A magyar gazdaságról semmilyen víziók nincsenek, már ami a tudatos és lehetséges jövőket illeti, viszont állandóan születnek negatív víziók és nem hazai szerzőktől. Most éppen államcsődöt vizionál helyzetünk láttán egy neves amerikai gazdasági szakértő, Kenneth Rogoff, aki szerint az IMF-támogatással csak némi időt nyert Magyarország.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

Az IMF támogatása ellenére veszélyben van a magyar államháztartás, mondja a neves amerikai gazdasági szakértő, az IMF korábbi vezető közgazdásza, aki a Harvard professzoraként tartott előadást a davosi Világgazdasági Fórumon. Szerinte kevés ország van olyan politikai helyzetben, hogy keresztülvigyen egy szigorú takarékossági programot, „úgyhogy a következő években látni fogunk néhány államcsődöt" – mondja. /1/ Rogoff szerint a nemzetközi bankválságokat rendszeresen követi költségvetési válság, és a probléma elsősorban Kelet-Európát érinti. A térségben erős banki jelenléttel rendelkező országok számára nehéz időszak következik a széles körű nemzetközi garanciák lejárta után.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

Ezt a nézetet a hazai zsenialitás termelte ki, mintha a kommunista-szocialista évtizedek után nem is hullottunk volna ki Európából. A gazdasági válság meglehetősen rossz helyzetben érte Magyarországot, alacsony a foglalkoztatási arány, szükségessé vált a szerkezetátalakítás - mondta az MTA Közgazdaságtudományi Intézet (KTI)Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet kutatója. Szerinte „nehéz megmondani, hogy kimondottan a válság miatt hányan veszítették el állásukat”. /2/ Ennél többre nem is telik a hivatalosan foglalkoztatott hazai tudáselittől.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

Ezért a laikusokat felkészületlenül érik olyan külső megállapítások, melyek szerint pl. a magyar gazdasági növekedési kilátásokat fenyegeti a legnagyobb veszély, ha külföldi bankok leveszik a kezüket hazai leányvállalataikról. /3/ Ugyanis a Lombard Street Research elemzői legújabban azt állítjuk, hogy az osztrák, belga és olasz bankok csökkenthetik régiós jelenlétüket, hitelportfólióikban a növekvő „bedőlő” állomány ellen tartalékaik emelésével védekezhetnek. A Bloomberg hírügynökség idézte  tanulmány szerint ez azt jelentheti, hogy a külföldi hitelekre leginkább rászoruló magyar gazdaság lehet az egyetlen a régióban, amely még az idén is recesszióban marad.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

Az energiaiparba beépülő közvetítő cégek, offshore-vállalkozások is színesítik a válságot, egyik ilyen példa annak felvetődése, hogy megmentik-e vagy sem az EMFESZ-t a választások miatt. A kormány egynapos határidőt adott „a hosszú távú gázszállító nélküli és számos perbe keveredett EMFESZ Kft.-nek a cég átvilágítására, hogy megalapozottan kezdeményezhessen megoldást a kft. ügyfeleinek gázellátására”. /4/ E ténynek értelmezése is kínos Magyarország számára. Viktor Zubkov, orosz első miniszterelnök-helyettes érkezett Magyarországra (a magyar-orosz gazdasági vegyes bizottság ülésére), és a találkozón a magyar kormány fel kívánta vetni e kérdést, arra várva, hogy „az orosz Gazprom hosszú távú gázszállítási szerződést kössön” (a tavaly mintegy 3 milliárd köbmétert forgalmazó gázkereskedő ügyfeleinek ellátására).

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

Itt olyan „mellékes” eseményekről kellene tudni, hogy kik a pontos tulajdonosok, kik vehettek ki 54 milliárdot a cégből és így tovább. A tény az, hogy ilyen hátterű cég egy normális országban, stratégiai ágazatban nem kapna működési engedélyt.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

Mára Surányi olyan lett a gazdaságpolitikában, mint Lengyel László (a fordított Kasszandra) a politológiában, vagyis utólag állít fel nagy igazságokat, vagy olyasmit jövendöl, ami már megtörtént. Surányi legújabb proféciájában támadja a jegybankot. Ma „a külső kényszerek miatt drámaian beszűkült a Magyar Nemzeti Bank mozgástere, és a szűk keretek között is rosszul manőverezett a jegybank… A jegybank ortodox szemlélete (a költségvetés hiányának túlzott méretű csökkentését erőltette a kormánnyal együtt) is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország lefelé tartó spirálba került. A 2006-ot követő kiigazítás szerkezete kifejezetten hátrányosan érintette az üzleti szektort, illetve a növekedési kilátásokat. Ebből a jegybank is kivette a részét, amikor politikájával fékezte az exportot, ösztönözte az importot, visszafogta a kis- és közepes vállalkozásokat, korlátozta a munkahelyteremtést, tovább pörgette főleg a lakossági hitelkeresletet, mérsékelte a belföldi pénzügyi megtakarítást. Indokolatlanul drágította a forintban fennálló államadósság finanszírozását, és mindezek következtében rontotta a külső egyensúlyt, és növelte az ország egyoldalú külső pénz- és tőkepiaci függőségét – mondja mindezt Surányi. /5/

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

Más kérdés, és igen elgondolkodtató az érvelés, amikor Surányi kijelenti, hogy téves diagnózist állítottak fel a külföldi szakértők és a magyar hatóságok, amikor arra keresték a választ, hogy miért kellett külső segítséget igénybe vennie Magyarországnak. Nem a nagyon magas államadósság és a fedezetlen devizahitelek állománya miatt szorultunk külső segítségre, ezeknél súlyosabb sérülékenységet okozott a külső egyensúlyhiány.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

Surányinak van felelőssége a korábbi években követett gazdaság- és pénzügypolitika által okozott károkért, ezért különösen érdekes az az érvelése, hogy „a régió többi országának jegybankjai rendelkeztek elegendő mennyiségű - néhány hónapot áthidaló - nemzetközi tartalékkal. Ezzel éles ellentétben az MNB devizatartalékainak szintje nemcsak az ország külső eladósodottságához, de még az import szintjéhez képest is kritikusan alacsony volt. A hozzánk hasonló méretű és nyitottságú Csehország külső adóssága például a magyar felét tette ki, de a tartalékszintje - arányosan - a miénk háromszorosára rúgott”.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

A helyzetértékelés szerint a költségvetési sokk és a monetáris sok együtt drámai belföldi keresletcsökkenést idézett elő. Ördögi körbe került a magyar gazdaság, a kilábalás későn indult meg, miközben a költségvetés deficitje és az államadósság szintje az eredetileg megcélzottnál magasabb lett. A költségvetési és monetáris politika átgondolása nélkül történelmi léptékű leszakadás, szociális szétesés fenyegeti az országot. Mindez már meg is történt.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

A legutóbb közzétett (legalább hatszor revideált) konvergenciaprogrammal a kormány szerint 2011-ben a GDP 3%-a alá lehet szorítani az államháztartás hiányát, 2012-re pedig elenyészik a deficit (!). Szerintük a tényleges államháztartási hiány nagyban függ a következő kormánytól. Szerintünk viszont a 2002-2010 közötti kormányoktól függ, hogy mi lesz itt. Ma még senki sem tudja megmondani, hogy milyen kötelezettségekkel veszi át a kormányzást a következő kormány, de azonnal új, belső és külső költségvetést kell készíteni, mert az állam finanszírozása 2010-re nem biztosított.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

Ennek ellenére a Pénzügyminisztérium legújabban közzétett, frissített konvergenciaprogramja „komolyabb meglepetéseket” nem tartalmaz a makrogazdasági pálya kapcsán ahhoz képest, mint amilyen előrejelzéseket az IMF szakértői delegációja (a magyar hatóságokkal való egyeztetés után) tavaly karácsonykor tett közzé a negyedik hitelfelülvizsgálata után. /6/ Ami érthető, persze, mert a túl korai beismerés a még hivatalban lévő Bajnai-kormányra vet rossz fényt.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

A kormány és a PM folyamatosan javítgatott munkaanyagával szemben a valóság az, amit Csaba László közgazdász mond, ti. hogy előrejelzése szerint Magyarország teljesítménye talán 2014-re éri el a 2005-ös szintet. Ezt a kormány holdudvarából Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke azzal árnyalja, hogy az utóbbi tíz év során Nyugat- és Közép-Európában a harmadik leggyorsabb fogyasztásnövekedés Magyarországon következett be, a reálbérek 40, a reálnyugdíjak pedig 49 százalékkal magasabbak, mint 2000-ben. Az állami pénzügyek szemszögéből nézve pedig a 2008-as 6 százalékos finanszírozási igény tavaly 3 százalékos finanszírozási képességgé, vagyis többletté alakult. /7/

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

*

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

1. Népszava Online – Gazdaság. 2010.01.27. | 10:41:55. Államcsődöt vizionált hazánk helyzete láttán egy neves amerikai gazdasági szakértő. Rogoff: Az IMF-támogatással csak időt nyert Magyarország is. MTI, nszava.hu nyomán

2. 2010-01-27. A válság rossz helyzetben érte az országot. echotv.hu nyomán

3. 2010. 01. 27. 10:38:45. Magyarország a legnagyobb veszélyben. napi.hu nyomán

4. Megmentik az EMFESZ-t, de csak a választások miatt? 2010. január 27. 08:20:00. Világgazdaság, pb.hu nyomán

5. Surányi: tévedett az MNB - Csapdába került az ország. 2010.01.29 17:30. portfolio.hu nyomán

6.Mire számítsunk 2012-ig Magyarországon? 2010.01.29 16:00. portfolio.hu nyomán

7. Csaba László: Csak 2014-re érjük el a 2005-ös szintet. 2010. 1. 29. 09:59. vg