Ma már a kiterjedt árnyékgazdasággal rendelkező országok csoportjából a panamista politikai rendszerek, és azok között is a legmagasabb szürke és fekete gazdasággal rendelkező gazdasági rezsimek közé emelkedtünk. Ezt a minősítést nem pusztán a szürke (törvénykerülő) és fekete (törvénytelen) gazdaság nagyságrendje kapcsán állapítják meg, amelyet Magyarország esetében a GDP 10-15 százalékára tesznek. Hanem annak nyomán, hogy a Magyarországon működő különféle érdekeltségek, miképpen és mennyire képesek megakadályozni (manipulálni) a legális gazdaságot. Ez utóbbit pl. azzal mérik, hogy miközben az EU-ban a közbeszerzések értéke a GDP 12-20 százalékát képviseli, addig nálunk képtelenség a hazai gazdaságot és a belső piacot erősítő közbeszerzéseknek érvényt szerezni, mert már a törvényhozást is akadályozzák a gazdasági és politikai maffiák. 

Szakértők szerint a korrupció a közhatalommal való visszaélés magánnyereség céljából. A korrupció intézményesülésének egyik legfőbb forrása a baloldali politikai normatíva, a politikusok és parlamenti képviselők viselkedésében megnyilvánulva. És csak ezután jön az „állami” korrupció, ami a bürokrácia, az állami ellenőrzési rendszerek tisztviselőinek mindennapos viselkedésformája lehet.

 A korrupció megnyilvánulási formája továbbá a tudomány bomlasztása, a tudás és szakértés elértéktelenítése, illetve annak a tudatnak kialakítása, hogy nem a tudás az érvényesülés legfőbb forrása, hanem a mindenféle megkerülő megoldások.

A magyar társadalmon belüli – illegális – jövedelem- és vagyon-átcsoportosítás az adókerüléssel az árnyékgazdaság szürke tartományának súlyos tétele. A valóságos arányokat igazában nem tudjuk, mert a korrupció a tudományt mint statisztikát is akadályozza a valóság leképezésében: 2000 táján a KSH a GDP 16 százalékára becsülte a magyar árnyékgazdaságot, ma már 20-30 százalékról beszélnek.

„Reformszocialista korrupció”

Az elmúlt hónapokban hetente készülnek különféle korrupciós jelentések. Naponta értesülünk a hírekből milliós, ötnaponként pedig milliárdos nagyságrendű bűncselekményekről. A helyzet annyira komoly, hogy a pénzeltérítéses ügyek kisebb része bukkan fel az árnyékgazdaság szürke és fekete tartományaiban. A gazdasági bűncselekmények jelentősebb része még csak nem is a szürkegazdaság törvénykerülő megoldásaiban, hanem az előre gyártott joghézagok terepén jelenik meg.

A magyar joghézag-ipar a szocialista diktatúra hatalomátadásos átmenetében (1987-től) kezdte meg szárnyalását, amikor a totális politikai hatalmat gazdasági, társadalmi, kulturális tőkévé konvertálva, befolyásszervező és –ellenőrző gócokat és embereket építettek be az államot, társadalmat működtető mechanizmusokba, szervezetekbe. A mai Magyarországot működtető nagyrendszerek minden szegletében ott vannak a volt kommunista és szocialista diktatúrák hatalmi tényezőinek képviselői, amelyek-akik a baloldali (pártcélú,  magáncélú) vagyonszerzési organizációt működtetik. Akárki is kormányoz, ők mindig megtalálják a nyitott pénzforrásokat.

A Gyurcsány-rezsim azonban a korábbiaknál sokkal messzebbre ment: a szimbolikus vagy médiakormányzás cirkuszos, botránykergető eseményei mögött, a panamista forrásszervezés kormányzati szinten is szervezetten működött. Feltehető, sőt, bizonyos, hogy egy olyan országban, ahol van rendszerkritika és a média mint tényfeltárásra hivatott tényező maga is nem része a panamista kormányzásnak, ott már korán lebuktak volna.

De Magyarországon nem.

Itt el kellett addig jutni, hogy a kisebb, területi, helyi párttényezők nyúljanak bele a közösségi pénzforrásokba, és hónapok óta rabosítottan is kapják 500-700.000 forintos havi fizetésüket. Igaz, a panamista rezsim azt is megtette, hogy kómában lévő pártdelegált önkormányzati tisztségviselőnek folyósíttattak jövedelmet, bár törvény írja elő, hogy munkaképtelenség esetén, a munka elvégzése nélkül közpénzt egy percig sem szabad kifizetni. Majd az állami nagyvállalatok vezetőit cserélgetve organizáltak százmilliókat, de itt már annyira elfutott a ló velük, hogy a fél ország kérte az APEH revíziót az említett végkielégítések utáni elszámoltatásért, arra utalva, hogy - mint a Tocsik-ügyben, itt is - előre megállapított pártpénzek vannak elrejtve.

És mindez csak a felszín. Ezer módja van annak, miként lehet közpénzeket eltéríteni az arra berendezkedett hatalom - mostanság hálózatnak nevezik – álcahelyein.

Mivel 2002-2010 között hatalmas romlás tapasztalható, most tehát konjunktúrája van az árnyékgazdaság-beszédnek. A totális növekedés azonban egy viszonylag szűk területen van, a joghézagipar tartományban, amelyet programozottan 1987-től vesznek igénybe meghatározó mértékben a szocialista diktatúrából hatalmukat átmentő érdekcsoportok.

A mindennapi életben olyan jelenségek mutatják ezt, mint pl. a mikor a nagy értékű készpénzes tranzakciók visszaszorítását tűzi ki célul a Magyar Nemzeti Bank, mert a  feketegazdaság melegágyának számít az ilyen típusú fizetés, állapítja meg a témában rendezett konferencia. /1/ Király Júlia, az MNB alelnöke mondja előadásában, hogy eddig a készpénz és a GDP aránya egyenletesen alakult, de 2007–2008-ban hirtelen megnőtt ez a statisztika, és a válság okozta bizalomhiány mellett a rejtett gazdaság előretörése is szerepet játszhat ebben. Ha megnő a készpénzhasználat költsége, akkor az drágítja a rejtett gazdaság működését is.

A 2008-2012 között középtávú stratégiai terv volt a jogszerű magatartást elősegíteni, a feketegazdaságot visszaszorítani, de az APEH azt tapasztalta, hogy az adózók több készpénzt tartanak otthon, így meg kellett határozni, hogy mennyi az életszerűen otthon tartott összeg. Sokan ma „az elévülési idő előtt re teszik a vagyonosodási vizsgálat során fellelt különbözet megszerzését, és olykor még bűncselekménnyel is megvádolják önmagukat, hogy igazolják a pénzek eredetét.”

Tóth István János MTA-főmunkatárs intézményesült csalási megoldások terjedéséről bezsél, melyek nem is járnak készpénzmozgással. Adóznak is az érintettek, de keresztszámlázással fedik el az ügyletet, amire a pártfinanszírozás megkerülését hozta fel példaként, amikor egy állami hivatal megrendel egy cégtől a piaci ár felett egy szolgáltatást, és ugyanez a cég piaci ár alatt ad szolgáltatást egy másik cég felé, amelyik az érintett párttal áll kapcsolatban.

A jegybank tanulmánya szerint a rendszerben keringő készpénz mennyisége már eléri a GDP 7-8 százalékát is, ami elsősorban a rejtett gazdaság térnyerésével van összefüggésben. A hazai készpénzállomány aránya a „mindenki által várt csökkenés helyett” a 2000-es évek közepén a GDP 5-6 százaléka körül megállt, majd azóta tovább emelkedett. /2/ A jelenlegi 7-8 százalékos arány túlzott készpénzhasználatot mutat. Sok munkavállaló kapja zsebbe a bérét, és az állam is készpénzben fizeti a szociális segélyeket.

Eddig azzal az általánosítással rajzolták meg a kormányzó politikai érdekcsoportok pénzlelő helyeit, hogy a miniszterelnökség az MSZP, a főváros pedig az SZDSZ kifizetőhelye. Mára azonban a cinkos béke felbomlott és a két érdekcsoport egymást (sőt, saját periférikus érdekeltségeit) leplezi le. Az MSZP fővárosi frakcióvezetője kijelentette, nem tart attól, hogy az MSZP-t is érintené az botrányos kifizetések BKV-s ügyében indult nyomozás, másfelől Steiner Pál főember szerint Hagyó Miklós minden döntéséről tudnia kellett Demszkynek, s azzal meglódult a dominó. /3/ Ezek a fővárosi főügyész úgy nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, hogy nemcsak a BKV-nál, de a tulajdonos fővárosi önkormányzatnál is vizsgálni kell a döntési- és intézkedési joggal rendelkezők felelősségét a botrányos kifizetések ügyében.

A megindult kifizetési lavina a kormánypártok népszerűségét is elsodorta. Luxusmetró és a fénymásoló-számlálásról készített tanulmány ügyében gyanúsítják Antal Attilát, a BKV vezérigazgatóját hűtlen kezeléssel.  Az egyik a luxusmetró-tanulmány ügye, amikor a BKV tízmillió forintot fizetett a Soda Reklám Kft-nek egy a kisföldalatti luxusmetróvá pozicionálásáról szóló munkáért. A másik ügyben A  BKV bruttó 19,2 millió forintot költött el saját fénymásoló-állományának teljes felmérésére. összesen 110 végkielégítést és 144 tanácsadói szerződét vizsgálnak a BKV-nál. /4/ Vizsgálják a 4-es metró beruházást, a Margit híd felújítását.

Az Állami Számvevőszék szerint a fővárosi önkormányzat nem készült fel az európai uniós források igénylésére és felhasználására: a szabályozottság és a szervezettség 2006-2009 között nem felelt meg az előírásoknak. /5/ A fővárosi szabályozás nem tartalmazta a pályázatfigyelést végző és a döntési, illetve a döntés-előterjesztési jogkörrel rendelkezők közötti információszolgáltatás kötelezettségét. A megállapítás szerint az előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatok keretében a felhalmozási célú pénzeszközátadásoknál elmaradt az érvényesítő főjegyző írásbeli megbízása. Mindeközben a Fővárosi Közgyűlés 69, az intézményvezetők 156, együttesen 225 európai uniós forrást igénylő pályázat benyújtásáról döntöttek. A felelősség és az uniós revízió előtti elszámolás meg majd a következő kormány gondja lesz.

Számtalan ingatlanpanama vár tisztázásra, köztük olyanok mint a Nyugati mögötti kormányzati terület. Ilyen példa továbbá a Lágymányosi-öböl ügye. Utóbbi esetben az MSZP-s polgármesterét és az önkormányzat SZDSZ-es alpolgármestere került a Központi Nyomozó Főügyészség elé. A Kopaszi-gát és a környékén lévő ingatlanok értékesítésével a terület fokozatosan egy vállalkozó tulajdonába került. A területet az önkormányzat 1,57 milliárd forint értéken vitte be egy vállalkozásba, s 1,9 milliárd forint ellenében szállt ki az ügyletből. A HVG korábban viszont azt írta, hogy a telek egy részét 25 milliárd forintért adták tovább portugál befektetőknek. Az ügyben érintettek lehetnek magas rangú állami hivatalnokok is. /6/

Jellemző eseményt takar az a vizsgálat, amelyben a PSZÁF a Raiffeisen pénzintézetet négymillió forintos bírság megfizetésére kötelezte az „elsősorban privát banki ügyfelek számára nyújtott, számos ügyfélpanaszt kiváltó FX linked swap ügyletek kapcsán történt szabálysértések miatt”. Itt olyan ügyfélpanaszokra derül fény „a Raiffeisen és több más magyarországi bank komplex és egzotikus nevű (többek között árfolyamindex swap, CDO, Profitmax) befektetési termékeivel kapcsolatban”, melyeken az ügyfelek döntően a forint árfolyamgyengülése miatt - folyamatos fedezetbevonási kötelezettség mellet - milliós (az ügyet képviselő ügyvédek becslései szerint nemzetgazdasági szinten akár százmilliárd forintos) nem realizált veszteségeket szenvedtek el. Az akkori vádak szerint a bank számos helyen nem felelően járt el, ezek döntő többségét azonban a PSZÁF nem találta megalapozottnak. /7/

A fertőzött tevékenységek körében fellelt különleges esemény, amikor egy Károly körúti árverésen „atrocitás alakult ki a résztvevők és a sajtó munkatársai között”. Dabasi Tamás, az Otthon- és Érdekvédők Magyarországi Szövetségének alapító tagja tanúsította, hogy az Árverező Ház (ÁH) Zrt. helyiségében 84 ingatlan árverezése indult el, amit tiltakozók szerettek volna megakadályozni. /8/ Az árverésen történt botrányos jelenetekről az MTI is hírt adott, hogy az árverésen inzultus érte Burger Zsoltot, a Magyar Hírlap fotósát. A lap az MTI-hez eljuttatott közlése szerint a Magyar Hírlap fotósát berángatta egy szobába, megfenyegette és fényképezőgépe memóriakártyájának átadására kényszerítette Tasnádi Péter. Az incidensnek Éliás Ádám, a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének (VÉSZ) elnöke és a sajtó több képviselője vetett véget, akik kiszabadították Burger Zsoltot a szobából. Az Árverező Ház (ÁH) Zrt. megbízásának nem része a kilakoltatás, és erre jogköre sincsen - mondta Orbán Péter, a társaság vezérigazgatója az MTI-nek annak kapcsán, hogy az árverező cég budapesti irodájában rendőrök igazoltatták a jelenlévőket, mert többen tiltakoztak a kilakoltatási moratórium alatti időszakban megtartott szerdai ingatlanárverés ellen.

*

1. Burjánzik a feketegazdaság. 2010. 1. 27. 05:00. Benke Dávid, vg.hu nyomán

2. Sötét számok: készpénzzel tömik a zsebüket a magyarok. Gazdasági Rádió, 2010. január 27. 08:41. gazdasagiradio.hu nyomán

3. 2010-01-27 16:03. Steiner: Hagyó minden döntéséről tudnia kellett Demszkynek (+videó). HírTV.hu nyomán

4. 2010-01-27 16:49. Oszkó honnan venné el az 50 milliárdot? hírTV, FH nyomán

5. Luxusmetró és fénymásoló - Antal Attila ügyei. 2010. január 27., 17:02. Sigmond Árpád, inforadiio.hu nyomán

6. Az ÁSZ szerint felkészületlen a főváros. Szabályozatlan és szervezetlen volt az uniós pénzek fogadása. Kf, MTI. 2010.01.27. 15:36. dtv.hu nyomán

7. Népszava Online. 2010.01.26. | 08:29:45. MTI, nszava.hu nyomán

8. "Gigabukta Magyarországon" - A Raiffeisen csak kicsit hibás. 2010.01.26. 15:40. portfolio.hu nyomán

9. MTI. 2010. január 27. 16:51. Incidens egy ingatlanárverésen Budapesten. gondola.hu