Mi lesz a forinttal? (Mi van az euróval?)

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

A magyarországi gazdasági média antinacionalista irányultsága mellett is kirívó az a hozzáállás, hogy a magyar egyéni és közösségi érdek szempontjából még véletlenül sem jelenik meg az új fejlemény hatásának elemzése, illetve a várható események és hatások a kereskedelmi magánérdek, vagy a magyarországi külföldi érdekeltségek legsajátosabb érdekei mentén tárgyalása a jellemző.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

Ennek a ténynek egyik jellemző megnyilvánulása a „meddig eshet a forint a kormányváltás előtt?” típusú felvetés. A forint manipulálása – általában véve a megfontolt drágítás – programozottan megerősödik a választások táján, különösen, ha a baloldali liberális hatalom távozik (ez eddig – 1990-2006 között - minden alkalommal így történt).

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

Most elemzők szerint, a választások körüli bizonytalanságok közepette, 280-290 forintig szaladhat el (!) az euró jegyzése, de a 255-ös szint sem kizárt. /1/ Jellemző továbbá, hogy a forint elleni spekulációval egyidejűleg az eurót is támadják, távlatban pedig hatalmas fenyegetésként kerül szóba a magyarországi átállás (bár ez ma még nem aktuális) árfolyama.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

Az elemzők a görögországi, a lettországi fejleményeket, és – főleg - a Jobbik megerősödése nyomán „fenyegető” hazai eseményeket emlegetik a forint elszállásának lehetőségeként, de csak 285-290 euro:forint szintig. A „választások körüli bizonytalanságra” az első negyedévben 280-285, második negyedévben 270-es árfolyamatot „terveznek”, de erre senki ne vegyen mérget. Mint ahogy a külföldi elemzők (Merrill Lynch) 245-255-ös szintjére sem.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

A mára legkonzervatívabb  és a baloldali kormány (ill. a PM) irányszámait fentartás nélkül elfogadó GKI szerint a tavaly októberi szintre javultak a cégek és lakosság várakozásai, ami együtt ritkaságnak számít. A GKI szerint folytatódott januárban az üzleti szféra és a lakosság várakozásainak tavaly május óta tartó javulása, a bizalmi index értéke kedvezőbb a 2008. októberinél, a válság miatti zuhanás első hónapjának értékénél./2/

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

A konjunktúra-index januárban -23,3 pont volt (a decemberi -25,4 pont után), a fogyasztói bizalmi index az előző havi -50,1 pontról -49,1 pontra emelkedett, az üzleti bizalmi index -16,7-ről -14,2 pontra nőtt. Az iparban az elmúlt időszak termelésének megítélése romlott, a következő időszaké javult.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

Ugyanakkor minden ágazatban mérséklődik az árcsökkenésre számítók köre, erősödnek a lakosság inflációs várakozásai, bár ez a felmérés még nem tartalmazza a februárban nyilvánosságra került hatalmas áremelési várakozásokat. Nem utolsó sorban, a lakosság körében a munkanélküliséggel kapcsolatos félelmek erősödnek.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

A választási gazdaságpolitika legjellemzőbb makrotrendje, annak hangoztatása, hogy az új kormány nem tehet mást, mint amit az előző kormány hagyott rá, illetve amit az IMF-kötelezettség (ezt programnak nevezik a minden változást ellenzők) előír. Az új kormánynak azonban mindent másként kell csinálnia, mint amit a Bajnai-rezsim tett és nem tett.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

De nem is ez a lényeg. A lényeg az (amiről mélyen hallgat a mainstream média), hogy az előző baloldali kormányok által hátra hagyott kötelezettségek miatt a tervezett és a várható hiány közötti eltérés hatalmas. Az állami intézményrendszer működési költségei sem biztosítottak, nem is beszélve a programozott szűkítésekről, amelyek terheit célzatosan rakták az új kormányra.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

Ez oly annyira nyilvánvaló, hogy legújabban már az IMF és az EU is kezdi elismerni a Bajnai-rezsim által kiadott legeslegutolsó konvergenciaprogram-változat tarthatatlanságát. Most kezdik hangoztatni, hogy „valahol középen találkozhat a Fidesz és az IMF a választások utáni költségvetési tárgyalásokon”, bár az IMF-nek szigorú feltételei lesznek a hiánycél esetleges növelésének elfogadása fejében. /4/

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

Az Eurasia Group (politikai kockázatelemző és tanácsadó csoport) szerint a Fidesz könnyű választási győzelem előtt áll, és az elmúlt hetekben informális beszélgetéseket folytatott a valutaalappal és az EU-val, felvetve a GDP-arányos idei államháztartási hiánycél emelésének szükségességét, a jelenlegi 3,8 százalékról 7 százalék körüli szintre. (Ezt nem a Fidesz veti fel, hanem a szakértők, illetve a londoni pénzügyi világközpont tényezői.) Eszerint az IMF és az EU középutas megoldásként 5-5,5 százalékos hiányt tudna elfogadni, de a realitások már a 7 százalékon is túlmutatnak...

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

*

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

1. 2010. 01. 25. 7:36:15. Meddig eshet a forint a kormányváltás előtt? napi.hu nyomán

2. GKI: a tavaly októberi szintre javultak a cégek és lakosság várakozásai. 2010. január 25., 8:05     InfoRádió / MTI. inforadio.hu nyomán

3. Tovább nőtt a magyar cégek optimizmusa. 2010. január 25. 08:01:59. MTI, mfor.hu nyomán

4. Mit kérhet az IMF a győztes párt kormányától? MTI nyomán

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->