Dr. Szalay Péter még ugyan az "alkotmányozás kezdetén" szólt hozzá a parlamentben, de érdemes elolvasni az alábbi felvetéseit:

"Dr. Szalay Péter (Fidesz) felszólalás
2011. február 17. csütörtök, 15:25

Dr. Szalay Péter (Fidesz)

DR. SZALAY PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Rendkívüli alkalom egy képviselő életében, ha részt vehet hazája alkotmányának megalkotásában. Bízom benne, hogy valamennyi képviselőtársam átérzi ennek a kérdésnek a jelentőségét. Az alkotmánynak nemcsak azért van kivételes szerepe egy nemzet életében, mert a legmagasabb szintű jogszabály, amivel egyetlen norma sem lehet ellentétes a Magyar Köztársaság területén.

Egy jó alkotmány ennél lényegesen többet kell hogy nyújtson az ország számára: egyszerre kell megtestesítenie a nemzet egységét, és rendeznie az állam és polgárai között fennálló legelemibb kapcsolatot. Az a puszta tény azonban, hogy egy országnak van írott vagy akár íratlan alkotmánya, nem jelenti azt, hogy a kérdéses ország alkotmányos berendezése biztosítva lenne. Erre kitűnő példa hazánk rendszerváltás előtti állapota, amikor bár volt írott alkotmányunk, amely deklarált is bizonyos jogokat, a hatalomgyakorlás módja semmiképpen nem volt demokratikusnak nevezhető. A rendszerváltáskor, bár az alkotmány szövege javarészt kicserélődött, a politikai kompromisszumok jegyében nem került sor új alkotmány elfogadására, jóllehet az alaptörvény maga is deklarálta ideiglenes mivoltát.

Tisztelt Képviselőtársaim! Történelmi lehetőség előtt állunk. Végre leróhatjuk a rendszerváltás legnagyobb adósságát, végképp magunk mögött hagyhatjuk az előző rendszer rémképét. Lehetőségünk van rá, hogy egy olyan alkotmányt fogadjunk el, amely méltóképpen jeleníti meg az ezeréves magyar államiság azon szakaszait, amelyekre egyaránt büszke lehet minden magyar ember határon innen és határon túl is.

Az Országgyűlés európai ügyek bizottságának tagjaként kötelességemnek érzem, hogy néhány szót szóljak a születendő új alkotmány és az európai integráció közös pontjairól is. A nemzeti parlamentek feladatai egyre fontosabbak és szerteágazóbbak az európai integrációban, hazai feladataik mellett valódi és fontos szerepet játszanak az Európai Unió életében is, hiszen a lisszaboni szerződés jelentősen megnövelte a tagállami parlamentek ellenőrző szerepét. A szerződéshez csatolt jegyzőkönyvek megkerülhetetlenné tették az európai polgárok legközvetlenebb, legdemokratikusabb képviseletét biztosító parlamenteket az uniós jogalkotás folyamatában. Kérem valamennyi tisztelt képviselőtársamat, hogy az új alkotmány kidolgozása során legyenek figyelemmel az előbbiekben vázolt feladatokra, és olyan szabályokat fektessünk le, amelyek lehetővé teszik a mindenkori Országgyűlés és a képviselt állampolgárok számára, hogy a lehető legteljesebb mértékben éljenek az uniós alapszerződések adta jogaikkal.

Szeretném néhány aspektusra felhívni a figyelmet a teljesség igénye nélkül az alapvető jogok és kötelességek kategóriájában. Minden ember életét fogantatásától kezdve védelem illeti meg.

(15.30)

Ennek az első szakasza a fogantatástól a megszületésig tart, tehát benne van a szülés pillanata is, és ez azért nagyon fontos, mert ha a képviselőtársaim emlékeznek rá, hogy elvesztettünk születendő gyermekeket, magzatokat egyszerűen – vélhetően – szakszerűtlen orvosi beavatkozás következtében, és a mostani népességcsökkenés mellett ennek súlyos jelentősége van.

A család védelmén keresztül erről a pontról elindulva eljutunk az idősekhez. Gyakorló orvosként rengeteg idős embert látok, akik magukra maradnak, mert nincs családjuk. Ez nagyon fontos, a család védelme szempontjából is nagyon fontos rész, hogy az idősek és azon idősek, akiknek senkijük nincs, arra szorulnak, hogy egyszerűen gondozzák őket, hogy legyen valaki, aki eltartja őket. Látom, hogy ezek az eltartások, ezek a gondoskodások szakmailag nem megfelelőek, emberileg és sokszor morálisan is elfogadhatatlanok. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy minden fiatalban, minden szülőképes nőben tudatosítani kell azt, hogy igenis kell hogy legyen gyereke, mert a gyerek megszületése a biztosítéka annak, nemcsak a társadalom szempontjából rendkívül fontos dolog ez, hanem a gyermek abból a szempontból is lényeges, hogy az ő időskori ellátását, a gondoskodást róla idős korában ebben láthatja biztosítva.

Szeretnék néhány mondatot, néhány gondolatot hozzáfűzni az egészséges környezethez, ahol nem csupán az élő környezethez való közvetlen viszonyunkról van szó, hanem arról, hogy mivel károsítjuk mi az élő környezetet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Gondoljuk át, hogy mennyi üvegpalackot, milyen hihetetlen mennyiségű olyan göngyöleget lapátolunk a magyar földbe, ami mind károsítja, ami soha nem bomlik le, ami örök időkre esetleg ott marad. Ezt mindenképpen meg kell akadályozni, és ellent kell állni annak a törekvésnek, ami ugye a multicégeknek nagyon fontos szempontja, hogy lehetőség szerint minden eldobható, egyszer használható legyen, és hogy hova kerül és mit károsít, ez már senkit nem érdekel.

Az egészséges környezet vonatkozásában beszélnék még azokról az ártalmakról, amelyek egészséget károsítanak. Szintén szakmai minőségben merem állítani, hogy szignifikáns módon megnöveli bizonyos betegségek előfordulását a környezeti ártalom. Nemcsak a cigaretta, de az is, hogy a környezetben belélegezve olyan anyagokat kapunk a tüdőnkbe, amik szerepelnek a tüdőrák kiváltásában, és a halálozás növekedésében. Ugyanez vonatkozik az emésztőrendszeri megbetegedésekre is, a táplálkozásra. Most elkezdtek cikkezni, hogy a mézben milyen károsító anyagok vannak, hogy a különböző élelmiszerekben milyen olyan anyagok vannak, amelyek ha bejutnak a szervezetbe, különféle belső szerveket károsítanak. Ez mind az életünket rövidíti.

Nagyon fontosnak tartom, hogy állampolgári kötelezettségként megemlékezzünk a honvédelmi kötelezettségről. A képviselőtársaim közül mindenki látta, mindenki tudja, hogy az I. világháború előtt ott volt a magyar falu, a II. világháború előtt ott volt a magyar falu, amely gyönyörű környezet volt. Ebben a magyar faluban szégyen volt, ha egy legényt nem soroztak be, és nem vittek el katonának. A honvédelmi kötelezettség természetesen elsősorban morális kötelezettséget jelent, azon túl, hogy természetesen besorozzák a fiúkat, de a mostani határainknál nem arról van szó, hogy a nemzetet védje a honvédség, ez szerencsés módon nem merülhet fel, de mindenképpen kell egy olyan hadsereg, amelyik hatékony. Nem lehet, hogy néhány száz katonából álló honvédségünk legyen, hogy az elmúlt, a mostani választási előtti időszakban a Gyurcsány-kormány idején jóformán egy ütőképes díszzászlóalj kiállításához nem volt elég, ahány katona volt a honvédségben.

Ha nézzük a természet rendjét egyébként, a különféle természeti populációkban mindben érvényesül az, hogy jelentenek egy védelmet, tehát van egy védelmezés a közösség, a gyengék, a kicsik, a fiatalok, a megszületettek számára, és a honvédségnek ezt tulajdonképpen reprezentálni kell.

Nagyon köszönöm szíves türelmüket, és köszönöm, hogy meghallgattak..."

Szerk. olgi

Kíváncsi vagyok a véleményetekre... immáron Az Alaptörvény ismeretében, amit ugyan még sok-sok sarkalatos törvény követ majdan - talán a mi szavunk is ellhallatszik... "No, nem a kutyaugatás mintájára"... olgi

Kedves Laci!

Köszönöm a kiegészítést!


Kérjük az érdeklődők megértését abban, hogy (az érintettekre tekintettel is)

nem szeretnénk hajléktalan óvodaként megjelölni intézményünket, még ha ez az elnevezés (egy kiváló újságíró nagyszerű felismerésének szönhetően)

alkalmas is arra, hogy a segítőkész emberek érdeklődését és jóindulatát felkeltse.

Iványi Gábor

További információk:

Moldova Ágnes kommunikációs vezető
E-mail: moldova.agnes@gmail.com
Tel.: (06-1) 210-5400/266; (06-70) 372-5936

Valóban nem csak "hajléktalan óvoda" az Intézmény! (szerk. Szathmáry Olga)