Tegnap este a Mammut fenyőknél sétáltattam a kutyám.

Felfigyeltem egy nyitott csogagtartóval "otthagyott"  zöl Peaugeot autóra!

Vártam, de senki sem volt a közelben. Azt gondoltam, hogy egy lopott autó lehet.

Hívtam a 112-es ingyenes segélyszámot a Budaőrsi Rendőrséget. Bejelentést tettem, hogy egy teljesen egyhagyatott földterületen áll a gépkocsi!

Kisvártatva egy hölgy rohat oda, hogy mit képzelek ez az Ő kocsija és a kutyáikat sátáltatják, azért hagyták nyitva a csomagtartót, mert oda szállnak maj be az ebek.

Aradi vértanúk összefoglaló néven őrzi a magyar nemzet emlékezete az 1848–49-es szabadságharc 13 hős katonai vezetőjét, akiket 1849. október 6-án Aradon végeztek ki. Lázár Vilmos ezredest azért kezelték tábornokként, mert a szabadságharc végén a tábornokokhoz hasonlóan önálló seregtestet irányított. Kossuth Lajos 1890-ben, az egyetlen fonográfon is rögzített (az eredeti felvétel meghallgatható itt) beszédében Aradot a magyar Golgotának nevezte.

Az aradi vértanúk

A vértanúk név szerint [szerkesztés]

• Aulich Lajos honvéd tábornok (1793–1849)
• Damjanich János honvéd tábornok (1804–1849)
• Dessewffy Arisztid gróf, honvéd tábornok (1802–1849)
• Kiss Ernő honvéd altábornagy (1799–1849)
• Knezić Károly honvéd tábornok (1808–1849)
• Láhner György honvéd tábornok (1795–1849)
• Lázár Vilmos honvéd ezredes (1815–1849)
• Leiningen-Westerburg Károly gróf, honvéd tábornok (1819–1849)
• Nagysándor József honvéd tábornok (1804–1849), gyakran tévesen Nagy-Sándor Józsefként vagy Nagy Sándor Józsefként, vagy Nagy Sándorként említik.

Budakeszi a Lánchíd lábánál elhelyezett 0 km-es jelzéstől 12 km-nyire, a János-hegy dél-nyugat lejtőjén elterülő különleges adottságú település. Területe 37,1 négyzetkilométer, amellyel a megye közepes nagyságú települései közé tartozik, állandó lakosainak száma 12.984 fő (2002. január 1-i adat). Budakeszi a Zsámbéki medence kapuja. Közvetlen "Kékbusz" (22-es) járattal közelíthető meg a Moszkva térről.

Budakeszi 2000. július 1. óta város.




Az 1973-ban sajnálatos tűz pusztította Művelődési Ház és Könyvtár helyén, 1981-ben került átadásra az új épület, amely 1997-ben művelődési központ - minősítést kapott.

A település természetföldrajzi jellemzői

Budakeszi a Lánchídnál elhelyezett 0 km jelzéstől 12 km-nyire, a budai hegyek hasonló nevű medencéjének északkeleti peremén terül el. A Budai-hegység az egész Dunántúli-középhegység legtagoltabb része, melynek fő építőanyaga a dolomit és a mészkő.

Ennek legjellegzetesebb előfordulási helye Budakeszi határában a Csiki-hegy. A Csiki-hegyek tövében, a Kecske-hegy sarkában találhatók a kaptárkövek (fülkék), melyek bronz- és vaskorból valók.