörés fájdalmas üvöltés,
időtlen érzékelés fényév távolból.
Filmkockáim összefüggéstelenné
lett eszmélésem jelenből lett valós.
Réveteg tekintet magamba fordult,
tompa érzékeim észlelése torzult
arcizmomon rezignált mosolyom.
Életerőm gyújtott újra világosságot.
Ösztönös őskövület kimenekülésem.
Üvöltésem fájdalmas vulkáskitörés.
Vállamon vigyázóan angyalaim ültek.
3 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
2020.július 4-én Mikola András Nagybányai festőművész halálának
50. évfordulóján
szerkesztő: Szathmáry Olga Ottilia
Emlékezzünk Mikola András nagybányai festőművész halálának
50. évfordulóján jelenkorunk
kiváló festőművészére.
A Romániához tartozó Erdélyben, a particumban született
és halt meg éppen 50 éve.
Mikola András (Nagypeleske, 1884 - 1970. Nagybánya) magyar festő,
a nagybányai művésztelep második nemzedékének jeles tájképfestő művésze és mestere.
3 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
2020. június 29 -én Péter és Pál napján, szeretettel köszöntök minden név- és születésnapját ünneplőt.
Festmény:
Szent Péter és
Szent Pál
Alkotó: El Greco
Mai köszöntőmben Szent Pál és Szent Péter történetére -e névnapok jelentőségére igyekszem rávilágítani. Irodalmi és művészeti, valamint népszokásokról olvashattok bővebben ezen ünnep kapcsán.
Szerkesztő: Szathmáry Olga Ottilia
- Szent Péter és Pál apostolokra a katolikus egyház június 29-én emlékezik .
Szathmáry Olga Ottilia
Felhők útján
Napkelte és napnyugta útján felhők
járta életem szivárványfény ölelte.
Tenger látóhatárán pirkadó hajnalé
a fényözön, napnyugtakor elköszön.
Nap szeretet fénye csillan szívemen.
Szoktatom szemem világosságához.
Illanó pillanattöredék boldogságom.
Alkonyat, csillagizzást ígér lelkemnek.
Várom már az igazi napsütést!
Szél sötét felhőket terel össze.
Leszakad az ég és özönvízzel
árasztja el a földet és növényt.
3 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Vörösbíbor hajnala
Vörösbíbor múlandó hajnala,
a látóhatár vékony peremén,
messzi kék hegyvonulat ölén,
földig hajolt alázatát mutatva.
A fölébred napsugár mosolya
cseréptetők fölött ragyogott.
Hófehér paplanfelhők égbolton
vígan bodorodva gomolyogtak.
Hatalmas fenyőfák rejtekén,
puha sárfészkük melegében
hangolt fekete rigók serege.
Kihallott a harsány cserregés.
Szabadságvágy vándor madaraim
szellő könnyű szárnyán suhantak
el szemem elől távol, messzi tájra.
Szathmáry Olga Ottilia
Eső illatában
Oly régóta várták ég éltető
záporát fák,
virágok, állatok és a szomjas madárkák.
Tájra telepedett porfergeteg szürkesége.
Most reggeli eső illatában fürdik lelkem.
Bodzafa gyermektenyérnyi
kasvirágai szűzi
hófehéren világlanak ki a hamvas zöldellő levelek közül,
szellő hintáztatja.
Ringatódalukat fülemülék zengik nekik.
Szorgos méhek zümmögnek, ajkuk
nektárt kóstol, méztől édes csókjuk!
Szathmáry Olga Ottilia
Igéző napsugár
Igéző napsugár szerelmes áhitattal ébredt.
Elégedetten csillogtak fényei a harmaton.
Fűszálak közül kibújtak sárga pitypangok.
Föld fénytakaróját lélek kábulattal néztem.
Nemrég még árnyék vetületében bújkáltak.
Fényre szemérmetlenül kitárták szirmukat.
Méheket aranysárgán hívogatták bibéjükre.
Piciny csodát igézett szívembe a napsugár.
Éganyánk kék menyországából tekintett le.
Földi paradicsom létünk, örökké létezzen!
3 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Körülölelt a fény
Budai-hegyek zöld karéja fölött,
Éganya ölén hajnali pirkadattal
csöndesen felsejlett a fényözön.
Szűztisztán ölelt körül áhítattal.
Szél libbentette felém az éji eső
utáni friss föld és virágok illatát.
Átéltem létem boldog valóságát.
Békével ölelt körül a fény féltőn.
Áprilisi csodát igézett elcsöndesülten
lélekvarázs megtapasztalásom: élek!
Fényözöntől körülölelten láthatám,
magát az igéző megtestesült csodát.
4 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
2020.04.10-én "Nagypéntek" napján Áldott Húsvétot kívánok
Munkácsy Mihály - Golgota című festménye- Debrecen Déry Múzeum
- a mostani koronavírus-világjárvány által terhelt időszakban.
Emlékezzünk meg
Nagypéntek
és
Húsvét történetéről,
szertartásokról, néphagyományokról. Felvidéken, ma már Szlovákiához tartozó a Selmecbánya búcsújáró hellyel is megismerkedhettek.
Szerkesztette: Szathmáry Olga Ottilia
1.) Nagypéntek
a keresztény liturgiában
a húsvét előtti péntek.
4 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
2020. április 5-én "Virágvasárnapon",
és Vince napján szeretettel köszöntöm név- és születésük napját ünneplőket, emlékezzünk meg mai napi hagyományainkról.
- Beköszönőmben elsőként a "Virágvasárnap" liturgiai jelentőségéről. Gondolkodásra késztetném az olvasókat.
- Vince névnap és a sok néphagyomány
(a szőlőt és bort szentek vigyázzák) eredetileg a január 22-ei
ünnepkörhöz tartozik.
Szent Vince, Zaragoziai Szent Vince élettörténete is.
4 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 1 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Szabadságharcunk Tűztánca
Ezernyolcszáznegyvennyolc-
Ezernyolcszáznegyvenkilenc!
Szabadságharcunk Tűztáncot
járt magyarságunk szívében.
Galád rapsicok hálójában
vergődő magyar népünk
el nem oltható tűztánca,
szabadságvágyra perdült!
Apró szikra szalmát is gyújt,
perzselő lángot a szívekben,
iszonyattal teli sötét éjeken.
Még az üstökös is földre hull!
Lármafák fényőrök Kárpátok
bércein védték rónaságaink.
Némán tovább adták, a hírt.
4 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
2020.03.07-én Tamás névnap alkalmából
Szerkesztő: Szathmáry Olga Ottilia
- Paul Thomas Mann német íróró
- és Thomas Alva Edison amerikai feltaláló
munkásságával kapcsolatban szeretném felkelteni érdeklődéseteket.
Sok boldogságot kívánok fenti nevű ismerőseinknek, barátainknak,
s a születésnapjukat ünneplőknek!
Eredete és jelentése:
a görög Thomasz=csodálatos
és az arameus
Teomo=iker szóból ered.
Paul Thomas Mann
1875. június 6-án született Lübeckben, a németországi Schleswig-Holstein tartománybeli az ősi Hanza-városban, 1955.
Rémes rímek?
(négy ütemben)
Szép nő, ékkő!
"Plázacica"
műkebelét
plasztikázta
tán kézsebész?
Arcot, szájat
botox duzzaszt.
Tipeg-topog
tűsarkakon,
ez tán cipő?
Kopasz fodrász
beilleszti...
Hajtincs, nagy kincs.
Dús haj, ejha!
Az ész megáll!
Műkörme ha
porcelánból
épp letörik,
nagyot visít
fájdalmától.
Szépségéért,
csillogásért
a szenvedés
borsos árát
ő és barát
megfizeti!
Újabb műtét,
így megéri?!
Árucikk lett,
drága préda.
Nincs lepel,
kendőzetlen.
Szathmáry Olga Ottilia
Mondd tudnál-e szeretni?
Tudnál-e mondd szeretni úgy,
mint az ébredő pacsirta dalát
a keleten ébredező napsugár?
Madárpár, a tojásából kibújt
fiókáját kinek még pelyhes toll
sem védi apró csupasz testét.
Harmatos zöld fű esőcseppjét.
Szél terelte felhőit, az égbolt.
Alant elterülő völgyeire tekintő
mennyországgal is csevegő,
fehér hóborította hegycsúcs.
Gyopárt ki hasadékában megbújt?
Szíved, az ereidben lüktető véred,
ha bú gyötör kétségtől gyötörve
súg és vérző sebeidet szaggatja
fájón, filmkockáid idéző múltad.
4 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Bolondsipka és Tavaszanyó meséje
Tavasztündérét meglátván
felfújta magát a pukkancs
„Télúr-ficsúr”- eszébe jutott,
bizony feladatait ellazsálta.
Nem küldött fehér havat
földekre paplantakarónak.
Gyerekek domboldalakon
sem szánkózhattak eleget.
Télúr fejbúbjára, mérgében
felcsapta a bolondsipkáját.
4 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
2020.februrár 20-án Álmos névnapon
fogadjátok szeretettel köszöntésem.
Álmos napi köszöntőmben ismeretbővítés lehetőségével,
Álmos vezér és magyarságunk sorsát és életét sokáig vitatott, és elhallgatott tények, legendák, források feldolgozásával
igyekszem felkelteni figyelmeteket.
Szerkesztő: Szathmáry Olga Ottilia
Álmos vezér (819 – 895. Erdély)
Szülei: Emese és Ügyek törzsfő.
A honfoglalás előtti magyarok
egyik vezetője volt,
Árpád nagyfejedelem apja.
4 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
2020. február 18-án Bernadett
és
19 –én Zsuzsanna névnap
alkalmával fogadjátok szeretettel köszöntésem.
Lourdes-i Szent Bernadettről
és Károlyi Zsuzsannáról
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem feleségéről olvashattok,
akik a történelmünk során fontos szerepet betöltő lelkében is nemes asszonyról;
valamint néphagyományokról...
Szerkesztő: Szathmáry Olga Ottilia
1.) A Bernadett germán eredetű név, a Bernát francia eredetű férfi név női alakja és azt jelenti, erős, mint a medve.
4 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
2020. február 16-án, Julianna
és Lilla névnapon
fogadjátok szeretettel köszöntésem.
– Sok boldogságot kívánok fenti nevű ismerőseinknek,
barátainknak, s a szülinapjukat ünneplőknek!
Beköszönőmben most Kroponayné
Géczy Juliannáról
tudhattok meg sok érdekes történetet aki
az un. "lőcsei fehér asszony"-ként lett ismertté.
Lilla névnappal kapcsolatban a 2-es pontban olvashattok.
4 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Csillagok felhőkben születnek
Kékbolygó Földünkről éjente csodálom
a sziporkázó csillagokat Hold fényénél.
Utamon, régóta kísér el a Göncölszekér.
Nyaranta házunk sarka fölött ragyogott.
Édesapámmal leültünk a lépcsőre és
fölmutatott a ragyogó égboltra: "nézd
ott azt a nagy szekeret!" Bíz' szekeret
és lovat, ami húzza - sehol sem láttam.
4 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Fáj a hiányod, nagyon fáj
(Meichl Géza a Fénybe ért...)
Fáj a hiányod, nagyon fáj,
égi országba költöztél már.
Itt a Földön halandó voltál,
s bejárhattad csillagok útját.
Sorskönyvünk lapjai teli íródtak.
Tőled csak az utolsón maradt
egy szó és egyetlen mondat:
"Nem tudok beszélni...Elindultam..."
Pedig a leírt szavak az örökkévalóságról
szóltak üzenetként,
de ki teli reménnyel
el nem, vagy nehezen fogadhatja
el a valót.
Szathmáry Olga Ottilia
Átölelném a mindenséget
A mindenséget szerelmemmel betölteném!
Világűr „csillagszemű juhásza” vigyáznám
lépteid útját, s a legördülő kövek robaját.
Tejútról Csaba Királyfi szellemét idézném.
Mennyországából, Reád óvón figyelnék,
élted boldogság légyen, földi paradicsom.
Szemed szerelmes csillagtüze ragyogjon.
Találd meg élet-szerelem sejtelmes vizét!
Fehér tengerhullámokkal tested ölelném át,
a elbújtatom fövenye őrizte lábad nyomát.
Szathmáry Olga Ottilia
Lelkem tengerén
(5/5-ös Ütemhangsúlyos vers)
Gyötörnek gondok.
Megfáradt testem.
Uram Rád várok!
Háborgó tenger
lelkem csöndesült.
Várom mellém ülj.
Hegycsúcsok fölött
röpködnek sasok.
Szemük élesen,
megláthat mindent.
Tekintetem oly
szürke, homályos.
Fényedre vágyom!
A láthatatlant
befogadhassam.
Kérem áldásod!
Tenyeredbe én
éltem letevém.
Szívem érezze
megannyi apró,
fénycsillagokból
szőtt sok picinyke
szikra boldogság
láng parazsát.
4 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Csodát igéző fény
(Alcíme:Szentéjre várva)
Józsa Judit alkotása
Utadon vakon járnánk, sötétség.
Advent áldott fényét viszi feléd!
Eljöveteleddel teljes a várakozás,
szeretetre éhező álmodozó világ.
Csodát varázsló csillagos égbolt.
Vágyakozásokat megigéz a Hold.
Éjszaka csöndjében angyalszárnyak
suhannak házak között, s szobákban.
Megrázza subáit a felhős mennybolt,
hópihék után eső cseppeket hullat ott.
Szentéjre várva, meleg szobában fény
szeretetvarázsa tölti be mindenki lelkét.
Szathmáry Olga Ottilia
Madárdal
(Ferenczy Károly „Madárdal”
festmény ihletés)
Májusi záporeső édes illatában
fürdött a táj.
Csodálattal néztem fel
fehér törzsű nyírfára!
Ringó ág-bogán dalát zengte
pici csalogány.
Vivaldi hegedűverseny
akkordjaként harsant.
Erdő mélyi avarszőnyegen
sejtelmes táncot
virágtündérekké lett,
százszorszépek jártak.
Szellők szárnyán légben
madarak surrantak.
Vidám csivogásuk
ébresztette fel a napot.
Szathmáry Olga Ottilia
Lét uralkodik
Lét uralkodik
Halál fölött
Két piciny
Magláng
Olvad eggyé
Táncot lejt
Árnyékot vet
Majd elhamvad
A test porrá lesz
Termékeny televény
Mag csírázik
Új dimenziót
Ölt a lélek
Nap nevet
Halál felett
Élet uralkodik
Magas sziklák
Mennyországig
Magasulnak
Öregistennel
beszélgetnek
Égi éjeken
Sarkcsillag
A Kis Göncölszekér
Rúdján ragyog
Lét uralkodik
Halál fölött!
4 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
2019. december 3-án Ferenc névnap alkalmából szeretettel köszöntök minden ismerősöm és barátom,
aki ma
ünnepli névnapját .
Könőmben két nagyszerű emberről osztom meg
gondolataim és olvashattok a mai napon történt kiemelkedőbb eseményekről...
(Szerkesztő: Szathmáry Olga Ottilia)
1.)Az egyik legnagyobb misszionáriusra,
Ázsia apostolára
Xavéri Szent Ferencre,
december 3-án emlékezik az Egyház.
Mit is tudhatunk meg
élettörténete által?
Szathmáry Olga Ottilia
Véges-végtelenre ébredés
Véges-végtelenre való ébredésem vád!
Átvirrasztott szellemjárta éjeken, fáj.
Feledni szerelemnek hitt vágyálmom?
Szűzi tisztán őrzöm, nem lehet kopott.
Gonoszok ármánya mindent bemocskolt.
Ablakkeret-szívemben
perceg szú ette bú.
Lelkemben félelmetes kimenekülési út.
Ébredésem valós végtelenre, oly botor.
Zsigerek bizsergés-tánca
el nem múlón,
agyam lélekháborúja nemlétért harcol.
Csatát vív szeretet és
féltés utáni éhség.
4 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Fény vezérel
(4/4-es ütemhangsúlyos)
Hold fénye
megigézett.
Csillagos éj
csodás remény!
Szívemben él
rózsabimbó,
éjszakánként
illatontón.
Furulyahang,
ha felharsan
Éjkirálynő
én őrizőm.
Szerelmes szív
örökké hív.
Fabáb táncol,
ki leláncolt.
Sötét bánat
húz mélyébe.
Lelkem sebe
meggyógyulhat?
Ábránd csupán
a szerelem?
Izzó érzés,
villámcsapás.
4 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Pipacs nyílik mégis szívemben
Kiüresedett lelkem, rongyosan
batyumban hordom, vállamon.
Viharfelhők kísérnek utamon.
Néha kitekint mögülük a nap.
Szürke-fekete varjúk sereglenek szikkadt
tarlókon, vetéseken. Kárognak vészesen.
Szikes talajon búza magja meg nem ered.
4 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Lélekszabadság
(Falak is leomlanak…)
Falak is leomlottak, szétszakadtak szögesdrótok.
Isten is úgy akarta, megszűnhetett rabság-téboly.
Vasfüggöny kétszázhatvan kilométeren lezuhant.
Harminc éve kezdődött népünk lélekszabadsága.
A „berlini fal” a Brandenburgi kapunál leomlott.
Kézzel bontották Nyugat- Keletnémet polgárok.
Szathmáry Olga Ottilia
Jázminok Napisten havában
(Szűztavasz után
jázminok Napisten havában)
Május hóra újra éledt szűztavaszi virágbomlás,
vizet árasztó hideg szelek után,
a tomboló nyár
testet és lelket arcpirító kínzón naponta tör elő.
Nap izzás kísér beton utamon
forrón, gyötrőn.
Napisten havában bujálkodnak leomló jázminok.
Jázminbokrok illatát felém zuhatagként aláhullón
fehér hajfonat csillagvirágzatok árasztják bódítón.
4 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Pünkösd vasárnapi gondolataim és történelmi visszatekintés
2019.06.09-én
Szathmáry Olga Ottilia
Az idén 2019. június 9-én vasárnap
és másnap hétfőn
-húsvét utáni ötvenedik napon-
ünnepli a keresztény világ a
Szentlélek eljövetelét,
az egyház születésnapját,
pünkösd napját.
Szerkesztő: Szathmáry Olga Ottilia
- Reggeli gondolataimmal kezdem:
Megébredve körülnéztem
kertemben hajnaltájt.
Szathmáry Olga Ottilia
Lázadó csüggedésem
Csüggedésem oly némán osont hozzám.
Májusi eső ma is kitartóan záporozott.
Szememnek mindent széppé varázsolt,
színes virágok tobzódtak minden fán.
Csak úgy magamban némán kérdeztem
vihar verte dacosan zsenge fűszálként.
Felhők szürkesége meddig tarthat még?
Szél zúgása Őket miért nem kergeti el?
Szomorú szíveket meddig szomoríthat,
hiszen lelkünknek fáj fénynek hiánya
Szathmáry Olga Ottilia
Szerelmem voltál talán
Szerelemem voltál talán?
Oly messze a túlpart már!
Hullámok habja sodort
fövenyedre „Sors folyó”.
Összebújva ott megpihentünk
piciny sziget, virágzó fáid alatt.
Fehér szirmok ránk hullottak.
Dédelgettük szép szerelmünk.
Szathmáry Olga Ottilia
Selyemhajú hajnal
Selyemhajú hajnal ébresztett,s elszaladt.
Esőcseppeket szertelen szellő terelgette
Fenyőfák sűrűjéből madarak csivogása
hallatszott, egymással versenyre keltek.
Rózsabokrom ágain az új hajtott levelek
bólogatón szertelen vidám táncra keltek.
Szürke esőfelhők mögül ki-ki kandikált,
kíváncsisággal kacérkodott a napsugár.
Szathmáry Olga Ottilia
Bolondos április
Bolondos április! Friss szelet hozz!
Madárcsicsergést, szívünket vigasztalót.
Szomjazó földeket itassa langyos esőd,
”Rügyezés havában” természetnek adj erőt!
Szűz fűzfalány ághaja barkákat hoz.
Szívekben szerelembimbókat bont.
Százszorszépek virulnak árokpartokon.
Zöld fűszálak között sárgulnak pitypangok.
Színek szökkennek napsugárangyalokkal,
selyemszárnyukkal simítják piruló arcomat.
Szathmáry Olga Ottilia
Hol fényözön árad
Hol fényözön árad, tavasz ujjong!
Dicsőség ködén át sárgacsőrű rigó
surran tujafa zöld legyezői közé.
Mátyásmadár kopár diófa tetején
szemlélődve párja után röppen el.
Csicsergő zöld levelek zizzennek.
Tündöklő szépségű tavasz leánya
szellő fiúval szertelen táncát járja!
Szathmáry Olga Ottilia
Szerelem gyötrelme
Szívem felajzott íj,
szerelem gyötrelme.
Céljába talált nyíl
vajúdása méhemben
véremből virágot szült.
Szathmáry Olga Ottilia
Kapzsiság ködén át
Kapzsiság ködén át vírrasztó
Magány koptatta percek
Bolyonganak úttalan utakon
Köd homálya lett az úr
Lakat nélküli börtönébe zár
Szúette fában múlt időz
Szürke falak vesznek körül
Tornyosulnak lépteim előtt
Őrök ők az érzéseim előtt
Magam elől hiába is futnék
Kapzsiság ködén át
Nyomomban ott lihegnek
Csak szívem mezején
Nyílhatnak még illatos
Százszínű varázs virágok
Reménység piciny bimbói
Hajnaltájt napnak sugarai
Kanyargós utak lámpásai
Látnom kell végre a valóságot
Léha kapzsiság körülöttem
Sebzett testem kötele szorítja
Lelkem pattanó hegedű húr
Egy ujj picikátót játszik rajta
Aztán felsír nem kíméli a vonó
Játszani kell bizony a dallamot
Kottából játszott szimfóniába
hangjegyet én sem rajzolhatok
Hiszen „sors kopogtat” ajtódon
Morze jelekkel figyelmeztet
Ti-ti-ti-tá, mi-mi-mi-dó hangzik
Elég volt győzzön a fény
Hallani vélem Beethoven
Ötödik, a „Sors” szimfóniáját
Kapzsiságnak rút ködén át!
Szathmáry Olga Ottilia
Álmaink szivárványán
Álmaink szép szivárványát,
melyet szívünk vágya szőtt
rózsa bimbóinak vöröséből,
együtt megláthatjuk talán!
Háztetők fölött magasuló
fenyőfák tobozán csillanó
tündöklő napsugár aranyát.
Kúpcserepeken rigók táncát.
Hallgatjuk csalogány trillázását:
lombok között szél susogását,
lármázó verebek perlekedését,
Lombosult bokrok csöndjét.
Szathmáry Olga Ottilia
Senki Szigetén
Önmagamba bíz’ világ elől,
önmagamba menekültem.
Ödakünn az élet dübörgött.
Folyó védte Senki Szigetét.
Ki rátalált csodát láthatott.
A kővé dermesztett szirén
megelevenedett és táncolt.
A smaragd zölden ballagó
Senki Szigetét körbe fonó
folyam hullámai daloltak.
Habokban fények cikáztak.
Szathmáry Olga Ottilia
Virágszirom álmom
Bazsarózsákkal álmodtam
Bújtam szirmaik közé…
Aprócska méh voltam
Fáztam és reszkettem,
betakarva dédelgettek.
Testem óvón megvédték.
Lángnyelvek öleltek,
lelkembe költöztetek.
Nem hallottam már
világnak ezer zaját.
Dal szállt ki szívemből,
kék mennyországba föl.
Ti bársonyos virágok!
Szirom szereteteket
önzetlenül adtátok.
5 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Elhervadt rózsaszirmok
(ütemhangsúlyos 5-ös)
Elhervadtak már,
azok a rózsák!
Vér vörösétől
átitatott föld
rég még táplálta.
Gyökere elhalt.
Szerelmedtől tűz
szívemben felgyúlt.
Szép rózsaszirom
szerelem álmom!
Elhervadtak már,
azok a rózsák!
Bimbóból pattant
rózsám szirmaitok
hervadtan hulltak.
Könnyező zápor.
Azok a rózsák
elhervadtak már
5 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
2018. december 24- én
Ádám és
Éva
névnapon
a"Szent éjre" várva sok boldogságot kívánok
fenti nevű ismerőseinknek, barátainknak,
s a szülinapjukat ünneplőknek!
Továbbá Áldott boldog és békés Karácsonyi Ünnepeket,
hogy töltse be szívünket és lelkünket a szeretet!
Ádám és Éva az un. első emberpár! Milyen érdekes, hogy
„SZENTESTÉRE” várakozón, Karácsonyi Ünnepkör részeként,
a "CSALÁD- Apa;Anya;Gyermek" jelképeit is ünnepelhetjük.
Szathmáry Olga Ottilia
Káprázat tűzvirága
Szerelmed szép káprázat tűzvirága
felizzott és lángra gyújtott parazsa.
Tollpihe testünk remegett csókodtól.
Vágy perzselte fel minden zsigerem.
Bálterem kristály csillár fénye csillogón
szemedben még tűz forrón lángot vetett.
Aztán más csókjai után kihűlt.
Teljes lényem megsemmisült.
Szíved szaggatta lélekgúnyám,
cipelhettem már egy életen át!
Szathmáry Olga Ottilia
Ágról tépett rózsalevél
Novemberi télidőn szemerkélt fagyos eső.
Rózsabokorról szél röpítette ki kezemből
ágáról tépett vörös rózsám lepke szirmát.
Lelkemből szerelmetes rezdülés véle szállt.
Szívembe szálltak vöröslő rózsaszirmok.
Nem tépheti ki tekintet zord fagy gonosz.
Véráramaimban rózsabimbók nyílhatnak.
5 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Fáj a hiány!
(„Rólam, Jézus, emlékezzél,
Recordare, Jesu pie)
Halottaink az Ősök napján őszidőn,
elménk emlékeztet a múltra őrzőn.
Messze lobogott nyarunk, a forró tűz.
Megnyugvásra vár testünk és lelkünk.
Bensőnk elcsöndesült békére vágy.
Fák ágai hullatják levélékszereiket.
Lábunk alá terít puha avarszőnyeget.
Szathmáry Olga Ottilia
Mennyország óceánja
Óceán végtelen hullámai vették ölbe
a féktelen játszadozó örömfelhőket.
Isten ecsetje kék színeket festett rá.
Mennyország óceánja Földre szállt.
Béke mennyei óceánjában fürödtem.
Ott hol a lelkek nyugalomra találnak.
Éj fátyla alatt csillag fényei gyúlnak.
Teremtőnk áldása ez a végtelen béke.
Univerzum végtelen fényévévei távolából,
pillanatnyi léptékű csak csillagpor életünk.
Szathmáry Olga Ottilia
Aranyősz nyara
Még aranyősz nyarunk dédelgetett.
Égi madarak suhantak alattad felhő.
Sárga rőt leveleket kergethettél szellő.
Napnak sugarai lelkeket melengettek.
Égi szárnyasok tartották csőrükben
a világmindenséget, az univerzumot.
Városligeti tóból boldogság röppent
gyermekeiket sétáltatók szívébe ott.
Sárga hasú kék cinegék lakmároztak
verebek hangosan lármáztak a fákon.
Szathmáry Olga Ottilia
Lélekkarcolatok harca
Életednek karcolta a mély ráncok.
Lélekharcaid lenyomata arcodon.
Naponta méltóságosan viselheted.
Ezen méltóságot tőlem el ne vedd!
Léted jogán érette megharcoltál.
Barázdáit, büszkén vállalhatod!
Vállad húzza titkos súlyos átkok.
Belerogytál lettél boldogtalanná.
Mélyről lávaként izzó szerelem
tört fel hús szíved magmájából.
5 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Átölelném a mindenséget
(Juhász Ferenc
„A mindenség szerelme”
versihletés)
A mindenséget szerelmemmel betölteném!
Világűr „csillagszemű juhásza” vigyázom
lépteted útját, s minden követ elgörgetnék…
Tejútról küldöm a „Csaba Királyfi” bátorságot.
5 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Zsarolni szerelmet
(Ütemhangsúlyos 6-os)
Zsarolni szerelmet
dühtől reszketően
csüngve láncokon,
kút mélyébe fojtott
hiábavalóság.
Szándékos tombolás.
Társát csak magához
láncoló akarnok
felsőbbrendűségtől
vezéreltetett önző,
önsorsrontó léte
kétségbe esetten.
Birtoklási vágyát
váltja erőszakká.
Szathmáry Olga Ottilia
A bolond és társa
Bolond búját magába rejti!
Őt így senki meg nem érti.
Míg épelméjű kitárulkozik!
Ő sorsán egyre szánakozik.
Ülnek bokor árnyékában.
Bolond boldogan vígad.
Épelméjű szomorú hallgat:
a világon mindenki bántja!
Bolond sipkáját csörgeti.
Éppen véle játszadozik.
Elmélyülten fülemüle dallal
magát ámulattal mulattatja.
5 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Természet rendeltetett ideje
Hányszor kelt fel a hold borús fellegek alól?
Csillagok között is, ragyoghatott oly soká!
Váltották egymást a nappalok és éjszakák.
Bolygónk élőlényei vigadtak a csodát látók!
Természetnek elrendeltetett ideje szerint
bodzafa fehér csillag virágai gyümölcsöt
hoztak és feketülnek a szépen zöldülők.
Szellő ringatja vidáman játszadozó ágait.
Szathmáry Olga Ottilia
Mező piciny virága
Miként mezőnek piciny virága
Szélfúttán, a fázós reggeleken…
Reszketőn, fogyó hold fényében.
Éjszakákon vad zivatar áztatva.
Lelkek remegnek gyámoltalan.
Bokrok közé menekült madár
remegőn tolla fosztott szárnnyal
vergődik és sóhaja messze szál!
Emberhangya! Érezted-e már
lábak miként lépnek rajtad át?
Szathmáry Olga Ottilia
Édesapám megpihent
(Búcsúzom)
Édesapám már nem szenved.
Gyötört teste megpihenhetett.
Örök álma immáron lelkének valósága.
Bárányfelhős kék ég könnyeit hullatja.
Tobzódott a telihold fénye ez éjszakán.
Bennem szürkévé lett minden, távolivá.
Révületben járkáltam szobában, s kertben.
Kései-korai madarak hangicsáltak szépen.
Vég nélkülinek tűnt az éj számomra,
a talány:
valahol lebegtem, érzékelés lélektől való volt!
Szathmáry Olga Ottilia
A Hold is álmodik
Hold nappal is álmodik
Nap ragyogásáról.
Üstökös fénycsóvája neki
már nem vakító.
Szomorú szívében
világmindenség lüktet.
Vágyakozás tölti be
minden éjszakai útján.
Napragyogásáról
álmodik a Hold.
Bárhol van az idő végtelenében szabadon,
bolygók csillagokkal lettek örökké társak.
Földünk és a Hold kerülgetik tűzgolyónkat.
Oly hosszú egyetlen évük
együtt töltött forró
perceit megélni
a tehetetlen végtelen izzástól.
Szathmáry Olga Ottilia
Lélekszivárvány
Fenyőfa csúcsán, szellőcske ringatta
boldogságot hozó a reggeli rigó dala.
Rózsabokrom gyertyái kigyúltak épp’
vöröslőn nyújtóznak kék égbolt felé.
Bujálkodó tavasz-nyári napsütéstől,
virágok illatfelhőjétől tisztul tüdőm.
Bodzafa tetők felé nőtt ágain fehérlő,
s orgonák virágai lila színbe öltözők.
Napsugár testemet átöleli, simogatón.
Szívem nem háborogó, véd és megóv.
Szathmáry Olga Ottilia
Életünk félelem keresztjén
Életünk félelem keresztjén elhalt dalát,
én „tíz körmömmel kapartam föld alá”.
Mégis zeng, mégis visszhangzó biztatás,
csont-soványan szeretetről szólt Apám.
Görcsös akarattal kapaszkodunk
mindennapi félelem keresztünkbe.
Fogjuk eleven sebbel teli kezünkkel.
Talán, már elereszteni sem akarjuk.
Hangol lelkünkben pacsirta dala.
Vigaszt nyújtva hangicsál, trilláz
fenn magasán a fenyőfa csúcsán.
Szathmáry Olga Ottilia
Szívem dobbanása
Te adsz nekem erőt Uram!
Könnyű testem hópehely.
Lelkem fényedhez vezet,
angyalok szárnyába bújva.
Vezess kanyargós utamon.
Látnom sem kell: mondod.
Szellővel együtt való lebbenés.
Fájdalom útitársam már lebegés.
Kiüresedtek a szótlan szavak.
Szívem dobbanása beszél, szól.
Felhők fölött repülök, s azon túl.
Szathmáry Olga Ottilia
Áprilisi ébredés
Csüng pókháló-szálon,
bíbor arany láthatáron
az égbolt alatt a hajnal.
Szélfúvásban ringatózva,
ide-oda hintázgat tétován.
Felhőlovas messzire száll.
Kezemben Hold fénye félve,
táncot lejtve vélem reszket.
Orgona buja illatában,
fejem válladra hajtom.
Pirkad, halkan ébred a táj,
madarak éneke, dalra hangol.
Bokrokon cserfes pici cinegék
„Kincs Ő”!
Szathmáry Olga Ottilia
Lélekgyilkos közöny
Lélekgyilkos közöny tanyáz.
Rég mérgez emberi lelkeket.
Szótlan elfordított tekintetek,
szájnémaság beszél gyáván!
Lélekgyilkos közöny tanyáz.
Vigyázz szív, vigyázz világ!
Ölelés helyett a szó tőrt ránt.
Sikoltó fűrésze lelkekbe vág.
Elvadult lélekgyilkos közöny tanyáz,
és támad miként a vadkan, a sebesült.
Koporsó rideggé, tettekben testesült.
Tort ül, látni vigyortól eltorzult arcán.
Szathmáry Olga Ottilia
Idegenné lettél
Mióta ilyen idegenné lettél,
sajogó szívem repedt ketté.
Nem láthatod most arcom.
Tengermélységű fájdalom,
mi tükröződik szememben.
Könnyeim jégcsappá lettek.
Vársz majd rám, megígérted.
Csak a telefon csörrent meg.
Magad sajnáltad csupán.
Saját közönyöd fájt már!
Miért mentegetőztél volna?
Kifogások oly szánalmasak.
Szathmáry Olga Ottilia
Kígyófészekké lett világunk
Világunk lett kígyófészekké.
Sarokba szorított kobraként
csap le dermedt áldozatára.
Ragadozók kegyetlen játéka.
Vétkeiknek súlya alatt,
sasszárnyak remegnek.
Szívemből a kiszakadt
madárpercek röpülnek.
Tövissel megtelt lelkembe
könnyeim belefájdulnak.
Mellkasom feszíti ordítón.
Szathmáry Olga Ottilia
Tekintetek
Tétova tekintettel keresték
kutatták, arcvonásaikban
az elszállt idő múltjukat.
Csak az a szemrebbenés!
Mosolyuk az volt ismerős.
Még is, oly távolról jövő.
Harminc év összes percét,
mit női félszegsége megélt.
Tényre törő orvosi tanács,
s még is kiesett szerepéből.
Látta magában a kiskatonát
és a copfos szőke fiatal nőt.
Szathmáry Olga Ottilia
Selyembatyunyi nyomorúság
Van az úgy, hogy
Rongykendő helyett
Selyembatyuba kötik
Minden nyomorúságuk
Sorsuk útján vasüllővel
Súlyosbodik a zsák
Vállamról letenném
Már én is puttonyom
Ám nincs hová
Nincs ki vállalná
Ki-ki viszi sajátját
Tovább-tovább
Meggondolván sem
Cserélném máséra
Sajátomnak súlyát
Én szereztem és
Kaptam, viszem nosza
Lerogyva néha, s
Megállok én is
Megigazítom a már
Rongyossá lett
Selyem gúnyám
Felzokog velem
Jó sorsom
Hisz együtt vagyunk
Ő meg én
A selyembatyuba
Jól összekötözött
Kicifrázott
Nyomorúságunk.
Szathmáry Olga Ottilia
Érintés
Bátortalan és félszeg volt érintésed.
Vízbe vetett kő vethet így hullámot.
Elszaladt a bántás és sok fájdalom.
Elmúlik magányom, ha Te átölelsz!
Még reggel tájt is ébren trónolt a hold.
Katonás ólomlábon ténferegett az idő.
Égbolton sötétlettek komor hófelhők.
Tovább vándoroltak, s kivilágosodott.
Kelet felől, felkacagott a napsütés!
Szathmáry Olga Ottilia
Mezők virága
Lehetnék bár mezők virága!
Szemérmetlen kitárulkozón.
Napsugara fényére kinyíló,
lángolón tüzes piros pipacs.
Lehetnék mezők virága bár!
Meredek árok partján díszlő,
szirommal játszadozó szellő.
Vígan suhannék én bárhová.
Aranysárgán, viruló búzatábla
vetélkedve kék búzavirágokkal.
Megfáradt vándoroknak szívéből
kitépett szépséges virága mezőn!
Szathmáry Olga Ottilia
Új esztendei kívánságok és köszöntő
Új
évben ne legyen:
malac farka kurta!
Hideglelés elkerülje
háznak asszonyát!
Bortól piruljon.
szépséges orcája.
Viduljon örömtől.
Szilveszter éjjelen
boldogság ébredjen.
Durranjon pezsgő
dugója nagyot.
Vigye szét a csillárt
ragyogó arcok lássák.
Bőségtől roskadjon
asztal meg fiókja.
Perdüljön a szoknya.
Muzsika szóljon.
6 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Csillaghullás Advent Ezüst Vasárnapján
Adventnek estjén, Ezüst Vasárnapján
koncertről hazafelé jövet csillagfényes
éjszaka andalogva, hajnalban ébredve
töltötte be szívem-lelkem a boldogság.
Égi éji, csodálatos fényvarázs.
Csillaghullás bódító káprázata.
Tejúton az Iker csillagkép felől.
Meteorraj villant, akár üstökös.
Zeusz, a főisten csábította el.
6 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
2017. december 27-én János nevű ismerőseimet, szeretettel köszöntöm
El Greco festménye
János Bibliai eredetű gyakori férfinevünk jelentése:
Jahve megkegyelmezett, Isten kegyelme,
Isten megkegyelmezett.
Vagy a héber-görög Johanan,
Johannes névből is eredeztetik.
Néphagyomány:
- A néphagyomány szerint: „Patkányűző nap”.
- A szőlősgazdák bort szenteltetnek s minden hordóba öntenek belőle
egy pár cseppet, hogy boruk meg ne romoljon,
a többit pedig elteszik gyógyító-szerül.
Szathmáry Olga Ottilia
Élettava Hold
Élettava Hold.
Csillagok körülötte
tükrében fürdőznek.
A kozmosz dalol.
Földi időnek múlása,
Isten szabta mérték.
Le nem képezheti agy,
véges emberi elméd.
Fel nem fogható lépték.
Téli éjszakákon
is éber a Hold.
vigyáz Rád emberiség!
Szathmáry Olga Ottilia
2017.december 1-sején
Szathmáry Olga Ottilia
Rongyos szívemen
Rongyossá lett szívemen,
bús madár siratót énekelt.
Társammá lett csalogány,
gyönge vállamra reászállt.
Szerelme megigézett.
Lett örökkévalóság
létünk csillag útján,
szikla menedékem.
Börtönöm befalazott.
6 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Kegyetlen játék
(Ütemhangsúlyos 5-ös)
Játék kegyetlen!
Neved szerelem.
Lassan sző hálót,
szíved szaggatón.
Valószerűtlen,
kábulat ára:
a vasmarokba
szorított szíved.
Nem akarsz ésszel
hinni és bízni.
Tőle szomjazni,
még is rabul ejt.
Édes fájdalom.
6 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Ajkakra fagyott fohász
(Siess Zsuzsa - Keresztre feszítve c. ikonihletés)
Templomok hideg falai között,
hagyatékul itt hagyott közöny.
Reményeink csontvelőig hatolt,
némán ajkara fagyott fohászok.
Tétova fohász az ajkakra fagyott.
Fények és árnyak a fehér falakon.
Gonoszsággá dermedt a kegyetlenség.
Ácsoltatott élő fából, s lett keresztté.
Égi éji folyó
Szathmáry Olga Ottilia
(Varga Vilmos festőművész emlékére)
Sírok lámpásaitól föltekintve a temető,
s a Budai hegyek karéja fölött vöröslő
fergeteg felhők közt az ég kettészakadt.
A lenyugvó nap vakítóan fehér folyója
rózsaszínű partok között hömpölygött.
Úszott még, majd elnyelte sötét közöny.
Csillagok nem gyúltak, nem is pislákoltak.
Félelmében reszketőn elbújt hold lámpása.
Szathmáry Olga Ottilia
Álmodjuk tovább az álmot
t
Álmodjuk tovább újra az álmunk!
Életünk ugyanazon fotóit nézzük.
Vajon most is ugyanazt érezzük?
Talán egyszer ugyanazt láthatjuk.
A te szemed az én szemem lett.
Az én szívem él a Te szívedben.
Lelkem végleg szívedbe költözött.
Álmunk az, mi régen testet öltött.
Szívemben szerelem lakozik.
Szerelmem él a lelkedben is.
Te őrzöd már a szívedben ott.
Szathmáry Olga Ottilia
Szerelmes dal
Felperzselt a vágy és lángja futótűz.
Illatod is itt maradt még a párnámon.
Kiüresedett szívemben parázs izzott.
Deres paripáján szerelem messzire űz.
Vörös pipacsok között velünk vágtáz.
Hajam napsugár cirógatja, széllel száll.
Hegyek alján elpihenünk zöld mezőben.
Szabad lelkem a tág térben vígad Veled.
Karod ölelésében a szenvedés megszűnt.
6 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Béke csodája ősz
(ütemhangsúlyos 8-as)
Hegyeknek örömkönnyei
gördültek le szikláin.
Völgy meredélyén patakként,
csillámolt tova nagy büszkén.
Vizében fürge pisztrángok
cikáztak messze vidáman.
Fölöttük a tündér lányok
lejtették varázs táncukat.
Körültük fenyők suttogtak.
Tüskés ágát szél ringatta.
Tűlevelei közt kacagott,
s madarak dala hallatszott.
Lombhullató falevelek,
és koronájuk teteje
aranyszínűvé változott.
Szathmáry Olga Ottilia
Őszi forró láz
A napsugár szinte lángot szórt.
Kitört utolszor az őszi forró láz.
Fénybe néztem elvakított a vágy.
Meg akartam kaparintani az elmúló
kezem között kifolyó tünékeny időt.
Felhőket érinteni, akár a zöld fenyő.
Boldogságban sütkérezni kiültem.
Szathmáry Olga Ottilia
Falak múltidéző jelenünkben
Múltammal én mit is kezdjek most?
Szorgos hangyaboly kiszolgáltatott,
védtelenül lábbal taposható bábuja.
Bábjátékosok élő-mozgó célpontja.
Emberi halmaz picinyke eleme.
Játékszere hatalmas gépezetnek.
Nem mennyből alászállt angyalok
agyrém szülte feszületére dobott.
Szörnyeteggé tett tehetetlen sodrásba
sodort, legbensőbb vágyaim kikacagta.
Szathmáry Olga Ottilia
Csobogó csevegő patak
Csobogón surrant csörgedezve,
csordogált csöndesen medrében
a mohásodó mészkövek között
őszi erdő kicsiny patakja a bölcs.
Aprócska halak cikáztak tova.
Sodródtak ficánkolva vidáman.
Zuhatag habjai egymást ölelték.
Felszínükön kacér napsugarak
csillámokat szórva játszadoztak.
Napkorong tüzesen öntötte melegét.
Azúrkék égbolt bárányos felhőiket
kavargó komorra, fergeteg festette.
6 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Mai köszöntőmben ismeretterjesztésként Szűz Máriáról -a „Napba öltözött” Asszonyról,
Jézus anyjáról-
és a Franciaországban található
17.000 éves lascaux-i barlangrajzokról olvashattok.
„Szeptember 12-e LEGYEN SZŰZ MÁRIA SZENT NEVE NAPJA!”
Szent XI. Ince pápa rendelkezett eképpen Bécs ostroma (1683) után.
Mária (héberül: Mirjám, arámi nyelven: מרים [Maryām], görögül: Μαρια[μ], latinul: Maria) a Biblia (Újszövetség) és a Korán egyik alakja, Jézus édesanyja.
Szathmáry Olga Ottilia
Boldogság szivárványa
(2017.szeptember 9-én a Cserhát Művész Kör
Őszi Gáláján)
"Harmónia Irodalmi-díjban részesültem
és "Képzőművész" Oklevelet kaptam
)
Boldogság szivárványát félkörívét
két kezemmel érintettem nemrég.
Áldott esőcseppekbe bújt napsugár
melengetve, szívemen ragyogott át.
Szivárvány boldogsága gyógyítón,
édes szerelem lelkembe Isten hozott.
6 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Hazugságok gyémánt csillogása
Hazugságoknak gyémántfényű csillogása,
kútba esett a késő esti szürkület leszálltával.
Éjszaka csöndjét a vödör láncának csörgése,
zavarta fel, a hittel szendergők döbbenetére.
Az ébren is az igazságban hittel szendergők
bizony azt gondolják – nincsenek hitszegők.
Gonoszok nem tapossák velük együtt út porát.
Szegény hiszékeny lelkűek!
Szathmáry Olga Ottilia
Hinni és bízni
Nem kell más csak hinni és bízni
az adott szó kimondott erejében.
Önmagad a gondolat csak veled.
Meghallgatni és szellemében élni.
Utakon lenni cselekedni folyton!
Dönteni minden pillanatban fontos.
Mikor feldübörögnek a lóerők…
Ne futamodj meg a gondok elől.
Tenyeredben, az elő bolygónk tartod.
Ez az a világ, mely átölel boldogan.
Szathmáry Olga Ottilia
Bebábozódott életem
Felfüggesztett kabátomon,
alig használt padlásszobámban,
magamat azon kaptam,
félig bebábozódottan lám,
rátaláltam önmagamra talán.
Pávaszemes pillangóként, mondom…
Csak álmodoztam szépséges életemről.
Bundám szőrdarabjában a szőnyegről,
talán-talán már ott felfelé nézegettem.
6 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Házi rozsdásfarkúpár a bodzafán
Ezen a tavaszon is házi rozsdásfarkú pár
kertemben újra fészket rakott a bodzafán.
Öt tojásból fel is cseperedett mindegyik.
Cseréptetőn egy-két akrobata ügyeskedik.
Botlások után is gurulva, a hazatérés gyors.
Papa és mama nevelése odaadó és gondos.
Táplálékért előbb a családfő röpült ki védőn.
6 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Kenyérélet kezdete
(Sólya Veronika fotóihletés)
Búzaszemben kenyéréletünk kezdete.
A sík mező bárányfelhős kék ege alatt,
júniusra beérett az ősszel elvetett mag.
Barna földünk, sárga aranyat termett
Dunaszentgyörgyön a sárguló búzamező,
felhős ég alatt sötétedőn, várta már esőt.
Kalászok gabona szemei általa duzzadtak.
6 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Széttépett szavak
(Vasile Koter - Jézus a keresztfán - fafaragás-ihletésem)
Széttépett szavak könnyé lettek.
Közöny az mit helyettük leltem.
Jézus! Szeretetre intesz a golgotán.
Karod ölelésre tártad a keresztfán.
Szívemből kitépett szavak.
Hozzád szólnak. Uram!
Gondolataim Te megérted.
Szám csak hálát rebeghet.
Megpróbáltatásaid köszönöm.
Fohászkodom, szívem megtört.
Elég volt már, mert nagyon fáj
6 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Virágszirom ringató
(ütemhangsúlyos 7-es)
Elringat virágszirom.
Kelyhében megpihenek.
Hajnali harmatot iszom,
ha napocska ébredez.
Virágszirom fény felé:
szemérmetlenül keblét
kitárja, megmutatván
bibéinek hímporát.
Szathmáry Olga Ottilia
Kalodában fogoly madár
Fürödjetek csak moslékban, ha akartok.
Disznóknak vetnek oda, tegyétek nosza!
Aranyló kincset szíved virágában leheted.
Önzetlen szeretet nélkül mocsok lesz léted.
Téged mérgez kegyetlen gaz gonoszságod.
Szívem vérzik, mert szavad tőr, a gyilkos.
Súlyuk van kimondott szavaknak amik,
súlya összenyom és roskadón lélek kín.
Szathmáry Olga Ottilia
Lenge fűzfa-lányhaj
Hajnali szél hozta mámorosan Ámort.
Hársfavirágzás illatában patakpartján,
Vidám fűzfa-lányhaj lengedezve szállt.
Vörös körívet rajzolt fönn a fogyó hold.
Még alig pirkadt a Budai erdő fakoronái
megelevenedtek, madárdal zengve ébreszti
a szunnyadó állatokat reggelizésre szólítva.
Hegyek alatt, mezőknek is friss illata áradt.
Szathmáry Olga Ottilia
Felhővirágok
Felhővirágokat rajzolt fehér felhőkből
kék égre kora reggelre a vidám szellő.
Kerti nyugágyban pihenve ébredezem.
Mozdulatlannak tűnik a táj körülöttem.
Háztetők fölött magasan szárnyalnak,
cikáznak fönn csapatosan a madarak.
Éppen szürke galambpár szállt felém.
Fenyőn megpihentek, az egyik szemlél.
Égen újabb fehér felhővirágok nyíltak.
Szathmáry Olga Ottilia
Tág a lég és tág a tér
Tág a lég és tág a tér.
Alföldön fut a vonat.
Szépen kizöldült a rét.
Színessé lett sávokban.
Szántóföldeken az élet él,
felpezsdült és madár száll.
Ablakokból nézve fut a táj.
Most is tág a tér és tág lég.
Meddig szem ellát végeláthatatlanul
sorakoznak bokrok, fák és lombok.
Szathmáry Olga Ottilia
Tág a lég és tág a tér
Tág a lég és tág a tér.
Alföldön fut a vonat.
Szépen kizöldült a rét.
Színessé lett sávokban.
Szántóföldeken az élet él,
felpezsdült és madár száll.
Ablakokból nézve fut a táj.
Most is tág a tér és tág lég.
Meddig szem ellát végeláthatatlanul
sorakoznak bokrok, fák és lombok.
Szathmáry Olga Ottilia
Májusi mámor
Május mámorában úsznak szívek
Sebekből vérzők,
szerelemtől lángolók.
Kiszakítom mellkasomból.
Szívem oda adom kezedbe.
Férfiként, ha megbecsülöd:
szíved cserébe nekem küldöd.
Május mámorának éjjelén
csillag világol ezer szám,
ébred a fény…
Bolygónk ellipszis pályán ballag,
Ő a nap körüli, a szerelem-remény.
Huszonnégy óra kell néki míg megfordul
saját tengelye körül,
nekünk is ennyi jut.
6 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Túlcsordult szerelmem
(Kétütemű 6-os
Megcsorbult pohárban,
túlcsordult már a víz
Áttetszőn folydogált.
Útját megtalálta.
A padlón szétterült,
túlcsordult szerelmem.
Csorbult szerelemmel
csak néztem és kezem,
a kancsón nem mozdult.
Megdermedt tárgy lettem.
A rám ható erő,
konokul legyőzött
Szathmáry Olga Ottilia
Csillagporszem létünk
Varázslat lenne csillagporszem létünk?
Mikrokozmoszunk teremtett világunk,
hol emberiségünk bolyong szüntelenül.
Része csupán egyszer végét érő utunk.
Csillagporszem létünk csupán varázslat?
A nagy bábjátékos Teremtőnk zsinórján
himbálózunk mi még faragatlan figurák.
Képlékeny testünk formálódik keze által.
Szathmáry Olga Ottilia
Közöny prófétái…
Ó Ti!
A saját közönytök által megigézettek.
Reménytelenségükben is bizakodók.
Hitetlenül magukat hívőknek álcázók.
Kik magatoknak gyártotok isteneket!
Hamis próféciák után áhítozó álságosak.
Önhittségükkel elégedett pöffeszkedők.
Hatalom parancsának engedelmeskedők.
Kik hárítjátok saját bűneiteket másokra!
Szathmáry Olga Ottilia
Gesztenyevirágzás májusán
Májusi szél kélt, s halkan mesél.
Télidő dermesztett álmokról regél.
Természet örök kedvese ébredőn,
előtte lombként meghajolt szellő.
Halkan mesél a kellemes májusi szél,
vadgesztenyefák virágzásának idején.
Lombjuk bontott ágak levelei között,
győzedelmes szerelem illat költözött.
Piramis alakban a fehér gyertyavirágok,
zöld levelek rejtekéből kék ég felé törnek.
Szathmáry Olga Ottilia
Fának fáj a levágott ága
Fának fáj a levágott ága.
Fűrész sikolt, földre zuhant.
Sirály vijjog így fagyott folyón.
A jég fogságában rekedt hajó
beékelődött teste fölött éhesen.
Moccanna bár, a jég erősebb!
Fának a levágott ága fáj!
Madár sem száll többé reá.
Sok seb lepte el testét mára.
Az idő kecskefűz gyógyítója.
Lelke sebét vaj’h ki foltozza?
Jön! Jön majd a drága tavasz!
7 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szent Ágota dicsőítése
Szathmáry Olga Ottilia
(Siess Zsuzsa – Szent Ágota ikonalkotás ihletés)
Szent Ágota Téged magasztallak!
Női mivoltukban megalázottak,
Titeket bántalmazók, s cinkosok:
bűneik égbekiáltó gonoszságok.
Nem kerülhetik rájuk váró sorsuk!
Vágyát nem tölthette rajtad Quintus.
Catánia város kéjvágyó helytartója
hiába vitetett bordély-örömtanyára.
Szathmáry Olga Ottilia
Petőfi Sándorra emlékezve
Hol van sírhantja?
Ne kérdezzétek.
Hol és hogyan él?
Hazát szerető
szívekben él Ő.
Százkilencvennégy év
múlt el azóta!
Hírnöke szabadságnak,
„lánglelkű poétája”
Petőfi Sándor
napvilágot látott.
Szabadságvágya,
Lélek-örökség!
Magyarország, Budakeszi,
2016. december 29-én
Szathmáry Olga Ottilia
7 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Luca napi cseresznyeág virágok
(2017-es Új évi köszöntő)
Örök hó birodalmáról álmodik az éj,
Karácsony Ünnepe múltával is még.
Hol a Földön béke és szeretet honol.
Háború többé nem tombol és rombol.
El nem hált nász jeggyűrűjeként legördült,
végtelen világűr jelenébe könnyek patakja.
Gleccser hideg- rideggé lett folyam áradat.
Hófelhők vívták meg fönt ádáz csatájuk.
A csapda bezárult
Szathmáry Olga Ottilia
Nem menekülhetsz
önmagad bűbájától.
Vigyázz! Ki ha nyílik előtted
egy ajtó:
mögötted be is zárulhat,
a saját csapdád.
Még a szél is önmaga rikoltja magányát.
Cellád falait
fonják körbe gondolataid:
elméd útja, pillangószárnyú szabadság.
Lám hegyek között tavasz nyargal már.
Ébren álmodhatsz szebb-jobb jövőt itt.
Hó nélkül vicsorítja fogsorát hideg tél.
Te miben hiszel és még miért remélsz?
Szathmáry Olga Ottilia
Magányos bőrcipők
Szívem fölött mélyülő seb tátong.
Talán soha be nem gyógyul a botor.
Akár a levetett, magányos bőrcipők.
Szomorú télidőn a park bejárat előtt.
Több éjszaka óta hevertek már ott.
Elárvult gazdátlan boldogtalanok.
Miért is nem kellettek senkinek?
Napok óta ugyanazon a helyszínen,
néma mozdulatlanság megmaradón.
Galambok szegődtek társaságul.
Múltról súgtak-búgtak konokul.
Akár szívbéli sebem az árulástól!
7 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottília
Batsányi-Cserhát Art-,
Art-ezüst díjas, Aranytoll- díjas, Aranydiplomás költő- író
(Fentieket csak azért írtam le, mert valaki megkérdőjelezte
és nagyon lealázóan
írt fenti díjakkal kapcsolatban, ezeket megkérdőjelezve)
Csendüljön bennünk Magyarság-tudatunk
(Bordás Cecília nótaénekesnek,
Vesztergám Miklós tárogatósnak,
Haáz Sándor A Szentegyházi Gyermekkórus karnagyának ajánlom versem)
Muzsika szólalt meg
szívemben, hangodat hallva.
7 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Erzsébet napján
(Édesanyámhoz köszöntő)
Szathmáry Olga Ottilia
Erzsébet napján
Drága Édesanyám,
Téged egészséggel
kísérjen Isten-áldás!
Futnék öledbe,
magány keserve helyette,
hiányzik szeretett,
megnyugtató melege.
Vagyok Nélküled
sivatag rózsája,
évezredek kövült
porszemvirága.
Lettem por és
sós tenger által,
szerelmednek
hihetetlen álma.
Kezem édes tejet adó
kebled simítná.
Helyette szorítom
kő virágom szirmát.
Hévízi tóvarázs
Szathmáry Olga Ottilia
Testem a Hévízi tó selymes vize ölelte.
Édesanyám! A Te méhed magzatvize
ringatott így boldogságosan hajdanán.
Napsugár aranyában ragyogott a táj.
Őstermészet! A lényem átadtam Tenéked.
Lila, fehér, rózsaszínű tavirózsák között,
nesztelen úsztam vadkacsák előtt-mögött.
Meg sem lepődtek, a pihenőre röppentek.
Idő fogságában
Szathmáry Olga Ottilia
Apám mindig kemény volt.
Soha nem is panaszkodott.
Régóta fáj már neki az élet.
Az idő fogságában a végzet.
Eleme-tudat határán mi vár?
Belülről őrli fel a test magát.
Lélek szenvedése földi pokol.
Arcbőrének ráncain idő honol.
Játszanék hát újra vele nevetve.
Nyáridőn is kertben locsolkodva.
Jöhetett orvul pohár víz, s kanna.
Nővérem kacagását talán meglelem.
Magvető hava beköszöntött
Szathmáry Olga Ottilia
Beköszöntött ím „Magvető hó”.
Az októberi ősz, a hideget hozó.
Égboltra gyűlt fekete fergeteg!
Sötét felhőkből viharos széllel,
zord eső zúdult le mindenhová.
Szekrényekből előkerült a kabát.
Kitombolta hát magát az új
évszak megmutatván ki az úr!
Hegyek gerincére is köd ült.
7 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Gyermekéveim emlékei a
Nyíradony-Szakolykert Gencsy Kastélyban
Szathmáry Olga Ottilia
Ágyból ébredve szaladtam a kastély tantermébe.
Már megkezdődött az óra,
a gyerekek rég benn…
Szerettem volna látni Szatmári Olgi keresztmamám!
Hallottam kedvesen áradó
magyarázó hangját,
s én még nem ülök padban,
annak első sorában!
Kíváncsi voltam:
tudtam bemennem nem szabad.
7 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Ballada a „Lápi virágszál’-ról
Szathmáry Olga Ottilia
A lány csak nézte, nézte:
miként tépik ketté szívét.
Marcangolják szét testét.
Hallgatagon, némát tűrte.
Már nem ordított fájdalmában,
tehetetlen, vak dühében szorította
össze fogát, keze ökölbe rándult.
Tudathasadásában nem mozdult.
Talán nem is vele történik, nem Ő?
Szathmáry Olga Ottilia
Ringass el!
Végy öledbe! Ringasson
karod!
Remegő testem úgy öleld:
Tiéd ajkam utolsó lehelete.
Lényem örök álmába ringasson!
Szerelmünk vánkosára
hajtottuk fejünk.
Csak a csöndes éj, csillagpaplan takaró láthatta.
Gyöngéd gyönyörünk: testünk- lelkünk násza.
Mezítelen kézen fogva, habokba merültünk.
Balatont megvilágította
a teli Hold.
Játsztunk végtelen vizében, a Föld távolodott.
Szathmáry Olga Ottilia
Áprilisi ébredés
Csüng pókháló-szálon,
bíbor arany láthatáron
az égbolt alatt a hajnal.
Szélfúvásban ringatózva,
ide-oda hintázgat tétován.
Felhőlovas messzire száll.
Kezemben Hold fénye félve,
táncot lejtve vélem reszket.
Orgona buja illatában,
fejem válladra hajtom.
Pirkad, halkan ébred a táj,
madarak éneke dalra hangol.
Szathmáry Olga Ottilia
Szívek szerelmes tűzvirága
Szívekben miért nyílik szerelem-tűzvirág?
Csöndben surranó, a tolvaj vágyakozás.
Észre sem veszed, s érzése már ott terem.
Víz sem oltja szomjúságod. Te szerelem!
Te szikrától felgyúlt szerelem-tűzvirág!
Képzelet vagy csupán, égi szivárvány?
Sejtelmes talány, örökre Veled lélegzem.
8 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Álomból ébredés
( Rémséges menekülés?)
Szathmáry Olga Ottilia
Rettenet-álomból ébredés nappal ébren,
dühösen, tiszta aggyal, úszva verítékben.
Napsütésben lebegő, délibábos világban.
Ég és Föld között fejtetőre állt valóságban.
Ébredtem nappali éber álmomból…
Élem napjaink szörnyű kábult bódulatát.
Sziksó felmarta révület pusztaságából,
mikor ébred fel néped már, nagyvilág?
Szathmáry Olga Ottilia
Galamb lélek, lét csodája
(Olgi Keresztmamám földi létből távozása)
Galamb lelke a földi létből hová szállt?
Angyal szárnyon otthona, a mennyország.
Földi életében univerzum léte, lelki gazdagság.
Szerteszét szórta szíve minden drága aranyát.
Szíve ott aranylik minden rózsa bimbójában.
Harmatcseppek prizma színében,
fehér hó fényében.
Fogja kezem, figyeli lépésem,
soha sem kell már félnem.
Szathmáry Olga Ottilia
Rózsáim nap aranyában
Ó’ Napsugárangyal merre jársz?
Ködfelhő búsítja szívem virágát.
Hajnal szürkülete szakadt le reá.
Szeretetre, vágyam Hozzád kiállt.
Víg volt, mikor a napsugár ragyogott.
Rakjatok sok hasábot, vessen lángot.
Parazsa pattogjon, felhők közé szálljon.
Szerelmes öleléstől meleget soká adjon.
Nyárelőtti virágfakadást újra képzelem.
Szathmáry Olga Ottilia
Fényévnyi boldogság
Hány fényévnyi távolság a boldogság?
Csöndben elillanó parányi napsugár sáv.
Hegycsúcsok kémlelik az univerzumot.
Földünket ölelik körbe ragyogó csillagok.
A boldogság hány fényévnyi távolság?
Itt van lelkedben, fedezd fel s Rád talál!
Elhaló édes sóhajok fájón szíved fölött…
Vajon minden drága percét megbecsülöd?
8 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Balatonfüredi Anna-báli emlék
Szerelem örök tánca
Szathmáry Olga Ottilia
(Art-díjas, Aranydiplomás költő,író)
Bimbó-virágzás, rózsavirulás.
Első bálozás, szűzi pirulás.
Szívet férfiak dobtak habokba.
Neved vágytollal, fa szívre írtad.
„Szív-halász” hálóm, párra találóm.
Mi izgatottan vártunk egymásra.
Szathmáry Olga Ottilia
Kerti mályva hófehér virága
Kerti mályvának hófehér virágát,
Csillogó tócsa szélére fújta a szél.
Bokor ágán, tükrében nézegették
magukat a hófehér virág lánykák.
Szépségesen tündöklött valahány.
Délután mosta le róluk út porát,
langyos csöndes igazi nyári zápor.
8 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Pillangó röptű szabadság
(Kinga lányom 25. születésnapjára)
Pillangó-röptű szabadságom,
csak falra festett vágyálmom.
Röghöz kötnek nehéz kövek.
Álmodtak egykor, s ide jöttek.
Adriai tenger partjáról nálam,
szelíden megpihennek bátran.
Szabadságom pillangószárny röpte,
fogadta termékeny méhe mélyébe.
Szathmáry Olga Ottilia
Csókok izzása
Ahogy csak Nő csókol, ölelhet át Férfit…
A csókjaikban lélek-szerelem szikrázik.
Szikrázón vet a lenyugvó nap csillámot,
sötét kék hullámzó vizén a Balatonon.
Felszínén virágszirmokat sodor a szél.
Vágyak, álmok suhannak partok felé
Ahogy csak Férfi csókol, s Nőt ölelhet át…
Szerelmeseket kápráztat el holdfénytánc.
Éjféli Balaton testek varázsát összefonja.
Szathmáry Olga Ottilia
Csordultig telt pohár
Régóta állt már a pohár az asztalon.
Üresen maradt, a vendégei elmentek.
Csak töltötte a vörös bort,
a maradékot.
Túlcsordult akár élte,
a lét némán nézte.
Egyre nagyobb lett,
terjedt a folt a vörös,
a kikeményített fehér
damaszt abroszon.
8 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Siess Zsuzsa születésnapjára
Szathmáry Olga Ottilia
Mit adhatnék Tenéked, örömöt?
Kedves télidőn is átmelengetőt?
Szereteted vezet időtlen időkön.
Úttalan–utakon vigyázol féltőn.
Szíved piheg angyalszárnyakon.
8 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Éltető eső
(Alcím: Fényspirál)
Ó ezerszer is áldott tavaszi ős természet!
Éltető eső hullt tájra: fűre, virágra és fákra.
Köszönöm Neked a reggeleket
és napjaimat.
Még zöld rózsabimbók ringását, a szellőnek.
A fénnyel átszőtt kéretlenül kapott csodát.
Éjszakai eső után friss föld és levegő illatát.
Szathmáry Olga Ottilia
Májusi fülemüle szerenád
Áldott májusi eső szakadt ki
felhő öléből.
Éganya zápora Földnek
szomjas fiát itatta.
Merre járt frissült mező,
ligetek zöldülőn.
Pünkösdi rózsák is
összezárták szirmukat.
Örömkönnyekben fürdöttek virágok,
gyümölcsösök, erdők, füvek tisztások.
Szathmáry Olga Ottilia
Szerelemes körtánc
Szerelem tüze, mi megégetett.
Lélek körtánca, párok játéka.
Rózsám vöröslőn virul véremből.
Virágán harmat, hajnal megcsillan.
Fekete rigók kedves trillázók.
Csirr-csörr szarka csőr,
csen minden fénylőt.
Galambok ülnek kémény szélén.
Veréb-had cikáz, pletykás mindahány
Meleg nap sütött, fényben táj fürdött.
Szathmáry Olga Ottilia
Ősgyökerek Anyák napján
Édesanyám általad létezem és vagyok.
Lelked angyali mosolya kivetül arcodon.
Ősgyökér erekkel kapaszkodó véráram,
létezés földi csápjai fonják át testemet.
Szív mélyén rejtező búvópatak szeretet.
Gleccserként néha, bennem jéggé fagy.
Angyali mosolyod néha komorul szomorún.
Agyad sajátos tükör: világod jelen és múlt.
9 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Vad vihar szerelem!
(Szív lét-csatája)
Vad vihar szerelem!
Űzte ég kékjéről,
gonosz sötét felhők.
Tomboló fergeteg
Rabság boldogságod.
Kanyargó holt folyón,
rég imbolygó hajó.
Magaddal vívsz harcot.
Léthosszig szerelem!
Szathmáry Olga Ottilia
Őserők játéka
Uram mit érnek ronggyá szaggatott,
szomorú szívek?
Két suhanc mókásból játékos bohósággal rugdosta le
kocsiban ülő gyermek kezéből
kitépett rongybabáját.
Kicsiny szakadozott testecskéje
zuhant lefelé némán.
Csak a kicsinylány kiabált
kétségbeesetten játékáért.
Édesanyja megkísérelte gurultában
elkapni a lépcsőn.
Ő is tehetetlenül, bábként zuhant
le a mélységbe.
9 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Napsugár lehelete
(6-os ütmhangsúlyos)
Élet édes csókját,
tavaszi napsugár
rózsámra lehelte,
még széltől reszketett.
Szűzies tiszta lányt,
nem tiport még hím vágy.
Mámoros érintés,
áldott légy örökké!
Ábrándos tekintet
szempilla, ha rebben.
Szerelmes vágyatok,
pírja arcotokon.
Vagytok érzelmetek,
önnön áldozata.
9 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Gyertya láng
(ütemhangsúlyos 4-es)
Gyertya lángja
fényt vet, libben.
Árnyék falon,
izzón táncol.
Lélek kapu,
átjáró kulcs.
Földi létbe,
örök élet.
Perzsel a láng.
Szerelmet ád.
Szívbe’ tűz gyúl.
Harang kondul.
Szerelem-szál,
selyem fonál.
Szívem húrja,
csöndben pattant.
9 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Kettőezertizenötödik
esztendő köszöntő
Új évben ne legyen:
malac farka kurta!
Hideglelés elkerülje
háznak asszonyát!
Bortól piruljon.
szépséges orcája.
Viduljanak örömtől.
Szilveszter éjjelen
boldogság ébredjen.
9 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Rigó és a varjú
(Ütemhangsúlyos 7-es)
Kertemben körös-körül
kémény, háztető fölé
magasulnak fenyőfák.
Él ott sok madár család.
Legtetejében fütyült
fekete rigó hetykén.
Szemmel tartva vidékét.
Jelzett veszély esetén.
Szomszéd fán lévő fészket
márciusban varjú pár
költésre foglalta el.
9 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Égi hárfa
(Adventi várakozás)
(Siess Zsuzsa ikonfestőművész alkotásai ihlették)
Égi hárfán angyali szárny
pihetoll játszik húrokon.
Arcon rezdül lélek mosoly.
Kivetült édes adomány.
Szerelmes szív dala dobban.
Földöntúli boldogság vágy.
Leány ajakán szűzi báj
remeg kedvese karjában.
Hold udvaravöröslő köd .
Vörös vér égre költözött.
Szerelem fájdalom-izzás.
Szívbéli boldog borzongás.
9 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Hazúdj
(Ütemhangsúlyos 10-es)
Tagadd le a fénylő csillagokat!
felhős sötét éji égről nappal.
Fillérekért add el tested, lelked.
Dörzsöld kezed bölcs elégedetten.
A fénylő csillagokat tagadd le!
Lélekkufárokkal is vetélkedj.
Arcodon felsőbbrendű vigyorod.
Szathmáry Olga Ottilia
Októberi ősz aranya
Október ősz-aranya fényét szórja.
Erdő mélyén ezerszínű lombhullató,
nyár- bükk- tölgyfák leveleit fürdeti.
Emberek boldog méhként zsongnak.
Duna partoldalának még zöld füvén,
elsárgult vöröslő avar szőnyeg hever.
Őszidőn leterítette már cifra gúnyáját.
Mámorosan szerelmesek ölelkeznek.
Szathmáry Olga Ottilia
Neon-zöld ritmusok
Szinusz-hullámok, neon-zöld ritmusok.
Elektromos jelek: ernyedések, összehúzódások.
Szívem dobbanása, monitor rajzolata.
Egyenes vonallá újra vajon mikor alakulhat?
Disszonáns hangzatok, monoton párhuzamosok.
Szél künn ősök dallamát dalolja, imát mormol.
Óceán habjaként sodorhat véges végtelenbe.
Szathmáry Olga Ottilia
Jövőbe fut a múlt
Jelenembe belefájt a múlt.
A feneketlen mélységű kút.
Felszíne, sima tiszta vizű élet.
Beledobott kő gyűrűket vetett.
Belefájt múltam jelenembe.
Ki tárja szét két karját ölelésre?
Szerelem, Te betonfalba ütköző!
Bennem percig, öröklétig időző?
Jelenembe múltam belefájt.
Szathmáry Olga Ottilia
Cifra nyomor
Cifra nyomor rémképe tátong.
Pusztában kútnak kerek kávája.
Beton gyűrű vén mélysége hallgat.
Ki nézni mer beléje hallgatni, kong.
Az üresség a néma gyilkos megöl.
9 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Éltető eső
(Alcím: fényspirál)
Ó ezerszer is áldott tavaszi ős természet!
Éltető eső hullt tájra: fűre, virágra és fákra.
Köszönöm Neked a reggeleket és napjaimat.
Még zöld rózsabimbók ringását, a szellőnek.
Szathmáry Olga Ottilia
Fénypalást
(Ihlette Kovács Emil Lajos,festményei:
Fénypalást, Hegynek ütköző mezők)
Mi óv véd és betakar Fénypalást.
Lábunk elé szórja élet hímporát.
Pillangó szárnyán villanás rezdülő,
virág bibéjén híves csók csendülőn.
Fény palást lángja óv és betakar,
egy életen át létet: szeretete ad.
Láthatáron túlról álmosan búvik elő
Szathmáry Olga Ottilia
Korlátolt végtelen
A szabadság korlátos végtelen.
Idő-térbeli történelmi megismételt,
korlátos események sorozata.
Lélekben vagy szabad csak.
Korlátolt végtelen szabadság!
Tankok csöve meredhet Rád,
taposhatja el fizikai lényed.
Beton lánctalpak dübörögnek.
Korlátos végtelen a szabadság!
Kettőezer-tizennégy tavaszán.
Gazdaság-politikai válság: Ukrajna.
Szathmáry Olga Ottilia
Suttogott a tavaszi szél
Tavaszi szél suttogott a tavasznak.
Harangszó ébresztette fel a rigókat.
Hajnaltájt tüdőmbe szívom földnek illatát.
Némán érzékelem a rég áhított csodát.
Csivogó lármával sárga hasú cinegék
röppentek fel a barkafa ágaira, ereszre.
Kecskefűz harmatát lelkesen csipegették.
10 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 1 hozzászólás
Montázs Magazin riportja
Szathmáry Olga Ottília,
a versírás szerelmese
Riporterek:
- Nagy L. Éva
- Weninger Endréné Erzsébet
(laptulajdonos)
,,Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” (Wass Albert)
Kedves Olgi, szeretném, ha vallanál életedről, örömeidről, netán gondjaidról is. Mesélj a családodról, a gyökereidről!
Nyíradony-Szakolykertben születtem 1958.január 29-én a Gencsy-kastélyban.
11 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 1 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Reggeli ébredés
(Nagypéntek tanulsága)
Kertem kerítése: sváb-házsor fala.
Barna cseréptetőin túlnőttek a fenyőfák.
Zöld lombjuk óriásként magaslik föléjük.
Madársereg:rigók, galambok laknak rajta.
Menyasszony-ruhába öltözött cseresznye fák,
ágai- virágai között verebek, cinegék röpködnek.
Csivitelnek, csittegnek- csattognak, perlekednek.
A tájat, embereket, napnak sugarát fellármázzák.
Szathmáry Olga Ottilia
Budai-hegyek csodája
Széher úti Szent Ferenc Kórházi ablakomból
a Budai-hegyek vonulata elém tárul.
Szemben a János-hegy,
tetején a Kilátóból
a szürkület, fáklya lángjába borul.
Ég a földdel összeér, félkör ívben:
a hegyek sörényét sötét felhő simogatja.
Malachit színű égbolton izzik,
a Kilátó fáklyája.
Utat mutat, bíztatja a csillagokat ébren.
Most annyira természetesnek látszik:
a föld kerek.
Szathmáry Olga Ottilia
Esőtánc
A májusi eső odakünn
csöndesen csepereg.
A forró áprilisi nyarat elűzte
az éjji fergeteg.
Hatalmasra nőtt a felkelő hold.
Hajnaltájt még ébren volt,
aludni nem volt bolond.
Nézte, mint trónolása idején
teljességgel nem láthatott:
Nézte büszkén, mit a természet nappal alkotott.
Nézte a zöld leveleit bontott fákat,
bokrok között madarakat,
Nézte miként öntözi élet vize,
a szirmaikat bontogató virágokat.
11 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Édesapám 85. születésnapján
Öröm-táncot járnak a felhők az égen.
Édesapám is egy csodás május ötödik napján
született két lány után nyolcvanöt éve éppen.
Tavasszal szerelemnek hónapján.
Be messze vetett a sors Tőle.
Fizikai a távolság,
Lelkünk együtt rezdül MINDÖRÖKRE!
Erős karja oly biztonságot
nyújtott gyermekként,
s tudom: semmi baj sem ér míg él, felnőttként.
Szathmáry Olga Ottilia
Szerelem illatú levegő
Szerelem illatú most a levegő.
Vállam simogatja a tavaszi szellő.
A rózsa bokor levele között napsugár
játszik, zöld levelei csillognak már.
A bodza bokor is hatalmasra nőtt:
telis-teli tenyérnyi
fehér virágtányérral.
Szathmáry Olga Ottilia
Fiam születésnapján
Vagyok életet adó ÉDESANYÁD, TE nekem:
Szívem alatt őrzött, napsugár magzatom!
Méhemnek kilenc hónapig „édes terhe”.
Szerelemben fogant, drága kincse.
Harminchárom éve sírtál fel,
élesen, keservesen.
Félelmemben, fájdalmamban velem volt Istenem.
Hasamra tettek, végre tested
magamhoz ölelhettem.
Magzatmázát érintésednek,
még mindig érzem.
Győztes oroszlánként az orvos a fény felé emelt,
miután elvágta a kettőnket összekötő köteléket.
SZATHMÁRY OLGA OTTILIA
PARANCS SZÓRA
OKULJON A BALGA
HATALOM URA
ÖSSZE TÖR
SZAVA TŐR!
MEGGYÖTÖR
PARANCS! SZÓRA
ÖL A KATONA
HATALOM AKARATA
NEM LÁZAD,
NINCS CSAK KARDJA
GYILKOS AKARATA.
PARANCSRA MOSOLYA
ÖL, HISZ KATONA.
NEM HAZÁT VÉD
AKKOR HŐS, HAZÁÉRT.
ÖNÖS HATALOM ÉRDEK
A NÉP ERŐSZAKRA HAJT TÉRDET.
FEGYVEREK ÁLTAL ZABOLÁZOTT
MINDAZ, KI MEGALÁZOTT.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás